Lőkkös Andor, Bányai Zsombor Márk, Berényi Dániel András, Weiperth András
Hazánk állóvizeiben, felszíni és felszín alatti csatornarendszereiben több inváziós tízlábú rák természetes úton is gyorsan terjed, de egyes korábban leírt fajok a felelőtlen kihelyezések következtében újabb és újabb élőhelyeken jelennek meg. Ezt igazolja, hogy egyre több, egymástól távoli, olykor izolált víztérben lehet rájuk találni.
A Mexikói-öböl édes- és brakkvizeiben őshonos vörös mocsárrák első hazai példányát a főváros központjában található Városligeti-tóban fogták 2015-ben. Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően napjainkra hazánk számos termálvizű és urbanizált élőhelyének leggyakoribb idegenhonos tízlábú rákfajává vált. A kolonizált élőhelyekről kiindulva igen gyorsan el tud terjedni mind a természetes, mind az urbanizált víztestekben.
2024. szeptember 30-án a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa a Veszprém vármegyei Pétfürdő belterületén több helyen talált vörös mocsárrákot. Az első észlelést követően 2024. október 1. és 14. között a tízlábú rákok állományfelmérése eredményeként a vörös mocsárrákot sikerült kimutatni a Pétfürdő belterületén lévő üzemen kívüli úszómedencékben (47,163733É, 18,123099K), egy föld alatti vízátemelő aknában (47,163510É, 18,122987K), az Ifjúsági-tóban (47,163470É, 18,124041K), valamint a tavat körülvevő szikkasztó, illetve a használaton kívüli strand vizét elvezető árokrendszerben.
Egy adult vörös mocsárrák (Fotó: Lőkkös Andor)
Felmérésünk során a vörös mocsárrákot az úszómedencék területétől legtávolabb 3,2 km-re sikerült megtalálni (47,150875É, 18,133269K). Az első mintavétel során 7 hím, 5 nőstény és 12 juvenilis egyed került begyűjtésre. A további felmérések során 27 nőstény 51 hím és 216 juvenilis példányt sikerült befognunk. A felméréseket rákvarsákkal, elektromos halászgéppel és nyeles vízihálóval végeztük.
Eredményeink újból igazolják, hogy a vörös mocsárrák az urbanizációs hatásoknak jelentősen kitett élőhelyeken bárhol megjelenhet az országban. A faj a Péti-víz, Séd, Nádor-csatorna vízrendszereken továbbterjedve jelentős hatással lehet a kolonizált élőhelyek fajkészletére, ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvizet elvezető hálózat állapotára. A gyérítési akciók ellenére a későbbiekben sajnos számítanunk kell a vörös mocsárrák további terjedésére az érintett területen. A vörös mocsárrák megjelenése és terjedése a Péti-víz és a Séd vízrendszerében honos folyami rák (Astacus astacus) állományára is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként az itt élő populációkat megfertőzheti a betegséggel.
A cikkben bemutatott kutatás a Széchenyi Terv Plusz program keretében az RRF-2.3.1-21- 2022-00008 számú projekt támogatásával valósult meg.
Hivatkozás: Lőkkös A., Bányai Zs. M., Berényi D. A., Weiperth A. (2024): Vörös mocsárrákok (Procambarus clarkii) A Péti-víz vízrendszerében. Halászat 117/4: 22.