Udvari Zsolt, Pfeifer Rikárd

   Nemcsak halfaunisztikusok bukkanhatnak az adott víztérre kevéssé jellemző vagy ritkább előfordulású halfajokra, hanem akár hétköznapi horgászok is. Azokról a kevésbé szívderítő esetekről nem beszélve, amikor illegális halfogási tevékenységek felderítéséből jutunk előfordulási adathoz. Így jártunk mi is, amikor a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség hivatásos halőrei a halgazdálkodási jogosultságunkban lévő Duna-Tisza-csatorna (a továbbiakban: DTCS) alsónémedi szakaszán (47.270150088823115, 19.18282028014508) 2022. október 3-án tetten értek egy elkövetőt, aki csalihalfogó hálóval fogott és megtartott egy méreten aluli, 7 cm-es márnaivadékot. 

   Napjainkban a Ráckevei (Soroksári)-Dunán (a továbbiakban: RSD) és mellékvizein, amilyen a DTCS is, a halfauna-szerkezet átalakulásának lehetünk szemtanúi, mióta 2021 nyarán átadták a Sajó Elemérről elnevezett többfunkciójú vízleeresztő műtárgyat Tasson. A DTCS évek óta tartó megnövekedett öntözővíz-szállítása a víz sebességének és hozamának növelésével járt, így az áramláskedvelő halfajok a távolabbi szakaszaira is eljutnak. Így történhetett, hogy a 2021. március 14-én tetten ért ukrán származású orvhalászok 40 méter hosszú és 1 méter magas nyakzóhálójában 10 db 20 és 35 cm közötti méretű és összesen 4,24 kg tömegű elpusztult jászkeszeget találtunk. A háló állítási helyszíne Dabas település közigazgatási külterületén volt, méghozzá a DTCS Babádi hídjának közelében, tehát mintegy 15,8 km távolságra az RSD torkolatától. 

   Az RSD vízgazdálkodásának megváltozásával – a főágban és mellékvizeiben egyaránt – a korábbiaknál nagyobb faj- és egyedszámban jelentkeznek a reofil fajok, és ezt a fenti észlelések is jól példázzák.

Hivatkozás: Udvari Zs., Pfeifer R. (2022): Márna (Barbus barbus) és jászkeszeg (Leuciscus idus) a Duna-Tisza-csatornából. Halászat. 115/4: 20.