A  képen látható halat öcsém fogta a Tarna siroki részén, a darnói híd közelében. Milyen halat fogott? Gyerekkorunk óta horgászunk, de nem tudjuk beazonosítani. Köszönjük, hogy segítenek az azonosításban! Üdvözlettel: B. B.

  A hal háta közepesen magas, szája kicsi és csúcsba nyíló, a mellúszók töve narancsos színű, a hal oldalán kékesszürke sáv húzódik, emellett az oldalvonal mentén dupla fekete pontsor húzódik végig. Ez a jellegzetes pontsor a magyar népi viselet díszítésére használt sujtásra emlékeztet, a képen látható védett hal erről kaphatta a sujtásos küsz elnevezést (Alburnoides bipunctatus).

  Nem tudom mi lehet ez az elszíneződés ponty szájánál. A hal jó fizikai állapotban volt, jól küzdött. Nem egyedi eset, fogtam már ilyet. Mi okozhatja ezt az elváltozást?

  A halak bőrében található pigmentsejtekben négy fő színanyag termelődik, a barnásfekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a piros eritrofill és a sárga xantofill. A halak alapszínét az egyes színanyagok egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Előfordulhat azonban, hogy valamelyik színanyag alul- vagy túltermelődik. Ennek hátterében genetikai változás, azaz mutáció áll. A képen látható hal esetben has elülső részén és a fej alsó felén a sárga xantofill pigmentanyag túltermelése figyelhető meg. Mivel a színváltozás nem terjed ki a hal egész testére, a képen egy részlegesen xantorisztikus ponty látható.

  Sportársunk zsákmányolta csalihal fogás közben e halacskát. Vita alakult ki a kilétéről. Kérném ebben segítségüket. Köszönettel: O. L.

  A képen látható hal teste zöldes színű, hátán sötét sávok húzódnak, szájában nincsenek fogak, valamint első hátúszójának hátsó részén egy sötét folt található. Mindezek alapját a hal egy fiatal sügér (Perca fluviatilis).

  A képen látható pontyot egy kollégám fogta egy Győr-Moson-Sopron megyei egyesületi távon. Nem tudtuk eldönteni mi okozta a hal farokúszóján látható elváltozást. Tapintása kemény volt. Lehetséges, hogy sérülés utáni hegesedés vagy valamilyen parazita okozta? Üdvözlettel: K. G.

  A ponty farokúszóján látható elváltozás pontyhimlőre emlékeztet. Kemény tapintat esetében felmerülhet daganat gyanúja is. Amennyiben több pontyon is előfordul hasonló elváltozás, érdemes labortóriumi vizsálatot végeztetni.

  Éjszakai horgászat során a videón látható állatot találtam Kisapostag közelében, a Duna-parton, a parttól nagyjából 30 cm-re. Dunai ingola lehet?

  A videón valóban egy fokozottan védett dunai ingola (Eudontomyzon mariae) lárvája látható. Az iszaplakó lárvák főként szerves törmelékkel táplálkoznak, négyéves korukra válnak ivaréretté. A kifejlett állatok körszájukkal olykor halakra is rátapadnak, azonban a tiszai ingolával ellentétben nem táplálkoznak és ívás után elpusztulnak.

  Szeretném a segítségüket kérni, mert bizonytalan vagyok abban, hogy a Kálló-csatornán jászkeszeget vagy domolykót fogtam? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: M.K.

  A hal nagy feje és nagy, csúcsba nyíló szája első ránézésre domolykóra emlékeztet, akárcsak farokalatti úszójának domború szegélye. A pikkelyei azonban kisebbek, mint az a domolykó esetében megszokott, nem kontúrosak, oldalvonala mentén 46-nál több pikkely számolható. Az apró pikkelyek, a csúcsba nyíló száj valamint a vörös úszók alapján úgy gondoljuk, hogy a képen egy ikrás domolykó és tejes jászkeszeg utódja látható, vagyis a hal egy hibrid: domolykó-jászkeszeg (Squalius cephalus x Leuciscus idus). 

  Békésszentandrás közelében a Sirató-holtágból fogtuk ezt a halat. Először azt hittük ezüstkárász, de egy kis csökevényes bajusza is volt így elbizonytalanodtunk. A honlapjukon láttam, hogy vannak ezüstkárász-ponty hibridek, így feltételezésem szerint sikerült nekünk is egy ilyen példányt kifogni. Hibridet foghattam? Üdvözlettel: P.  G. D

  A hal pikkelyei ezüstösek, nem kontúrosak, oldalvonala mentén 32-nél kevesebb számolható, úszói szürkések, ezek az ezüstkárász jellemzői. A pontynak két pár bajusza van, melyek az alsó és felső szájszegletben helyezkednek el, a hibridek esetében is többnyire szimmetrikusan, párban vannak jelen. A képen viszont csak egy van, és az alsó ajak közepénél található. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a nyúlvány valójában nem bajusz, hanem egy korábbi horog által okozott sérülés gyógyulásának nyoma, a hal szájának széle szakadhatott le részlegesen. Így a képen nem egy hibrid, hanem egy inváziós ezüstkárász látható (Carassius gibelio).

Békésszentandrás közelében a Sirató-holtágból fogtuk ezt a halat. Először azt hittük ezüstkárász, de egy kis csökevényes bajusza is volt így elbizonytalanodtunk. A honlapjukon láttam, hogy vannak ezüstkárász-ponty hibridek, így feltételezésem szerint sikerült nekünk is egy ilyen példányt kifogni. Hibridet foghattam? Üdvözlettel: P.  G. D

A hal pikkelyei ezüstösek, nem kontúrosak, oldalvonala mentén 32-nél kevesebb számolható, úszói szürkések, ezek az ezüstkárász jellemzői. A pontynak két pár bajusza van, melyek az alsó és felső szájszegletben helyezkednek el, hibridek esetében is szimmetrikusan, párban vannak jelen. A képen látható képletből viszont csak egy van és az alsó ajak közepénél található. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a nyúlvány valójában nem bajusz, hanem egy korábbi horog által okozott sérülés gyógyulásának nyoma, a hal szájának széle szakadhatott le részlegesen. Így a képen nem egy hibrid, hanem egy inváziós ezüstkárász látható (Carassius gibelio).

Milyen rákocskát fogtam a Ráckevei-(Soroksári)-Dunából?

  Hazánk vizeiből az elmúlt 10 év során hivatalosan nyolc garnéla fajt írtak le. Ezek a Atypsos molucensis, Caridna cf. babaulti, Caridina gracilirostris, C. multidentata, Macrobrachium giganteum, M. lanchesteri, M. nipponense és a Neocaridina davidi (korábban. N. denticulata). A legelőször leírt Neocaridina davidi hazánk több pontján megjelent, terjed, a Duna fővárosi szakaszán a főágában és több ide torkoló befolyóban is megtalálható. Napjainkig a M. nipponense hivatalosan a legutoljára kimutatott faj (Lipót, 2023), de az azóta végzett kutatások során további két Macrobrachium fajról vannak adatok a Duna magyarországi vízrendszeréből. Így a még nem publikált fajokkal együtt 10 garnélafaj előfordulásáról rendelkezünk pontos adatokkal hazánk területéről. A leírt fajok közül a következők szaporodása igazolt: Caridna cf. babaulti, C. gracilirostris, C. multidentata, M. nipponense, Neocaridina davidi, és mivel a két új  Macrobrachium fajból is találtak a kutatók juvenilis egyedeket és petés nőstényeket, így e fajok is feltételehetően szaporodó állományokkal vannak jelen a Duna faunájában. 
  Emellett az utóbbi években elsősorban a Duna alvize irányából a M. nipponense rendkívül gyors terjedését dokumentálták. 2025-ben Bajánál a Sugivicában, idén Paks alatt, a melegvíz csatorna alatt sikerült kimutatni. 
  Az RSD-ben gyűjtött egyedekről a Facebookon megosztott fotó és videó dokumentációk alapján a kisebb testű garnéla fajok, így a Caridna cf. babaulti, Caridina gracilirostris, C. multidentata, Neocaridina davidi), valamint a sepregető garnéla (Atypsos molucensis) kizárhatóak. A megnyúlt rostrum és a hosszú olló alapján az egyedek vélhetően valamely Macrobrachium fajhoz tartoznak. Ugyanakkor a faji szintű pontos azonosításhoz részletesebb morfometriai és genetikai vizsgálatok szükségesek, ahogy ezt a korábban történő fajleírások során is elvégezték a kutatók.