Nyeste Krisztián, Pádár Patrik, Somogyi Dóra

   A csupasztorkú géb 2018-ban került elő először az Alsó-Tisza hazai szakaszáról, majd folyamatos terjeszkedése volt tapasztalható a vízrendszerben felfelé. 2019-ben a Marosban és a Körösben, 2022-ben a Hortobágy-Berettyóban, 2023-ban pedig a Zagyvában és a Tarnában is regisztrálták a jelenlétét, a Tiszában pedig jelenlegi ismereteink szerint a Szolnok fölötti Csataszögig hatolt fel. 

   2023. október 18-án felmérést végeztünk a Szamos határmenti, csengeri szakaszán, ahol a bal parti kövezésen (geokoordinátái: 47.842405, 22.694096) a csupasztorkú géb több egyede került kézre. Ugyanezen a napon a Felső-Tisza tivadari szakaszán is halásztunk, azonban onnan nem került elő a faj.

   Véleményünk szerint ehhez a viszonylag nagy földrajzi távolságot átívelő ugráshoz valamilyen emberi segítségre is szüksége volt a fajnak. Habár a folyásiránnyal szemben is képes gyorsan terjedni, valószínűtlen, hogy a kiskörei és a tiszalöki duzzasztón is áthatolva ilyen rövid idő alatt érte volna el a Szamos hazai felső szakaszát. Feltételezhetőleg egy Romániába tartó halszállítmánnyal juthatott fel, ugyanis előzmények nélkül már észlelték a 2015-ben és 2016-ban néhány példányát az erdélyi Cege-tóban (Cege, Lac Ţaga), az ezzel kapcsolatban lévő Füzes folyóban (Vasasszentiván, Ördöngösfüzes) és a Szamosban (Szamosújvár, Mikeháza). Ezzel az ugrással a csupasztorkú géb már „két fronton” hódíthatja a Tisza hazai vízgyűjtőterületét, további előkerülése hamarosan újabb helyszínekről is várható. 

Hivatkozás: Nyeste K., Pádár P., Somogyi D. (2024): Csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) a Szamosból. Halászat 117/1: 21.