A Pisces Hungarici egy lektorált és a Zoological Record által referált szakmai kiadvány, amely Magyarország és a szomszédos területek természetes vizeire vonatkozó vagy azokkal kapcsolatban álló haltani kutatások eredményeit adja közre. Elsősorban olyan eredeti, máshol még nem publikált dolgozatokat közöl, melyek anyagát a Magyar Haltani Társaság valamely fóruma előtt ismertették a szerzők, de más kéziratok előtt is nyitott. A cikkek magyar vagy angol nyelven nyújthatók be, publikálásukról a felkért lektorok véleménye alapján születik döntés.
- a Magyar Haltani Társaság időszaki kiadványa -
HU ISSN 1789-1329
Kiadó:
Magyar Haltani Társaság
Székhely:
H-5350 Tiszafüred, 1442/54 hrsz.
Postacím:
Magyar Haltani Társaság, DE Hidrobiológiai Tanszék, 4010 Debrecen, Pf. 57.
Szerkesztő:
ANTAL László
antal.laszlo@science.unideb.hu
Technikai szerkesztő:
SOMOGYI Dóra
A Pisces Hungarici egy lektorált és a Zoological Record által referált szakmai kiadvány, amely Magyarország és a szomszédos területek természetes vizeire vonatkozó vagy azokkal kapcsolatban álló haltani kutatások eredményeit adja közre.
Elsősorban olyan eredeti, máshol még nem publikált dolgozatokat közöl, melyek anyagát a Magyar Haltani Társaság valamely fóruma előtt ismertették a szerzők, de más kéziratok előtt is nyitott.
A cikkek magyar vagy angol nyelven nyújthatók be, publikálásukról a felkért lektorok véleménye alapján születik döntés.
Somogyi D.: Dr. Harka Ákos, társaságunk tiszteletbeli elnöke, túl a 80. évén
Takács P., Bánó B., Czeglédi I., Erős T., Ferincz Á., Gál B., Bánó-Kern B., Kovács B., Nagy A.A., Nyeste K., et al.: Kárpát-medencei csukaállományok filogenetikai és morfológiai viszonyai
Tóth R., Bodnár B., Somogyi D., Nyeste K., Antal L.: A tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi Regan, 1911) állományainak felmérése és élőhelyeinek ökológiai állapotértékelése a Tisza magyarországi vízgyűjtő területén
Maroda Á., Sály P.: Jelenkori és jövőbeni kutatások kapcsolata: halfaunisztikai szakirodalmi áttekintések módszertani nehézségei és az egységes faunisztikai közlés jelentősége
Szepesi Zs., Harka Á., Sallai Z.A Zagyva halfaunája Vásárhelyi István 1960-as évekből származó publikálatlan kézirata alapján, kiegészítve XXI. századi adatokkal
Szepesi Zs., Sallai Z., Erős T., Takács P., Czeglédi I., Sevcsik A., Tóth B., Müller T., Harka Á.: A Zagyva halfaunája 2003 és 2022 között
Gyüre P., Tóth N., Juhász L.: The population changes of the great cormorant (Phalacrocorax carbo) in the fisponds of Hortobágy (Hungary)
Tóth N., Papp G., Gyüre P., Juhász L.: Adatok a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) halfogyasztásáról a Tisza-tavon
Harka Á., Papp G., Juhász M.: Néhány adat a Tisza-tavi folyómeder halairól egy 2001. és egy 2021. évi különleges mintavétel alapján
Kucska B., Kiss P., Bógó B., Horváth J., Urbányi B., Müller T.: A menyhal (Lota lota) indukált ketreces ívatásának tapasztalatai – előzetes megfigyelések
Hajdú J., Križek P., Fedorčák J., Varga J.: A Krupinica folyó halközösségei (Ipoly-vízgyűjtő, Szlovákia)
A Magyar Haltani Társaság 2021. évi működéséről
Takács P., Specziár A., Erős T.: Dr. Bíró Péter (1943-2021)
Sallai Z., Sallai M.: A Duna halközösségének monitorozása a mohácsi Szabadság-sziget melletti fő- és mellékágban (2018-2020)
Sály P., Specziár A., Czeglédi I., Maroda Á., Preiszner B., Szalóky Z., Erős T.: Minősítési index holtágak halakkal történő ökológiaiállapotminősítéséhez
Sallai Z., Juhász P.: A Túr magyarországi vízrendszerének halfaunisztikai vizsgálata
Sallai Z., Ambrus A.: A lápi póc (Umbra krameri) állományainak felmérése a Fertő és Hanság térségében
Szepesi Zs., Harka Á., Csipkés R.:: Történeti áttekintés a tízlábú rákok (Decapoda) észak-magyarországi elterjedéséről és jelenlegi helyzetéről
Sallai Z., Sallai M., Juhász P.: Újabb adatok a Kraszna halfaunájáról
Harka Á., Papp G.: Néhány halfaj ivadékainak első nyári növekedése a Tisza-tóban
Sallai M., Sallai Z.: A Rábán és a Pinkán létesített hallépcsők működési hatékonyságának vizsgálata
Vitál Z., Megyeri E., Mozsár A., Halasi-Kovács B.: Közösségi média szerepe a busák hazai elterjedésének feltérképezésében
Harka Á., Somogyi D.: A tudomány jelen állása szerint csak egy pikófaj él Magyarországon, a tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus)
A Magyar Haltani Társaság 2020. évi működéséről
Takács P., Ferincz Á., Imecs I., Kovács B., Nagy A. A., Ihász K., Vitál Z., Csoma E.: A fenékjáró küllő (Gobio sp.) néhány romániai állományának filogenetikai vizsgálata
Sallai Z., Sallai M.: Változások a halközösség összetételében a Körös békésszentandrási duzzasztó alatti szakaszán (2009, 2019)
Weiperth A., Bányai Zs., Ferincz Á., Juhász V., Sevcsik A., Staszny Á., Szalóky Z., Tóth B.: Az Ipoly magyarországi szakaszán élő tízlábú rákokra és halakra vonatkozó faunisztikai kutatások áttekintése
Sallai Z., Juhász P.: Adatok a Berettyó-Körös-vidék középtáj kisvizeinek halfaunájához
Somogyi D., Bodnár B.: A Hernád mellékvízfolyásainak halfaunisztikai felmérése és halösszetételen alapuló ökológiai állapotértékelése
Tóth R., Bíró Zs., Farkas Gy. B., Zulkipli N., Somogyi D., Antal L., Nyeste K.: A Rakamazi-Nagy-morotva halközösségének vizsgálata eltérő mintavételi protokollok alapján
Szepesi Zs., Harka Á.: A Bene-patak emberi hatásra bekövetkezett több évtizedes kálváriája és a halközössége 2003 és 2017 között
Szepesi Zs., Csipkés R.: A 2019 nyarán bekövetkezett vízszennyezés hatása a Bene-patak halfaunájára
Kordás S., Juhász L.: Szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki Girard, 1859) a balmazújvárosi Kamilla gyógyfürdő termálvízkifolyójában
Nyeste K., Somogyi D., Sallai Z., Antal L.: Adatok a tokfélék (Acipenseridae) Kárpát-medencei recens előfordulásairól
Bánó B., Takács P.: A mért változók számának hatása a morfometriai vizsgálatok eredményeire
Maroda Á., Sály P.: Élőhelyi változók: az aljzat szemcseméretének vizsgálata különböző módszerekkel
Varga J., Józsa V., Fazekas D., Koščo J., Mozsár A.: A horgászat mint mintavételi módszer alkalmazhatóságának vizsgálata a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) esetében
Weiperth A., Czeglédi I., Dragán P. E., Boross N., Erős T., Ferincz Á., Gál B. et al.: Tízlábú rákfajok aktuális elterjedése a Balatonban és vízgyűjtőjén
Udvari Zs., Györe K.: A Ráckevei (Soroksári)-Duna halfajkészlete (1902-2020)
Telcean I., Cupşa D., Togor A., Drimbea M.: A Pece (Peţa) termálpatak mint a Sebes-Körös (Crisul Repede) alsó szakaszán élő halfajok téli menedéke
A Magyar Haltani Társaság 2019. évi működéséről
Nagy S. A., Nagy J., Somogyi D.: Melegedő klíma: kihívások a hal- és halászatbiológiában
Sallai Z.: Halközösségek felmérése a Fertőn 2017-18-ban
Szepesi Zs., Harka Á., Nyeste K.: Adatok a folyami géb (Neogobius fluviatilis) ivadékának növekedéséhez
Varga J., Hajdú J., Mozsár A., Lešo P.: A Garam/Hron felsőbesenyői hallépcsőjének értékelése a létesítményen áthaladó halfajok és azok egyedszámai alapján
Juhász L., Juhász P., Sallai Z.: Természetvédelmi célú halfaunisztikai felmérés a Zempléni-hegység vízfolyásain
Telcean I.C., Cupa D.: Elzárt halpopulációk a Vida-patakban (Fekete-Körös felső szakasza) a Luncasprie duzzasztógát felett (Bihar megye, Románia)
Nyeste K., Héjja M. K., Abonyi T., Simon Sz., Nagy S. A., Antal L.: A Nagykunsági-főcsatorna halfaunája és halközösség-alapú ökológiai állapotminősítése
Somogyi D., Farkas Gy., Deák S., Nagy S. A., Nyeste K., Antal L.: A ponty (Cyprinus carpio) és az ezüstkárász (Carassius gibelio) kondíciójának vizsgálata egy termálvízzel ellátott állóvízi környezetben
Füstös V., Baranya S., Fleit G., Erős T., Szalóky Z., Tóth B., Józsa J.: A felső-magyarországi Duna élőhelyszempontú hidrodinamikai vizsgálata
Vitál Z., Burányi M.: Busa (Hypopthalmichthys spp.) vonulásának észlelése a Nyugati-övcsatorna torkolati szakaszán
Szepesi Zs., Harka Á., Nyeste K.: A folyami géb (Neogobius fluviatilis) elszaporodásának hatása a tiszai küllő (Gobio carpathicus) állományára az északkelet-magyarországi Eger-patak újonnan kolonizált szakaszán
Udvari Zs., Ugrai Z., Györe K.: A Ráckevei (Soroksári)-Dunába vezetett tisztított kommunális szennyvíz hatása a halközösség szerkezetére
A Magyar Haltani Társaság 2018. évi működéséről
Sallai Z., Kiss B., Müller Z., Polyák L.: A Velencei-tó 2017-es vizsgálatának halfaunisztikai eredményei
Csipkés R., Koncz D.: Kisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Czeglédi I., Boros G., Preiszner B., Specziár A., Takács P., Vitál Z., Erős T.: Halfaunisztikai vizsgálatok a Sió-csatornán
Braun Á., Tatár S., Tóth B., Urbányi B., Müller T.: A Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram keretében folytatott tóvizsgálat eredményei, valamint a széles kárász (Carassius carassius) ivadékok ketreces nevelésének lehetősége állománymegsegítés céljából
Szendőfi B., Bérces S., Csányi B., Gábris V., Gál B., Gönye Zs., Répás E., Seprős R., Tóth B., A. Kouba, J. Patoka, Weiperth A.: Egzotikus halfajok és decapodák a Barát- és Dera-patakban, valamint a torkolatuk dunai élőhelyein
Nyeste K., Gyöngy M., Antal L.: A feketeszájú géb [Neogobius melanostomus (Pallas, 1814)] terjedése a Tisza vízgyűjtőjén
Szabó I.: Az Ér folyó csatornáinak aktuális halközössége
Takács P.: Megjegyzések a Magyarországon előforduló, Gobio genusba tartozó küllők taxonómiai helyzetével és névhasználatával kapcsolatban
Takács P., Bánó B., Czeglédi I., Ferincz Á., Kern B., Preiszner B., Staszny Á., Vitál Z., Weiperth A., Erős T.: Hány csukafaj él a Kárpát-medencében?
Gál B., Gábris V., Csányi B., Cser B., Danyik T., Farkas A., Farkas J., R. Gebauer, Répás E., et al.: A vörös mocsárrák Procambarus clarkii (Girard, 1852) jelenlegi elterjedése és hatása a Duna egyes magyarországi befolyóinak halfaunájára
Vitál Z., Czeglédi I., Preiszner B., Specziár A., Takács P., et al.: A folyami géb (Neogobius fluviatilis) balatoni állományának testhosszeloszlása, szaporodásbiológiája, valamint a ligulózis hatása a gonado-szomatikus indexük értékére
Molnár K., Nyeste K., Székely Cs.: Parazitológiai bizonyítékok az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Berg, 1932) eredetéről
Horváth L., Mézes M., Bodnár Á., Csorbai B., Urbányi B., Müller T.: Az édesvízi angolnák (Anguilla sp.) szaporodásának környezeti szabályozása
Maroda Á., Sály P.: Középhegységi patakok halainak testhossz-függő mikroélőhely-használata
Udvari Zs., Györe K., Poór Cs.: A magyar államot megillető halgazdálkodási jog felértékelésének módszertana a Ráckevei (Soroksári)-Duna példáján
A Magyar Haltani Társaság 2017. évi működéséről
Guti G.: Idegen halfajok a Duna magyarországi szakaszán - a problémák kezelésének stratégiai kérdései
Halasi-Kovács B.: Az Alburnus mento fajcsoport dunai fajainak revíziója a magyarországi adatok alapján
Szepesi Zs., Harka Á.: A tarka géb (Proterorhinus semilunaris) és a folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjedése a Zagyva vízrendszerében
Harka Á., Szepesi Zs., Nyeste K.: A pirapitinga [Piaractus brachypomus (Cuvier, 1818)] első szabadvízi észlelése Magyarországon
Maroda Á., Takács P., Sály P.: Fluktuáló aszimmetria és a tájhasználat kapcsolata fenékjáró küllő (Gobio gobio) populációkban
Szepesi Zs., Harka Á.: A halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) terjedése és a tiszai küllő (Gobio carpathicus) visszaszorulása a Zagyva vízrendszerében
Nyeste K., Kati S., Nagy S. A., Antal L.: Az amurgéb (Perccottus glenii) egy hazai populációjának növekedési sajátosságai
Papp G., Nagy G.: Halélőhelyek sulyomkaszálással történő fenntartása a Tisza-tavon
Harka Á., Szepesi Zs.: Milyen szerepe lehet a folyami gébnek (Neogobius fluviatilis) a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) visszaszorulásában?
Nyeste K., Nyíri K., Molnár J.: A feketeszájú géb [Neogobius melanostomus (Pallas, 1814)] első észlelése a Tisza vízrendszerében
Telcean I. C., Cupşa D., Togor A.: A Gyantánál (Ginta) létesített duzzasztógát hatása a Fekete-Körös felső szakaszán élő potamodrom és kis termetű halfajok megoszlására
A Magyar Haltani Társaság 2016. évi működéséről
Antal L., László B., Kotlík, P., Mozsár A., Czeglédi I., Oldal M., Kemenesi G., Jakab F., Nagy S. A.: A Kárpát-medence új halfaja: a bihari márna (Barbus biharicus)
Sály P., Erős T.: Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása
Buza E., Kolics B., Kovács B., Demény F., Horváth, Á., Müllerné T. M., Urbányi B., Müller T.: Előzetes eredmények a ginogenetikus réticsík (Misgurnus fossilis) poliploidizációjáról
Fazekas D., Sólyom N., Nyeste K., Antal L.: Antropogén beavatkozások hatása az Öreg-Túr halfaunájára
Kovács Sz., Juhász L.: Tájékoztató adatok a pisztrángsügér (Micropterus salmoides Lacepede, 1802) növekedéséről a Látóképi-tározóban
Fazekas G., Abonyi T., Nyeste K., Antal L.: A Sajó menti kisvízfolyások halfaunájának természetvédelmi és ökológiai értékelése
Weiperth A., Danyik T., Dukay i., Gál B.: Új adatok az elevenszülőfogasponty-félék magyarországi elterjedéséhez
Hajdú J., Pekárik L.: A csallóközi Csiliz patak (Čiližský potok) és mellékvizeinek halfaunája
Harka Á., Szepesi Zs.: A szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki Girard, 1859) sikeres megtelepedése a Zagyvában
Helyesbítés az Egzotikus rák-, hal- és kétéltűfajok a Budapest környéki víztestekben című dolgozathoz (Weiperth et al. 2015, Pisces Hungarici 9: 65-70.)
A Magyar Haltani Társaság 2015. évi működéséről
Takács P., Erős T., Specziár A., Sály P., Vitál Z., Ferincz Á., Szabolcsi Z., Molnár T., Csoma E., Bíró P.: A lápi póc (Umbra krameri) magyarországi állományainak populációgenetikai vizsgálata
Harka Á., Szepesi Zs., Sallai Z.: A tarka géb (Proterorhinus semilunaris), a folyami géb (Neogobius fluviatilis) és a kaukázusi törpegéb (Knipowitschia caucasica) terjedése a Tisza vízrendszerében
Szepesi Zs., Csipkés R., Hajdú, J., Györe K., Harka Á.: A Hernád/Hornád halfaunája és a folyó halközösségeinek térbeli mintázata
Tamás V., Nyeste K., Papp G., Antal L.: Újabb adatok a sügér (Perca fluviatilis Linnaeus, 1758) növekedéséhez
Wilhelm S., Ardelean, G. Az Egregy (Agriş) és az Almás-patak (Almaş) halfaunája (Románia, Szilágy/Sălaj megye)
Weiperth A., Tóth B., Sevcsik A., Keresztessy K.: Halfaunisztikai adatgyűjtés a Visegrádi-hegység két patakjában
Kovács Z., Juhász L.: Az Öreg-Túron kialakított nábrádi hallépcső működésének tanulmányozása
Takács P., Maász G., Vitál Z., Harka Á.: Akváriumi halak a Hévíz-lefolyó termálvizében
Weiperth A., Csányi B., Gál B., György Á. I., Szalóky Z., Szekeres J., Tóth B., Puky M.: Egzotikus rák-, hal- és kétéltűfajok a Budapest környéki víztestekben
Antal L., Harka Á., Sallai Z., Guti G.: TAR: A halfauna természetvédelmi értékelésére használható szoftver
Szendőfi B.: A videokamera kiegészítő eszközként történő használata kisvizek halfaunisztikai felmérésében
I. C. Telcean, D. Cupşa: Elszigetelődő halpopulációk a Sebes-Körösben (Tisza vízgyűjtője)
A. Bajić, S. Sipos, Lj. Pejčić, F. Demény, S. Sokoray-Varga, T. Müller, B. Miljanović: A dunai galóca - Hucho hucho (L. 1758) - nevelése ellenőrzött körülmények között az ivadék korai stádiumában
Á. Harka, Zs. Szepesi, A. Bajić, S. Sipos: Az invazív kaukázusi törpegéb - Knipowitschia caucasica (Berg, 1916) - első észlelése Szerbiában
A Magyar Haltani Társaság 2014. évi működéséről
Vida A.: Herman Ottó, a magyar tudományos haltan megalapozója
Szalóky Z., György Á. I., Weiperth A., Erős T.: Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Duna-expedícióban
Guti G., Sallai Z., Harka Á.: A magyarországi halfajok természetvédelmi státusza és a halfauna természetvédelmi értékelése
Harka Á., Nyeste K., Nagy L., Erős T.: Bíborsügérek (Hemichromis guttatus Günther, 1862) a Hévízi-tó termálvizében
Józsa V., Boros G., Mozsár A. ,Vitál Z., Györe K.: A balatoni busa (Hypophthalmichthys spp.) néhány szaporodásbiológiai jellemzőjének vizsgálata
Czeglédi I., Sály P., Takács P., Dolezsai A., Nagy S. A., Erős T.: A térbeli pozíció és az élőhelyszerkezet szerepe halegyüttesek szerveződésében kisvízfolyások torkolati szakaszán
Papp G., Péter G., Halasi-Kovács B.: A halközösség struktúrájának sajátosságai a Tisza-tó különböző élőhelyein
Csipkés R., Szatmári L., Szepesi Zs., Harka Á.: Újabb adatok a Sajó halfaunájáról
Imecs I., Nagy A. A., Demeter L., Ujvári K.-R.: A Csíki-medence halfaunája (Hargita megye, Erdély, Románia)
Szabó I., Gergely I., Juhász L.: Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 20122013. évi kiszáradási folyamatok után
Nyeste K., Mozsár A., Antal L.: Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) növekedésének vizsgálata a Rakamaz-Tiszanagyfalui-Nagy-morotván
Halasi-Kovács B., Papp G., Posta T., Nyeste K.: A bodorka (Rutilus rutilus), a karikakeszeg (Blicca bjoerkna) és a dévérkeszeg (Abramis brama) populációinak ökológiai státusza és növekedése a Tisza-tóban
Ambrus A., Sallai Z.: A lápi póc (Umbra krameri Walbaum, 1792) elterjedése és megőrzése a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Guti G.: A Szirman-géb (Ponticola syrman Nordmann, 1840) magyarországi előfordulásáról beszámoló korábbi közlemény felülvizsgálata
Harka Á., Halasi-Kovács B.: Alkalmas-e a Knipowitschia caucasica és a K. panizzae faj (Pisces, Gobiidae) elkülönítésére a hátsó okuloszkapuláris csatorna megléte vagy hiánya?
Weiperth A., Csányi B., György Á. I., Szekeres J., Friedrich T., Szalóky Z.: Idegenhonos tokfajok hibridjének (Acipenser naccarii x Acipenser baerii) észlelése a Duna magyarországi szakaszán
A Magyar Haltani Társaság 2013. évi működéséről
Harka Á., R. Sanda, Halasi-Kovács B.: Egy új invazív gébfaj, a kaukázusi törpegéb [Knipowitschia caucasica (Berg, 1916)] megjelenése a Tiszában, valamint a populáció morfológiai és genetikai vizsgálatának első eredményei
Sallai Z.: A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap-szennyeződést követően
Györe K., Józsa V., Gál D.: Rákvarsák alkalmazásának lehetősége a vízfolyások partszegélyi halközösségének vizsgálatára
Keresztessy K., Farkas J., Sevcsik A., Tóth B., Vad Cs. F., Weiperth A.: Élőhely-rehabilitáció hatása az ócsai Öreg-turján halfaunájára
Szepesi Zs., Harka Á.: A bolgár törpecsík (Sabanejewia bulgarica) élettartama és növekedése a Tarnában jelölés-visszafogási adatok alapján
Szendőfi B.: Néhány adat a menyhal nyári aktivitásáról és táplálkozásáról akváriumi megfigyelések és gyomortartalom-vizsgálatok alapján
Potyó I., Weiperth A., Guti G.: Elektromos halászattal gyűjtött minták napszakos változásai a Duna Budapest feletti szakaszán és egyes mellékvízfolyásaiban
Ács B., Specziár A., Boczonádi Zs., Urbányi B., Müller T.: Az angolna (Anguilla anguilla L.) táplálkozása a Balaton parti övében
Kati S., Mozsár A., Árva D., Cozma N. J., Czeglédi I., Antal L., Erős T., Nagy S. A.: Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) egy álló- és egy folyóvízi populációjának táplálkozásökológiai vizsgálata
Harka Á., Szepesi Zs.: A halfauna vizsgálata a kelet-magyarországi Eger-patak vízrendszerén
Mozsár A., Boros G., Boros T., Antal L., Nagy S. A.: A foszfor- és a lipidtartalom, valamint a kondíciófaktor összefüggése és szezonális változása három halfaj példáján
Weiperth A., Staszny Á., Ferincz Á.: Idegenhonos halfajok megjelenése és terjedése a Duna magyarországi szakaszán - Történeti áttekintés
Tóth N., Lupsán R., Juhász P., Gyüre P., Juhász L.: A halállományt veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén
Telcean, I. C., D. Cupsa: A paduc - Chondrostoma nasus (LINNAEUS, 1758) - új és különös élőhelytípus-használata a Körös alsó vízrendszerében (ÉNy-Románia)
Hajdú, J., L. Pekárik, J. Kohout, A. Kohoutová, J. Kosco: A Rima vízgyűjtőjének halfaunája
Skovranová, L., J. Kosco, J. Kocisová, L. Smiga: A Torysa (Tarca) folyó halfaunája két tervezett kis vízerőmű szelvényében
Farsky, M., J. Hajdú, L. Pekárik, J. Kautman: A lénai tok (Acipenser baerii Brandt, 1869) megjelenéséről a Duna szlovákmagyar szakaszán
Telcean, I. C., D. Cupsa: A halfauna drasztikus csökkenése a Nagyvárad melletti Püspökfürdő termáltavában
A Magyar Haltani Társaság 2012. évi működéséről
A Magyar Haltani Társaság tagjai
Halasi-Kovács B., Harka Á.: Hány halfaj él Magyarországon? A magyar halfauna zoogeográfiai és taxonómiai áttekintése, értékelése
Györe K., Lengyel P., Sallai Z., Józsa V.: A halközösség diverzitása a Tisza öt magyarországi szakaszán
Szepesi Zs., Harka Á.: Árvizek hatása egy kis folyó, a Tarna halközösségére
Keresztessy K., May K., Weipert A., Vad Cs., Farkas J.: Hosszú távú halfaunisztikai vizsgálatok és a veszélyeztetett lápi póc populációbiológiája a Duna-Tisza köze két Ramsari területén
Harka Á., Antal L., Mozsár A., Nyeste K., Szepesi Zs., Sály P.: Az amurgéb (Perccottus glenii) növekedése a Közép-Tisza vidékén
Györe K., Józsa V., Cupşa D., Fodor A., Biró J., Petrehele A., Petrus A., Jakabné Sándor Zs.: A Körös-Berettyó vízrendszerének halfaunisztikai vizsgálata
Juhász L.: Egy dél-nyírségi vízterület halközössége: arborétumi tavak
Harka Á., Papp G., Sály P.: Adatok az sügér (Perca fluviatilis) egynyaras (0+) ivadékának Tisza-tavi növekedéséhez
Potyó I., Weipert A., Guti G.: A folyami halállományok reprezentatív felmérésének mintavételi feltételei - szakirodalmi áttekintés
Telcean I. C., Cupşa D.: A Tisza felső szakaszának és bal oldali mellékfolyóinak veszélyeztetett és ritka halai Romániában
Horváth J., Pekárik L., Hajdú J., Tomeček J.: Halközösségek diverzitása a Morava és a Vág alföldi szakaszán
Nowak M., Popek W.: Morfológiai változások egy kistestű pontyféle, a Leucaspius delineatus különböző töménységű etanol-oldatban történő konzerválása során
A Magyar Haltani Társaság 2011. évi működése (Harka Ákos)
Takács P.: Kárpát-medencei küllőfajok (Gobio sp.) morfometriai vizsgálata
Müller T., Balován B., Tatár S., Müllerné Trenovszki M., Urbányi B., Demény F.: A lápi póc (Umbra krameri) szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében
Szepesi Zs., Harka Á.: A bolgár törpecsík (Sabanejewia bulgarica) állománynagysága, mobilitása és növekedése a Tarnában
Szalóky Z., György Á.I., Csányi B., Tóth B., Sevcsik A., Szekeres J., Erős T.: Elektromos kecével végzett vizsgálatok első eredményei a Duna monitorozásában
Halasi-Kovács B., Sallai Z., Antal L.: A Berettyó hazai vízgyűjtőjének halfaunája és halközösségeinek változása az elmúlt évtizedben
Mozsár A., Antal L., Boros G., Tátrai I.: Mindenevő pontyfélék foszforforgalomban betöltött szerepe
Csipkés R., Szatmári L.: Adatok az Ipoly magyarországi felső szakaszának és mellékpatakjainak halfaunájáról
Sály P., Hódi B.K.: A Tarna felső és középső vízgyűjtőjének pataki halegyüttesei
Fehér M., Stündl L., Szűcs I., Borbély Gy., Bársony P.: A barramundi (Lates calcarifer) mint új halfaj a hazai akvakultúrában
Harka Á., Szepesi Zs.: A Marcal mellékpatakjainak halfaunisztikai vizsgálata
Juhász L.: A belvízi vésztározás haltani vonatkozásai a Kék-Kálló-völgyben
Kosco J., Pekárik L., Kosuthová L., Nowak M.: A Bodrog szlovákiai szakaszának halfaunája
Telcean I., Cupşa D.: A tiszai ingola Eudontomyzon danfordi Regan 1911 (Petromyzontes, Petromyzontidae) előfordulása a Felső-Tisza észak-romániai mellékfolyóiban
Varga L.: Régi-új irányelvek a Balaton halgazdálkodásában
A Magyar Haltani Társaság 2010. évi működése (Harka Ákos)
Kosco J., Pekárik L., Balázs P.: In memoriam Juraj Holčík
Nagy S.A.: Woynarivich Elek 95 éves
Gaebele T., Guti G.: Halivadék fajegyüttesek élőhelyhasználata a Gödi Duna- szakaszon
Dombai B., Sály P., Tóth B., Kiss I.: Gébfajok (Neogobius spp.) aljzatfüggő éjszakai eloszlásmintázata a Duna gödi és szentendrei szakaszán
Keresztessy K., Keserü B.: A kenyeri hallépcső működésének vizsgálata (Rába, Kenyeri)
Keserü B.: A Holt-Marcal reduktív iszapjának in situ kezelése
Györe K., Józsa V.: A Tisza halközösségének monitorozása 2009-ben
Halasi-Kovács B., Antal L.: A Szamos halfaunájának változása a 2000. évi cianidszennyezés után
Kosco J., Kosuthová L., Kosuth P., Pekárik L., Balázs P.: A Hornád/Hernád folyó szlovákiai szakaszának halfaunája
Szepesi Zs., Harka Á.: Változások a Laskó patak halfaunájában
Sallai Z., Harka Á., Kontos T.: A halfauna változása a Maros magyar szakaszán
Kosco J., Pekárik L., Kosuthová L., Balázs P.: Szlovákia halfaunája a NATURA 2000 rendszerében
Harka Á., Szepesi Zs.: Hány pikófaj (Gasterorsteus sp.) él Magyarországon?
