A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Konferenciák

A haltani konferenciák szervezőbizottsága

 Elnök: Dr. Nagy Sándor Alex
Alelnökök: Dr. Juhász Lajos és Dr. Harka Ákos. 
 Tagok: Dr. Antal László, Juhász Máté, Hegedűs Gábor, Dr. Nyeste Krisztián, Papp Gábor és Somogyi Dóra

Haltani Konferencia - 2024

A Magyar Haltani Társaság immáron 20. alkalommal kíván lehetőséget adni
a haltani kutatási eredmények szakmabeliek előtti bemutatására.
 

Haltani konferencia - 2023

   A március 20-i halak napjához igazodó, Tiszafüred Város Önkormányzata által is támogatott 19. Magyar Haltani Konferenciát a Magyar Haltani Társaság helyi szervezőinek a rendezésében március 23-án és 24-én tartották meg, a tiszaörvényi Hableány Hotel konferenciatermében.

   A komoly érdeklődéssel várt rendezvényen 23 szakmai előadást kísérhettek figyelemmel a résztvevők, köztük olyanokat is, amelyek aktualitása és fontossága megkérdőjelezhetetlen, így például a klímaváltozás következményeire és a vízvisszatartás fontosságára rámutató beszámolókat. Íme néhány kép a sokak szerint jó hangulatú és sikeres konferenciáról.

Virág Tibor alpolgármester köszöntője

Az előadót megtapsoló közönség

A Romániából érkezett magyar és román anyanyelvű szakemberek

Harka Ákos tiszteletbeli elnökkel
 

Haltani konferencia - 2018

   Társaságunk március 22-én és 23-án sikeres konferenciát rendezett Tiszafüreden. Az első napon délelőtt tíz, délután kilenc kutató számolt be egy-egy rövid előadás keretében az utóbbi idők eredményeiről. Egyebek mellett szó esett az ezüstkárász eredetéről, a folyami géb biológiájáról és a küllőkre gyakorolt hatásáról, egy új halszaporítási eljárásról, a Velencei-tó halállományának alakulásáról, és fölmerült az a kérdés is, hogy hány csukafaj él Magyarországon.
    A második nap halaink védelméről szólt. Bevezetőként társaságunk filmes tagja, Szendőfi Balázs mutatta be új természetfilmjét, amelynek tartalmáról az alábbi linkre (képre) kattintva kaphatunk rövid tájékoztatást.

 

 


    A vetítést követően hat előadás szerepelt a programon. Ezek a törvényi szabályozás, a természetvédelem vagy a horgászat szempontjait előtérbe állítva elemezték a témát, illetve a halvédelem egy-egy fontos részterületét taglalták. Lehet, hogy a különböző szakterületek képviselőitől elhangzott javaslatok nem rövid időn belül válnak valóra, de mindenképpen hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők nyitottabbak legyenek az új ötletek iránt.

 

 

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters