A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Ezüstkárász

Azt hiszem valamilyen hibridet fogtam. Lehet, hogy igazam van? Üdvözlettel: J. D.


A képen látható hal leginkább ezüstkárászra, széles kárászra és pontyra emlékeztet. Az hal háta alacsonyabb, pikkelyei világosabbak, mint az a széles kárásznál megszokott. Bár a fejforma némileg pontyra emlékeztet, a képen nem látunk pontyra jellemző bajuszszálat,  ami a ponty vagy pontyhibridek egyik legfontosabb bélyege lenne. Emellett a száj enyhén tátott, de nem látszik rajta a pontyra jellemző, harmonikaszerűen előretolható felépítés. A hátúszó segíthetne a biztosabb határozásban, azonban a jelenlegi bélyegek alapján a hal valószínűleg egy méretes ezüstkárász (Carassius gibelio).

Karikakeszeg

  Ezt a halat április 10-én csontkukaccal csalizva fogtam a Ráckevei-Duna csepeli szakaszán. Elsőre azt gondoltam, hogy az itt gyakori fogásnak számító karikakeszeg kisebb példányával van dolgom, de elbizonytalanodtam, nem-e egy bagolykeszeg akadt a horgomra. Kérem szíves segítségüket a kérdés eldöntésében! Köszönettel és üdvözlettel: T. F. M.


  A hal feje viszonylag kicsi, a szeme nagy, ami alapján valóban hasonlít a bagolykeszegre, farokalatti úszója viszont rövidebb, a szája csúcsba nyíló és nem alsó állású, a mellúszójának töve vöröses, emellett az oldalvonaltól a hát felé haladva alig csökken a pikkelyeinek mérete. Mindezek alapján a hal egy karikakeszeg (Blicca bjoerkna).

Harcsa

  Egy harcsahorgász Facebook-csoportban tette közzé az egyik tag az alábbi képet. Tudnának segíteni, mi tehette ezt a hallal? Üdvözlettel: H. R és N. K.

  A képen lévő sérüléseket feltehetően nem kórokozó idézte elő, bár ha több harcsán is előfordulnak hasonló sérülések érdemes laboratóriumi vizsgálatot végeztetni. Bízunk benne, hogy a csonkítást nem ember okozta, legvalószínűbbnek azt gondoljuk, hogy egy eleve beteg, legyengült, esetleg sekély vízben rekedt halat a lehető legkönnyebben sérthető helyen támadta meg valamilyen madár vagy más ragadozó.

Bodorka-dévérkeszeg hibrid

  Ez a hal először dévérkeszegnek tűnt, de a hal hastájéka nagyon furcsának látszik. Bodorkához képest oldalról lapított volt a teste. Hibrid lehet? Tisztelettel: Á. D.


  A sárgás szemszín és a többi keszeghez képest alacsony hát a bodorkára jellemző. A hal palaszürke színezete, a viszonylag kicsi pikkelyek, melyek mérete az oldalvonaltól a hát irányába tovább csökken, a tarkótájék jellegzetes törése, valamint a kérdésben említett, oldalról erősen lapított test inkább dévérkeszegre utal. Mivel a hal összességében mégis inkább bodorkára hasonlít, a képen feltehetően egy ikrás bodorkától és tejes dévérkeszegtől származó bodorka-dévérkeszeg hibrid (Rutilus rutilus x Abramis brama) látható.

Kecsege mellúszósugár

  A Tiszából fogtam egy 7-8 kg-os harcsát. Felbontásnál kagylókat, rákok maradványait és ezt a furcsa, kb. 6 cm-es porcdarabot találtam benne. Jól gondolom, hogy kecsege része lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. P.


  Úgy gondoljuk, hogy sejtése helyes volt, a képen feltehetően egy kecsege mellúszósugara látható.

Halványfoltú küllő

  Ezt a halat április 15-én a Dömsödi-övcsatornán fogtam. Márnának néz ki, de biztos vagyok benne, hogy itt nem élhet. Kérem segítsenek azonosítani. Köszönettel: B. P.


  A hal valóban hasonlít fiatal márnára, viszont a márna oldalvonalán nincs kettős pontsor és nem csak egy, hanem két pár bajszuk van, ami küllőkre jellemző. A viszonylag magas test és faroknyél alapján halványfoltú küllő vagy dunai küllő lehetne, de utóbbinak a hát- és farokúszója sűrűn pettyezett lenne. Az oldalvonal alatt és fölött húzódó fekete pontsor, valamint a hát- és farokúszót mintázó vékony és halvány vonalak alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

Pontyhimlő

  Ez a beteg ponty akadt horogra. Kérdésem az lenne, hogy milyen betegség ez és mik a teendőim a továbbiakban? A halat visszaengedtem. Köszönettel: R. I.


  A képen egy régóta ismert pontybetegség, a herpeszvírus által előidézett ponythimlő okozta elváltozások láthatók. A beteg halak a csontozat mésztartalmának csökkenése miatt hajlíthatóvá, puha tapintatúvá válik. Gyógyítására nincs lehetőség, de a betegség csak ritkán okoz elhullást, a következő évben "magától" eltűnik a pontyokról.

 

Bodorka

  A képen látható kis halat Paks közelében, a Csámpai-csatorna mellett félig kiszáradva, kimúlva találtam. Nem vagyok horgász, nem értek hozzá, de szeretném tudni, megmondható-e melyik fajba tartozik? Tisztelettel: Z. M.


  A képen látható hal szája csúcsba nyíló, szemgyűrűjén és úszóin még látszik a narancsos színezet, hát- és hasúszójának kezdete egy képzeletbeli függőleges vonalból ered, ami alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

Bagolykeszeg

  Szeretném a segítségüket kérni egy általam fogott halfaj azonosításában. A halat az Élővíz-csatornából fogtam Békéscsaba és Békés között. Véleményem szerint a hal egy szilvaorrú keszeg lehet, de többen azt mondják, hogy bagolykeszeg. Szerintem a nászruhája miatt nem látszik annyira a jellegzetes orra. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: P.M

  A szilvaorrú keszeg háta alacsonyabb, farokalatti úszója rövidebb, mint a képen látható halé, orra az ívási időszakban még lilább, a dorozsma kevésbé jellemző rá, a hímek jellegzetes, sötét nászruhát öltenek. A nagy szem a lekerekített orr és a kifejezetten hosszú farokalatti úszó alapján a hal egy bagolykeszeg (Ballerus sapa).

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters