Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

  2025 márciusában fogtam ezt a keszegfélét a Törökbálinti-tavon. Többünknek sem sikerült beazonosítani, ezért kérem segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. M.

  A hal szája csúcsba nyíló, szemgyűrűje sárgás, farokalatti úszója rövid, hátúszója kezdete egyvonalba esik a hasúszó kezdetével, oldalvonalán 43 pikkely számolható, ezek alapján a hal egy kissé magas hátú, ikrával teli, fakó bodorka (Rutilus rutilus).

Szeretném megkérdezni, hogy milyen hatással van a halakra a víz pH-értéke, és hogyan lehet ezt lekövetni. Üdvözlettel: O. Cs.

  A víz pH-értékéhez – vagyis kémhatásához – a halak bizonyos keretek között képesek alkalmazkodni, a hirtelen pH-változás azonban végzetes lehet számukra. A természetes vizek kémhatását számos vízben oldott só ionjai befolyásolják. Ez a komplex pufferrendszer képes kompenzálni a pH hirtelen változását.
  A túl alacsony pH, vagyis a savas kémhatás többek között a halak légzését gátolja, mivel a vízben oldott karbonát-ionok szén-dioxiddá alakulnak, nehezítve az oxigén felvételét. Az elöregedett holtmedrekben, ahol jelentős az üledék bomló szervesanyag-tartalma, gyakran lecsökken a pH, ami azt jelenti, hogy a vízben nagy lesz a hidrogénion-koncentráció. Ezekkel az ionokkal az egyébként nem mérgező szulfid- és hidrogénszulfid-ionok kénhidrogénné alakulnak, ami már kis koncentrációban is rendkívül mérgező, így a halak pusztulását okozhatja. A túl magas pH, azaz lúgos kémhatás hatására viszont az ammónium-ionok alakulnak át ammóniává, ami pedig erős sejtméreg.
  A pH mérésére színváltó sav-bázis indikátorok vagy elektromos feszültségen alapuló pH-mérők használhatók.

  A Principális-csatornából fogtam ezt a halat, de nem tudom pontosan mi lehet. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: B. I. 

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehér, oldalvonalán 47 pikkely számolható, ezek alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A képen látható halat a Hárosi-öbölben, keszegezés közben fogtam. Elsőre nagyobb szélhajtó küsznek néztem, de aztán a szélesebb háta és a furcsa szájállása miatt elbizonytalanodtam. Szeretném a segítségüket kérni az azonosításban. Üdvözlettel: Sz. D.

  A képen látható hal szája felső állású, szeme nagy, oldalvonala teljes, hosszú farokalatti úszójának a szegélye csak enyhén homorú, ami alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus). Az idős küszökre kifejezetten jellemző a magas hát és a vaskosabb test, a horgászok "vezérküsznek" is hívják az ilyen példányokat.

  Lenne egy kérdésem, ami már régóta foglalkoztat. A pontyok látnak színeket? Milyen a látásuk? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: O. Cs.

  Az ember szemében háromféle csap van, amelyek a kék, a zöld és a piros szín észleléséért felelősek, így színlátása trikromatikus. Ezzel szemben a csontoshalak nagy része, köztük a pontyfélék is tetrakromát állatok, ugyanis a szemükben az ultraibolya fényre érzékeny pigmentek is megtalálhatók. Ez alapján a pontyok szélesebb tartományban látnak színeket, mint az ember.  A halak gömb alakú szemlencséje 1–2 méteren belüli tárgyakról vetít éles képet a retinára, kisebb halak esetében ez mindössze néhány centiméterre korlátozódhat. A szemlencse görbülete nem változtatható, speciális izmok által hátrahúzva azonban az éleslátás határa akár 10 méterre is nőhet. Mivel a ponty szeme a test oldalán helyezkedik el látómezeje igen széles, a környezetét szinte teljes egészében belátja, vakfoltja kicsi. A két szem látótere között azonban alig van átfedés, így a térlátása gyenge.

   2025. 03. 19-én 15 óra körül fogtam ezt a halat a Diana és Zoltán Horgásztavon, Etyek mellett. A hal pontos tömege 3,675 kiló volt, ami potenciális országos ezüstkárászrekord lenne, ha beigazolódna, hogy a hal ténylegesen ezüstkárász. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: V. A.

  A képen látható hal feje viszonylag rövid, pikkelyei kontúrozatlanok, úszói szürkés színűek, melyek az ezüstkárász jellemzői, viszont az oldalvonalon számolható 33 pikkely, valamint a száj szélén található apró bajuszka alapján a halról megállapítható, hogy az egy ikrás ezüstkárásztól és egy tejes pontytól származó hibrid, azaz ezüstkárász-ponty (Carassius gibelio x Cyprinus carpio).

  2022. június 5-én a Tiszakécskei Holt-Tiszán horgásztam és ezt a furcsa halat fogtam. A hal külseje olyan, mint a tükörpontyé, de nincs bajusza. Vajon mi lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. G.

  A hal feje kicsi, teste zömök, háta viszonylag magas, farokalatti úszója rövid, mintázata sárgás, ezek alapján a hal egy halvány aranyhal (Carassius auratus), vagy annak ezüstkárásszal alkotott hibridje (Carassius auratus x Carassius gibelio). A két faj igen közeli rokonságban áll, olyannyira, hogy egyes források szerint egy fajba tartoznak és mindössze alfaji vagy annál is kisebb különbség van közöttük. A kopoltyúfedőn keresztül áttetszik a kopoltyú vöröses színe, ami arra utal, hogy a hal részlegesen alampiás. Ez a szó magyarul fénytelenséget jelent, ami abból adódik, hogy a hal bőréből hiányzik a gyöngyházfényű guanin színanyag.

  2025. 03. 06-án a Duna Baja alatti, szeremlei szakaszán horgásztam, és fogtam egy olyan halat, amilyet még sosem láttam. Pár ismerősnek elküldtem a képeket róla, de senki sem tudta, hogy mi. Végül a Google segített: pettyes harcsát sikerült fognom. A hal 40 cm hosszú volt és 1,2 kg-os. Üdvözlettel: L. T.

  A fogott hal feje lapított, bajsza hosszú, de a viszonylag rövid farokrész és az azon lévő zsírúszó elárulja, hogy a törpeharcsaféléknek is rokona. A v alakban bemetszett farokúszó és a fekete pettyezettség pedig egyértelművé teszi, hogy ez egy pettyes harcsa (Ictalurus punctatus).

  A képen látható hal 2025.03.08-án Esztergomban került horogvégre a Bottyán híd alatti Kis-Duna-ágból. A fej formája miatt azt gondoljuk, hogy nem egy szélhajtó küsz. A határozásában kérjük segítségüket. Üdvözlettel: Sz. B. és E. T.

  A képen látható hal szája kicsi és felső állású, szeme nagy, a hátúszója a hasúszónál hátrébb kezdődik és oldala zöldes színezetű, ami alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus).