Az Által-ér Dunához közeli szakaszán fogtam ezt a halat. Szerintem fenékjáró küllő, de szeretném kérni a megerősítésüket. Üdvözlettel: T-L. Á.

  A képen látható hal hát- és farokúszója erősen pettyezett, ez a hazai küllőink közül valóban csak a korábban fenékjáró küllőként ismert fajra jellemző. Időközben azonban ezt a fajt genetikai vizsgálatok alapján három fajra bontották, melyek közül nálunk csak kettő, a dunai és a tiszai küllő él. Ezt a két fajt genetikai vizsgálattal, vagy az élőhelyük alapján lehet egymástól elkülöníteni. Utóbbira alapozva a képen egy dunai küllő (Gobio obtusirostris) látható.

  A Balatonnál több ehhez hasonló halat is fogtunk, de nem tudtam eldönteni, hogy leánykoncér-e vagy sem. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: H. D.

 
  A leánykoncér szája félig alsó állású, míg a bodorkáé csúcsba nyíló, ez a határozóbélyeg viszont csak akkor használható, ha a hal szája csukva van. A leánykoncér szemgyűrűje fehéres, oldalvonalán legalább 44 pikkely található, a képen látható halnak viszont a szemgyűrűje kissé narancsos, oldalvonala mentén csak 40 pikkely számolható, tehát a hal nem egy leánykoncér, hanem annak közeli rokona, egy bodorka (Rutilus rutilus).

  Édesapám egy egyesületi tóból fogta a képen látható halat. Elsőnek bodorkának hittük, több embert is megkérdeztünk, de senki sem tudott biztosat mondani. Pontosan milyen hal látható a képen? Köszönettel: B. G.

  A képen látható hal viszonylag magas háta, vöröses úszói, valamint az oldalvonala mentén számolható 60 pikkelye a jászkeszegre utal. A hal szája viszont nagyobb, mint a jászkeszegé, eléri a szem vonalát, farokalatti úszója mélyen beöblösödik és 11-nél több osztott sugár számolható benne, ezek a balin ismertetőjegyei. Mivel a jászkeszegre összességében jobban hasonlít, a képen látható hal feltehetően egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin összeívásából származó jász-balin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius). 

   Információt szeretnék kérni a hazai fürge csellék rendszertani helyzetéről. Az iNaturalist nevű oldalon a Phoxinus phoxinus néven feltöltött megfigyeléseket rendre Phoxinus marsilii névre határozzák. Történt valami változás a taxonómiában? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: L. A.

  A korábban Phoxinus phoxinus tudományos néven ismert fürge cselle rendszertani helyzete jelenleg zavaros, állományai olyannyira elszigeteltek, hogy genetikai alapon több mint 20 fajt különítettek már el. Feltehetően Magyarországon belül is több faj él, ezek közül a Phoxinus marsilii az északnyugati patakokból került elő. A vizsgálatok jelenleg is zajlanak, az ezzel kapcsolatos publikációk megjelenése 1 év múlva várható.

  Hollandiában élek és fogtam egy sügért, ami szerintem hibrid. Egyetértenek? Tisztelettel: K. G.

  A képen látható halnak két hátúszója van, az első végén fekete folt látható, zöldes oldalát fekete harántsávok díszítik, ezek alapján a hal egy sügér (Perca fluviatilis). A fekete pettyek nem két faj összeívása miatt alakultak ki, hanem súlyos Apophallus-mételyfertőzés következményei. A mételyek metacerkáriának nevezett lárvái a halakat köztigazdaként használva jutnak be végső gazdáikba, a fertőzött halakat elfogyasztó gázlómadarakba, ahol kifejlődnek és szaporodóképessé válnak.

  A képen lévő halat kifogó horgász saját elmondása alapján egy széles kárászt fogott, szerintem viszont ezüstkárászt. Jól gondolom? Üdvözlettel: M. Sz.

  A képen látható hal oldalvonalán 32 pikkely számolható, ami köztes érték, háta magas, ami a széles kárászra jellemző, ám a nagyobb ezüstkárászoknál is gyakran előfordul. A széles kárász hátúszószegélye domború lenne, míg az ezüstkárászé homorú vagy egyenes, viszont ez a határozóbélyeg a képen sajnos nem látszik, ahogy a bognártüske fogainak száma és a fogak mérete sem. A hal világos pikkelyei az ezüstkárászra jellemzők. Ezek alapján a hal feltehetően egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio), viszont az ezüstkárász széles kárásszal alkotott hibridje  (Carassius gibelio x Carassius carassius) sem zárható ki teljes mértékben. Ez utóbbi mellett szól, hogy az ezüstkárászoknál gyakori sötétszürke úszók mellett a hasúszó a széles kárászokra jellemzően barnásrózsaszín.

  Ezt a törpeharcsát július 9-én fogtam a Balatonból. Fekete törpeharcsa látható a képen, vagy egy eltűnőfélben lévő barna törpeharcsa? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: R. D.

  A hal hasa sárgás színű, úszósugarai világosak, melyek között fekete úszóhártya feszül, a farokúszó előtt világos harántsáv húzódik, továbbá a hal oldalát nem borítják barnás foltok. Mindezek alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy fekete törpeharcsa (Ameiurus melas). 

  A mellékelt képen látható halat az öcsém fogta 2025. július 7-én a balatonlellei mólónál, feeder módszerrel, kukoricával. A hal hossza 30 cm, súlya 29 dkg. A határozásban kérjük segítségüket. Üdvözlettel: M. T.

  A képen látható hal szája csúcsba nyíló, úszói narancsos színűek, hátúszójának kezdete egy vonalba esik a hasúszó kezdetével, oldalvonala mentén 42 pikkely számolható. Mindezek alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

  Azt szeretném kérdezni, hogy széles kárászt vagy ezüstkárászt fogtam az egyesületi vizünkön? A hal tömege 1,34 kg volt. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: V. E.

  A képen látható hal úszói szürkés színűek, oldalvonalán 32-nél kevesebb pikkely számolható, ami alapján a hal a sárgás alapszíne ellenére is egy ezüstkárász (Carassius gibelio).