Mi történhetett a képen látható ponty kopoltyújával? A barnás rész szabályos élűnek tűnt, körülötte fehér hegek, mintha valami rég belenyomódott volna. Határozottan kemény tapintású, elsőre kagylóhéjnak tűnt, de nem zárok ki más lehetőséget sem. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: N. R.

  A képen látható, kemény, barnás színű képlet nem kagylóhéj, hanem a kopoltyúfedő csontja, más szóval az operculum. Az elváltozást  a ponty bőrét károsító Pseudomonas fluorescens baktériumok okozzák. A betegség jellegzetessége, hogy UV fényben fluoreszkál a beteg kopoltyú fertőzött része, a kórokozó a nevét is innen kapta. Bár a betegséget régóta ismerik, a szakirodalomban kevés adat érhető el róla. Főleg kínai kutatók említik, akik a bántalmat több pontyfélén és más halakon is kimutatták. A kopoltyúfedőn látható fehér felrakódást szintén Pseudomonas fluorescens baktériumok okozzák, a bőrt teljesen elroncsolva egy fekélyszerű képződményt hoztak létre. Ebben az esetben a kórokozó egészen a kopoltyúfedő csontrétegéig hatolt. A betegség meglehetősen ritka, többnyire a már eleve legyengült, beteg halakat támadja.

  Ezt a  halat május 30-án fogtam egy lajosmizsei horgásztavon. Az lenne a kérdésem, hogy ezüstkárászról, vagy ponty-kárász hibridről van-e szó? A hal súlya 2,55 kilogramm volt. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: K. F.

  A hal alakja, meredeken emelkedő háta, viszonylag nagy feje, az oldalvonalán számolható 33 pikkely a pontyra jellemző. Bajusza viszont csökevényes, pikkelyei kontúrozatlanok, úszói szürkék, ami az ezüstkárászra utal. Mivel a hal összességében inkább pontyra emlékeztet, a képen valószínűleg egy ikrás pontytól és tejes ezüstkárásztól származó ponty-ezüstkárász látható (Cyprinus carpio x Carassius gibelio).

  Az alábbi képeken látható pontyot fogtam a Holt-Marcalon. Nem tűnik szokványos pontynak, a háta kissé világosabb, kontrasztosabb, az úszói pedig hosszabbnak tűnnek. Ez a hal egy ponty színesebb példánya, vagy esetleg egy koi-ponty hibrid? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: B. R.

  A koi valójában a ponty egy színváltozata, melyeket mesterséges szelekció útján tényésztettek ki. A koik természetes állományokba kerülve néhány nemzedéken belül elveszítik különleges színezetüket. A hal valóban nem szokványos küllemű, így azt gondoljuk, hogy koi ponty vagy annak utódja lehet, de teljes bizonyossággal nem jelenthetjük ki, mivel közönséges pontyok utódai között is előfordulhatnak különleges színezetű példányok, egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció miatt. A hal szokásosnál hosszabb úszói szintén a koi vérvonal jelenlétét erősítik, a hal színezete chagoi fajtára emlékeztet.

 A  képen látható halat öcsém fogta a Tarna siroki részén, a darnói híd közelében. Milyen halat fogott? Gyerekkorunk óta horgászunk, de nem tudjuk beazonosítani. Köszönjük, hogy segítenek az azonosításban! Üdvözlettel: B. B.

  A hal háta közepesen magas, szája kicsi és csúcsba nyíló, a mellúszók töve narancsos színű, a hal oldalán kékesszürke sáv húzódik, emellett az oldalvonal mentén dupla fekete pontsor húzódik végig. Ez a jellegzetes pontsor a magyar népi viselet díszítésére használt sujtásra emlékeztet, a képen látható védett hal erről kaphatta a sujtásos küsz elnevezést (Alburnoides bipunctatus).

  Nem tudom mi lehet ez az elszíneződés ponty szájánál. A hal jó fizikai állapotban volt, jól küzdött. Nem egyedi eset, fogtam már ilyet. Mi okozhatja ezt az elváltozást?

  A halak bőrében található pigmentsejtekben négy fő színanyag termelődik, a barnásfekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a piros eritrofill és a sárga xantofill. A halak alapszínét az egyes színanyagok egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Előfordulhat azonban, hogy valamelyik színanyag alul- vagy túltermelődik. Ennek hátterében genetikai változás, azaz mutáció áll. A képen látható hal esetben has elülső részén és a fej alsó felén a sárga xantofill pigmentanyag túltermelése figyelhető meg. Mivel a színváltozás nem terjed ki a hal egész testére, a képen egy részlegesen xantorisztikus ponty látható.

  Sportársunk zsákmányolta csalihal fogás közben e halacskát. Vita alakult ki a kilétéről. Kérném ebben segítségüket. Köszönettel: O. L.

  A képen látható hal teste zöldes színű, hátán sötét sávok húzódnak, szájában nincsenek fogak, valamint első hátúszójának hátsó részén egy sötét folt található. Mindezek alapját a hal egy fiatal sügér (Perca fluviatilis).

  A képen látható pontyot egy kollégám fogta egy Győr-Moson-Sopron megyei egyesületi távon. Nem tudtuk eldönteni mi okozta a hal farokúszóján látható elváltozást. Tapintása kemény volt. Lehetséges, hogy sérülés utáni hegesedés vagy valamilyen parazita okozta? Üdvözlettel: K. G.

  A ponty farokúszóján látható elváltozás pontyhimlőre emlékeztet. Kemény tapintat esetében felmerülhet daganat gyanúja is. Amennyiben több pontyon is előfordul hasonló elváltozás, érdemes labortóriumi vizsálatot végeztetni.

  Éjszakai horgászat során a videón látható állatot találtam Kisapostag közelében, a Duna-parton, a parttól nagyjából 30 cm-re. Dunai ingola lehet?

  A videón valóban egy fokozottan védett dunai ingola (Eudontomyzon mariae) lárvája látható. Az iszaplakó lárvák főként szerves törmelékkel táplálkoznak, négyéves korukra válnak ivaréretté. A kifejlett állatok körszájukkal olykor halakra is rátapadnak, azonban a tiszai ingolával ellentétben nem táplálkoznak és ívás után elpusztulnak.

  Szeretném a segítségüket kérni, mert bizonytalan vagyok abban, hogy a Kálló-csatornán jászkeszeget vagy domolykót fogtam? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: M.K.

  A hal nagy feje és nagy, csúcsba nyíló szája első ránézésre domolykóra emlékeztet, akárcsak farokalatti úszójának domború szegélye. A pikkelyei azonban kisebbek, mint az a domolykó esetében megszokott, nem kontúrosak, oldalvonala mentén 46-nál több pikkely számolható. Az apró pikkelyek, a csúcsba nyíló száj valamint a vörös úszók alapján úgy gondoljuk, hogy a képen egy ikrás domolykó és tejes jászkeszeg utódja látható, vagyis a hal egy hibrid: domolykó-jászkeszeg (Squalius cephalus x Leuciscus idus).