Sallai Zoltán, Juhász Péter, Nagy András Attila

   A felpillantó küllő meglehetősen ritkán kerül a hazai halkutatók hálójába, mindössze néhány folyónk hazai felső szakaszáról ismert. Önfenntartó állománya eddigi tudomásunk szerint csak a Felső-Tiszában és a Murában él, de a recens időszakból korábban több alkalommal kézre kerültek már egyedei a Drávából, a Hernádból és a Sebes-Körösből is. 2024. október 9-én a Szamos hazai felső szakaszán, a csengeri régi komplejáró alatt a bal parton meglehetősen körülményesen sikerült vízre helyeznünk hajónkat az alacsony vízállás miatt. A régi hídcölöpök alatt kezdtük meg a halászatot, majd ezt követően elektromos kecével is megkíséreltük a halfogást, mindazok ellenére, hogy a víz mélysége a 300 méteres mintaszakasz alsó pontján (Y923438; X285018) sem haladta meg a 80 cm-t.

Adult felpillantó küllő a Szamosból (Fotó: Sallai Zoltán)

   Próbálkozásunkat siker koronázta, ugyanis a zsákmány átvizsgálásánál hamar szemünk elé került egy adult felpillantó küllő, majd ezt egy másik adult egyed is követte. A zsákmány nem volt gazdag, mert mindössze egy sujtásos küsz, egy adult márna és négy adult homoki küllő volt még a ládánkban. Valamennyi halat a fotózást követően szabadon engedtünk. Mivel ez a fokozottan védett endemizmusunk a Szamos hazai szakaszáról korábban nem volt ismert, az adatot közlésre érdemesnek tartottuk.

Hivatkozás: Sallai Z., Juhász P., Nagy A. A. (2024): Felpillantó küllők (Romanogobio uranoscopus) a Szamos magyarországi szakaszán. Halászat 117/4: 23.