A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Hírek

Újabb adatok a botos kölönte (Cottus gobio) dunai elterjedéséhez

Sallai Zoltán, Polyák László, Orcsik Tibor, Tóth Balázs, Szalóky Zoltán Sándor
    Simon és munkatársai a tavalyi évben számoltak be a Halászat hasábjain, hogy az Öreg-Dunában Ásványráró és Rajka között 14 mintaszakaszon találták meg a ritka botos kölöntét. 2021 szeptemberében az NBmR keretében halásztunk a Duna több szakaszán. Szeptember 9-én Véneknél, a Kolera-szigetnél, az 1795,5 fkm-nél a partvédelmi kövezésről egy adult botos kölönte került kézre. Szeptember 15-én Szigetmonostornál a 1668,3-1667,8 fkm-nél lévő szakaszon egy, Horánynál az 1669,5-1668,9 fkm-nél 14, a Gödi-sziget mellett pedig két kölönteivadékot azonosítottunk. Másnap, 16-án Neszmélynél az 1746,5-1745,9 fkm-nél, a Radványi-szigetnél a fajnak egy ivadékát fogtuk. 17-én Ácsnál az 1776,8-1776,3 fkm-nél, a Concó torkolata alatt 3, Komáromnál az 1775,6-1774,9 fkm-nél, a Monostori-sziget mellett.
 
A szigetmonostori botos kölönték
Sallai Zoltán felvétele
 
    Koppánymonostornál egy kölönteivadékot találtunk a zsákmányban. A Véneknél elektromos halászgéppel fogott adult egyed kivételével valamennyi egyed 0+ korosztályú ivadék volt, melyeket kizárólag elektromos kecével fogtunk meg. A szigetmonostori halászaton Szalóky Csaba és Szalóky Attila is jelen volt. Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a Duna Szigetköz és Dunakanyar közötti szakaszán egy kisebb, stabil önfenntartó populációja tudott fennmaradni a fajnak a pontokaszpikus gébek gradációjának ellenére.
 
Hivatkozás: Sallai Z., Polyák L., Orcsik T., Tóth B., Szalóky Z. (2022): Újabb adatok a botos kölönte (Cottus gobio) dunai elterjedéséhez Halászat. 115/3: 20.
2023-01-05 20:29:41

A lápi póc (Umbra krameri) védett körülmények között szaporított és nevelt ivadékainak telepítése a szadai mintaterületen

Müller Tamás, Tóth Balázs, Bajomi Bálint, Varga Ádám, Bógó Bence, Horváth József, Urbányi Béla, Tatár Sándor

    A veresegyházi Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület által 2008-ban indított Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram célja a fokozottan védett, nemzetközi jelentőségű lápi póc hazai állományának megőrzése és gyarapítása a faj hosszú távú fennmaradása érdekében. A programba 2009-ben bekapcsolódtak a volt Szent István Egyetem, jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campusa (MATE SZIC), valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, kutatói. Az Agrárminisztérium Zöld Forrás Programja által támogatott mintaprogram több részterület kutatását karolja fel (recens és újonnan létrehozott, helyettesítő élőhelyek vizsgálatai: vízminőség-, flóra-, makrogerinctelen- és halfauna-monitoring), állománymentés, in situ és ex situ konzervációbiológiai, elsősorban szaporítási, nevelési, valamint visszatelepítési célzatú kutatások.


 
Szadai iskolások is részt vettek a lápi póc ivadékának telepítésében
Bajomi Bálint felvétele

    2022. március 18-án, ívási idő előtt a 2. sz. természetes Pócos-tó bennszülött szadai állományából 7 ikrás és 9 tejes két- és háromnyaras felnőtt egyedet gyűjtöttünk, melyeket a MATE SZIC hallaboratóriumába szállítottunk, és egy előre felkészített 700 literes kádba telepítettük. Az ivarérett halakat felkészítettük az ívásra: folyamatosan tápláltuk, melyek közül a "mesterséges tavaszhatásnak köszönhetően" (irányított fény- és vízhőmérséklet-program, ívófészkek biztosítása stb.) 6 pár leívott. Ezt követően a szülőhalakat visszatelepítettük élőhelyükre. A kádban a keltetett lárvákat neveltük. Ennek során igyekeztünk az eredeti élőhelyre jellemző körülményeket biztosítani (részben a nevelővizet, valamint a napi táplálásukhoz szükséges planktonszervezeteket is a származási helyükről biztosítottuk).
   A kellően megerősödött ivadékokat több részletben (2022. május 3., 16., 21.) természetes élőhelyekre (szadai 1. sz. és 2. sz Pócos tavak), valamint a szadai mintaterületet helyettesítő élőhelyekre telepítettük vissza (IV., VII. és VIII. sz. Illés-tó). 2022-ben összesen 2507 egyedet állítottunk elő (626,75 millió Ft természetvédelmi érték), melyekből 2287 egyedet telepítettünk ki. A 14 éve tartó munka során 191 ivarérett egyedet gyűjtöttünk be szaporításra, és 6608 utódot - lárva, előnevelt, felnőtt - telepítettünk vissza az anyahalak származási helyére vagy azt helyettesítő élőhelyre, 1,65 milliárd Ft természetvédelmi értékben. Ezenfelül a szadai mintaterület tavainak természetes szaporulatából további 440 ivadékot helyeztünk ki természetes élőhelyekre. A program keretén belül még 955 széles kárász és 490 réticsík telepítését is elvégeztük Szadán. Mintaprogramunkat tovább folytatjuk, melynek keretében kiemelt célunk a szadai mintaterület tavainak felkészítése a klímaváltozásra.

 
Hivatkozás: Müller T., Tóth B., Bajomi B., Varga Á., Bógó B., Horváth J., Urbányi B., Tatár S. (2022): A lápi póc (Umbra krameri) védett körülmények között szaporított és nevelt ivadékainak telepítése a szadai mintaterületen. Halászat. 115/3: 19-20.

2023-01-05 20:23:04

Szilvaorrú keszegek (Vimba vimba) a Tisza-tóban

Harka Ákos, Papp Gábor, Juhász Máté

    Az ország második legnagyobb horgászvizén halgazdálkodó Tisza-tavi Sporthorgász Kft. munkatársai 2022. május 30-án ivadékvizsgálatot folytattak a Tiszafüredi-Holt-Tisza egyik öblében. Békéshalaink többsége májusban kezd szaporodni, ezért ivadékaik szabad szemmel ilyenkor még nem azonosíthatók, de ragadozóhalaink többsége korábban ívik. Az elsőként ívó csukák ivadékai mellett (átlaghosszuk 73 mm), a korán szaporodó süllők kicsinyei (26 mm) és idei balinok is előkerültek (23 mm). Mellettük azonban egy olyan újdonság is akadt, a szilvaorrú keszeg, amelyet a kiskörei duzzasztómű üzembe helyezésétől (1973) a Tisza-tóban még csupán egy alkalommal, 2021-ben észleltünk, de akkor is a folyómeder egy sodrottabb szakaszáról került elő.


 
A Tisza-tóból fogott szilvaorrú keszegek egyike
Sporthorgász Kft. felvétele


    A fajnak most két másodnyaras, 37 és 42 mm-es példánya akadt hálónkba a tározótér állóvizében. Úgy tűnik, valami kedvez a fajnak, ugyanis elszaporodását nemrég a Ráckevei (Soroksári)-Dunából, illetve a Zagyvából is jelezték. Érdemes figyelni rá más vizeinkben is.

Hivatkozás: Harka Á., Papp G., Juhász M. (2022): Szilvaorrú keszegek (Vimba vimba) a Tisza-tóban. Halászat. 115/3: 19.

2023-01-05 20:19:42

Német bucó (Zingel streber) a Kis-Rábában

Sallai Zoltán, Orcsik Tibor

   2021. szeptember 23-án a Kis-Rábán csónakból, elektromos kecével gyűjtöttünk adatokat a fenéklakó halfaunáról. Répcelak határában a Keszeg-ér kiágazásánál, az Ajkai-tagnál (Y499494; X231553) a vízfolyás átlagos mederszélessége 8 méter, a víz átlagos mélysége 160 cm körüli volt. A 220 méteres mintaszakasz végén a zsákmány átvizsgálásnál egy fiatal német bucót találtunk a kifogott halványfoltú küllők, márnák, bodorka, bagolykeszeg és paduc között.


 
Német bucó a Kis-Rábából
Sallai Zoltán felvétele


    Ismereteink alapján a fajnak nem volt korábbi adata a vízfolyásból. Vélhetően a faj stabil rábai állományának tudható be, hogy ritkán a gyors áramlású Kis-Rábába is bekerülnek egyedei, ahol a kemény agyagos mederben megfelelő életteret találnak.


 Hivatkozás: Sallai Z., Orcsik T. (2022): Német bucó (Zingel streber) a Kis-Rábában. Halászat. 115/3: 17.

2023-01-05 20:14:49

A kurta baing (Leucaspius delineatus) újabb adata a Tisza-tóból

Nyeste Krisztián, Papp Gábor, Antal László

   A 19. század óta sajnálatos tendenciaként mutatkozik a mocsári és lápi élőhelyekhez kötődő halfajok állományainak visszaszorulása. Ez a folyamat jelentősen felgyorsult a különböző inváziós fajok, többek között az amurgéb jelentős térnyerésével. Mindezek miatt az őshonos limnofil halfajaink minden egyes friss előfordulási adata fontos.


 
A védett kurta baing
Nyeste Krisztián felvétele

    A Tisza-tóból korábbról voltak adatok a kurta baing előfordulásáról, de ezek zöme viszonylag régi és szórványos. Ezért számít közlendő eredménynek, hogy a Tisza-tó Tiszavalki-medencéjében elterülő Szartos holtmederben (geokoordinátái N47.651894, E20.719311) 2021 augusztusában a kurta baing egy adult példánya került kézre.
   A vizsgálat során a Tiszavalki-medence több holtmedrében is folytattunk halászatot, de a fajnak további egyedeivel nem találkoztunk. Ugyanakkor elmondható, hogy ezekben nagyrészt az inváziós amurgéb jelentős állománnyal van jelen. Nemzetközi vizsgálatok is rámutattak már arra, hogy az amurgéb veszélyt jelent a kurta baingra, így a lelőhely további vizsgálata fontos lehet a jövőben.


 
Hivatkozás: Nyeste K., Papp G., Antal L. (2022): A kurta baing (Leucaspius delineatus) újabb adata a Tisza-tóból. Halászat. 115/3: 18.

2023-01-05 20:10:23

A lápi póc (Umbra krameri) új dél-dunántúli lelőhelye

Sallai Zoltán, Sallai Márton

   A Mura hazai vízrendszerén 2021 áprilisában kezdtünk halfaunisztikai adatok gyűjtésébe. A felmérés során Lelkes Andrással, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával olyan helyeket is felkerestünk, amelyeket a ritka és veszélyeztetett halak szempontjából potenciális lelőhelynek ítélt meg. Így jutottunk el 2021. június 12-én Tornyiszentmiklósnál az Erdészház melletti Ó-Lendvához.

Adult lápi póc az Ó-Lendvából
Sallai Zoltán felvétele


    A régi Lendva-mederben közel egy méteres vízmélység és 25-30 cm-es lágy üledék fogadott bennünket, ami igen megnehezítette a halászatot. Nagyon kevés halat fogtunk, de egy vágócsík és egy réticsík után öt adult lápi pócot is sikerült fognunk. Az adat nagy örömünkre szolgált, mivel tudomásunk szerint innen nem volt korábbi ismert előfordulási adata a fajnak. A környéken a Holt-Kerkában (Muraszemenye) és a Tormaföldi-patakban (Dobri) is sikerült megerősítenünk a faj korábbi előfordulási adatát.

Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2022): A lápi póc (Umbra krameri) új dél-dunántúli lelőhelye. Halászat. 115/3: 19.

2023-01-05 20:02:27

Több mint 200 ezer forint az szja-felajánlásokból

Az idén először nyílt rá lehetőség, hogy társaságunk fogadja a személyi jövedelemadó 1%-áról intézkedő felajánlásokat. A NAV-tól kapott értesítés szerint szeptember 30-ig várhatóan 203 611 Ft érkezik majd a számlánkra. Ezt az összeget a tudományos publikációkat közlő Pisces Hungarici (jelentése: magyar halak) címmel évente megjelenő kiadványunk idei kötetének a nyomdai előállítására kívánjuk fordítani. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlották a társaságunknak, és azoknak is, akik segítettek e lehetőség szélesebb körű elterjesztésében.

2023-01-05 19:59:36

Tiszteletbeli elnökként folytatja Harka Ákos

Content
for
tab


Content
for
tab

Ezzel a felcímmel a Természet Világa 2022 augusztusi száma egy ötoldalas cikket közöl a Haltani Társaság egészségügyi okokból nemrég lemondott alapító elnökéről. A Farkas Csaba által készített interjúban számos olyan kérdésre válaszol az immár tiszteletbeli elnök, melyek a pályafutására, a kutatásaira, a tudományos eredményeire és a Magyar Haltani Társaság működésére vonatkoznak.

2023-01-05 18:08:56

Honlapunk követőinek száma elérte az ötezret

Ötezer követő egyesek szerint sok, mások szerint kevés egy honlapnál. Mi örülünk ennek a számnak, mert kizárólag ismeretterjesztéssel foglalkozunk, és ez köztudottan kevesebb látogatót vonz, mint egy szenzációkat tálaló weblap. Köszönjük követőink bizalmát, s reménykedünk, hogy nem okozunk nekik csalódást.

2023-01-05 18:04:44

Csak a döglött hal úszik az árral

Szöveg: Pálvölgyi Krisztina, Fotó: Szendőfi Balázs

"Talán mindenki számára köztudott, hogy a halak szeretnek az árral szemben úszni, sőt, sokszor még ki is ugranak a vízből. De vajon miért, és mi készteti sokukat arra, hogy akár több száz kilométert tegyenek meg a sodrással szemben? Most mindent megtudhatsz a halak vonulásáról és bámulatos ugrótudományukról."

A kiskörei hallépcsőnél nagy ablakon keresztül figyelhetjük meg a vonuló halakat.
Szöveg: Pálvölgyi Krisztina, Fotó: Szendőfi Balázs

 A Túrista Magazinban megjelent cikk az alábbi elérhetőségen olvasható: Turista Magazin link.

Több hal is óriási ugrásokkal igyekszik átjutni a hallépcsőn, itt épp Ljasuk Dimitry felé tart az egyik ugróbajnok.
Szöveg: Pálvölgyi Krisztina, Fotó: Szendőfi Balázs

2023-01-05 18:02:16

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters
Menü
Események
Írások
Ismeretterjesztő
© Magyar Haltani Társaság - 2025
Adatkezelési szabályzat