A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Tisztelt Haltani Társaság!

   Egy korábban fogott, nekem kecsegének tűnő halamat egy általam igen tisztelt, a témában szakirányú műveltséggel rendelkező ismerősöm vicsegeként azonosította. Tisztelettel kérem állásfoglalásukat a kérdéskörrel kapcsolatban. Köszönettel: F. L.

   Vicsegének a viza és a kecsege hibridjét nevezzük. Ennek létrejöttéhez két faj  szükséges, de a Dunában nincs viza, és mesterségesen előállított vicsegét sem telepítenek bele. Ebből következően a hal kecsege (Acipenser ruthenus), de emellett szól a testalkat és az oldalvértek 57-nél nagyobbra becsülhető száma is. A bajuszszálak hossza nem biztos bélyeg, mert a fajon belül is változó lehet, viszont a kecsgénél rojtozottak, a vizánál pedig oldalról lapítottak. Ami biztos határozóbélyeg, az a száj mérete és alakja. Az ezt mutató ábrák Berinkey Lászlónak a Halak – Pisces című, 1966-ban megjelent könyvéből származnak.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat 2024. 01. 14-én fogtam a Pécsi-víznek a Pécs és Zók közötti szakaszán.  Csak ezt az egy képet készítettem, mert fiatal leánykoncérra gyanakodtam, és ezért egyből vissza is engedtem.  A segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: H. Cs.

   A leánykoncér közeli rokona a bodorkának, ezért nagyon hasonlítanak egymáshoz, de a leánykoncér szemgyűrűje sosem narancssárga, hanem fehér, továbbá az oldalvonalán legalább 35 pikkely van, míg ennek csak 31. Ez a hal tehát egyértelműen bodorka (Rutilus rutilus).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ez a hal 2023. október 12-én a magyar határtól pár kilométerrel északra, a szlovákiai Nemesmartinfala (Martinová) víztározójának leeresztésekor, az egyik lehalászás alkalmával került elő. Szerintem vörösszárnyú keszeg. Üdvözlettel: V. Gy.

   A fotón sajnos nem minden részlet látszik kielégítően, de a hal szerintünk is a vörösszárnyú keszegnek (Scardinius erythrophthalmus) egy részlegesen xatorisztikus példánya. Ez utóbbi azt jelenti, hogy testfelületének egy részén túltermelődött a  xantofill nevű narancssárga festékanyag, de néhol az általában jellemző gyöngyházfényű guanin világos csillogása látszik. A jelenség oka genetikai hiba lehet.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   2023. decemberében Győrben, a Pándzsa-patakból fogtam ezt a keszeget, amelynek meghatározásában kérnék segítséget. Számomra nem egyértelmű, hogy bagoly-, vagy laposkeszeg, ugyanakkor némi dévéres beütést is látok rajta, ezért valamilyen hibridre gyanakszom. Előre is köszönettel: P. R.

   Dévérre utaló jelet nem látunk a keszegen, így a hibrid kizárható. A másik két említett faj anális úszója egyaránt hosszú, de míg a bagolykeszeg szája alsó állású és az oldalvonalán maximum 52 pikkely lehet, ennek a halnak a szája felső állású, és az oldalvonalán 67 pikkely van, tehát a hal laposkeszeg (Ballerus ballerus).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Pár éve több kishalat is fogtam a hévízi csatornából, melyek közül ez az egy – kb. 1 év után – elég rövid időn belül sárga színűre változott, jelenleg pedig teljesen sárga. Tudnának segíteni a hal beazonosításában? Esetleg van valami ötletük miért váltott színt? Üdvözlettel: Gy. B.

   A hal olyan, mintha vörös citromsügér (Amphilophus labiatus) lenne, de minden bizonnyal ennek valamilyen hibridje, mert a díszhalkereskedésekben is ilyeneket árusítanak. A színváltozás az ivadék növekedésének természetes velejárója. Idegenhonos lévén nem lett volna szabad betelepíteni természetes vizeinkbe. Jelenléte káros az őshonos halfaunára, ezért a kifogott példányait tilos visszaengedni.

 

Tisztelt Haltani Társaság!

   Pár éve fogtam ezt a halat a hévízi csatornából. Tudnának segíteni a hal beazonosításában? Előre is köszönöm szépen a segítséget. Üdvözlettel: Gy. B.

   A képen látható hal egy fiatal tűzfejű tarkasügérnek (Vieja melanurus) tűnik, de nagy valószínűséggel ennek valamilyen hibridje, mert a díszhalárusok kínálatában ezek terjedtek el. Természetes vizeink halfaunájára minden idegen faj káros, így ennek a betelepítése is tiltott, büntetendő cselekmény volt. A kifogott példányokat nem szabad visszaengedni.

 

Tisztelt Haltani Társaság!

   Egy Etyek melletti horgásztóba zömmel  enyhén sárgás fehér harcsákat telepítettek, de vannak köztük olyanok, melyeken a fehér szín sem látszik. Ezek lennének az albínók? Előre is köszönöm a választ.  V. J.

   Ennek a kisharcsának a bőréből valóban hiányzik a fekete melanin  és  a gyöngyházfehér guanin is. Emiatt áttetszővé vált kültakaróján keresztül elősejlik a pirosló kopoltyú, a háthoz közelebb futó gerincoszlop, utóbbi alatt láthatók a testüreget oldalról határoló bordák, az anális úszó elejétől hátrafelé pedig a csigolyák fölső és alsó tövisnyúlványai. Ezek a sajátosságok az albínó példányokra jellemzőek, de az albinizmus a pigmentek teljes hiányát jelenti, itt viszont a bőr színsejtjei mintha tartalmaznának valamennyi sárga színű xantofillt. Ha így van, akkor a hal csak félig albínó, azaz szemialbínó. Ám ha a sárgás színt valamiféle fényvisszaverődés okozza, akkor a harcsa teljesen albínó lehet. Ez az élő példány vizsgálatával dönthető el  (szemi/albínó Silurus glanis).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A Duna legalsó, Csernavodától  északra eső szakaszán fogtuk ezt a halat 2023. november 10 -én. Egy süllőkapás után a csalihal helyett ez lógott az oldalába akadt horgon. A bőre annyira durva volt, hogy a horog nem is szúrta át teljesen, a farokúszója pedig legyező alakú. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lehet, ezért kérem az önök segítségét. Köszönettel és üdvözlettel Székelyföldről: G. I.

   A vékony, kígyószerű, erősen megnyúlt fej, törzs és farok alapján a "zsákmány" a tűhalak közé sorolható. Azért nem fúródott bele a horog, mert ezeknek a testét gyűrűvé összenőtt csontos bőrpajzsok védik. A Fekete-tengerben a tűhalaknak több faja is él, de az édesvizű folyókba csak egy hatol fel közülük, melynek jellemzője lapos fej és tarkó, valamint a testét mintázó világos és sötét harántsávozás. Ennek a fajnak – amely már a Duna vajdasági szakaszán is megjelent – a magyar neve fekete-tengeri tűhal, a tudományos neve Syngnathus abaster.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Egy antikvárium hirdetési oldalán jelent meg az a Magyarország halait ismertető könyv, amelynek egyik oldala látható ezen a fotón. Szerintem azonban a kép  – ellentétben a szöveggel  – nem  nyúldomolykót mutat be. Én elsőre fejes domolykót mondanék rá. Tisztelettel: B. J.

   A nyúldomolykó szája kicsi és félig alsó állású, az anális úszójának a szegélye homorú. Ennek a halnak a szája nagy, és nem alsó állású, hanem csúcsba nyíló, az anális úszója pedig domború szegélyű. Jól gondolja tehát: a hal nem nyúldomolykó, hanem domolykó (Squalius cephalus).

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters