Milyen rákocskát fogtam a Ráckevei-(Soroksári)-Dunából?

  Hazánk vizeiből az elmúlt 10 év során hivatalosan nyolc garnéla fajt írtak le. Ezek a Atypsos molucensis, Caridna cf. babaulti, Caridina gracilirostris, C. multidentata, Macrobrachium giganteum, M. lanchesteri, M. nipponense és a Neocaridina davidi (korábban. N. denticulata). A legelőször leírt Neocaridina davidi hazánk több pontján megjelent, terjed, a Duna fővárosi szakaszán a főágában és több ide torkoló befolyóban is megtalálható. Napjainkig a M. nipponense hivatalosan a legutoljára kimutatott faj (Lipót, 2023), de az azóta végzett kutatások során további két Macrobrachium fajról vannak adatok a Duna magyarországi vízrendszeréből. Így a még nem publikált fajokkal együtt 10 garnélafaj előfordulásáról rendelkezünk pontos adatokkal hazánk területéről. A leírt fajok közül a következők szaporodása igazolt: Caridna cf. babaulti, C. gracilirostris, C. multidentata, M. nipponense, Neocaridina davidi, és mivel a két új  Macrobrachium fajból is találtak a kutatók juvenilis egyedeket és petés nőstényeket, így e fajok is feltételehetően szaporodó állományokkal vannak jelen a Duna faunájában. 
  Emellett az utóbbi években elsősorban a Duna alvize irányából a M. nipponense rendkívül gyors terjedését dokumentálták. 2025-ben Bajánál a Sugivicában, idén Paks alatt, a melegvíz csatorna alatt sikerült kimutatni. 
  Az RSD-ben gyűjtött egyedekről a Facebookon megosztott fotó és videó dokumentációk alapján a kisebb testű garnéla fajok, így a Caridna cf. babaulti, Caridina gracilirostris, C. multidentata, Neocaridina davidi), valamint a sepregető garnéla (Atypsos molucensis) kizárhatóak. A megnyúlt rostrum és a hosszú olló alapján az egyedek vélhetően valamely Macrobrachium fajhoz tartoznak. Ugyanakkor a faji szintű pontos azonosításhoz részletesebb morfometriai és genetikai vizsgálatok szükségesek, ahogy ezt a korábban történő fajleírások során is elvégezték a kutatók.