Hegedüs G.: Halgazdálkodás és térségfejlesztés a Tisza-tó régióban
A Magyar Haltani Társaság 2009. évi működése (Harka Ákos)
Wilhelm S.: In memoriam Petru Bănărescu
Elek B.: Az orvhalászat és orvhorgászat büntetőjogi megítélése
Szepesi Zs., Harka Á.: A Kis-Sajó halfaunája
Keresztessy K., Beliczky G., Kiss G.: Adatok a Mura letenyei szakaszának halfaunájához
Harka Á., Szepesi Zs., Nagy L.: A Marcal halállományának faunisztikai felmérése
Poór Á., Juhász L., Fazekas G.: Adatok a Belfő-csatorna halközösségéről
Györe K., Józsa V.: A magyar és a német bucó (Zingel zingel, Z. streber) elterjedési mintázatának változása a romániai eredetű cianidszennyezés hatására a Tisza magyarországi felső szakaszán
Halasi-Kovács B., Erős T., Harka Á., Nagy S.A., Sallai Z., Tóthmérész B.: A magyarországi folyóvíztestek halközösség alapú minősítése
Harka Á., Csipkés R.: Adatok a Bodrog magyar szakaszának halfaunájához
Sallai Z., Györe K., Halasi-Kovács B.: A magyar Fertő halfaunája a múltbeli adatok és az utóbbi évek vizsgálatainak tükrében (2003-2008)
Harka Á., Lengyel Z., Sály P.: Adatok a Tisza-tó parti övében fejlődő hal-ivadékok első nyári növekedéséről
Antal L., Csipkés R., Müller Z.: Néhány víztest halállományának felmérése a Kis-Balaton térségében
Wilhelm S., Györe K., Ardelean G.: A Zazár (Săsar) medencéje hal-közösségének felmérése
Demény F., Zöldi L.G., Deli Zs., Fazekas G., Urbányi B., Müller T.: A réticsík (Misgurnus fossilis) szaporítása és nevelése a természetes-vízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében
Weiperth A., Ferincz Á., Staszny Á., Paulovits G., Keresztessy K.: Védett halfajok elterjedése és populációdinamikája a Tapolcai-medence patakjaiban
Sály P., Erős T., Takács P., Kiss I., Bíró P.: Kisvízfolyások halegyüttestípusai és karakterfajai a Balaton vízgyűjtőjén: élőhelytípus-indikátorok és fajegyüttes-indikátorok
Horváth J., Palkó Cs.: A nyugat-magyarországi Láhn-patakon végzett rehabilitációs munkálatok hatása a halállományra
Szepesi Zs., Harka Á.: A jászkeszeg (Leuciscus idus) 2005. évi gradációjának hatása kisvízfolyásaink halközösségeire
Mozsár A., Antal L., Lövei G.Zs.: A Tisza-tó tiszavalkimedencéjében lévő holtmedrek halfaunája, valamint a természetvédelmi értékességmegítélése
Harka Á., Szepesi Zs.: A Hernád jobb oldali mellékvízfolyásainak halfaunisztikai vizsgálata
Helyesbítés A faunakomponens fogalomrendszer és alkalmazása a halfaj-együttesek természetességének minősítésére című dolgozathoz (Sály P., Pisces Hungarici 1. p. 93-101.)
A Magyar Haltani Társaság tevékenysége 2006-2008-ban (Harka Ákos)
Nagy S.A., Stündl L.: Halfaunánk jelene, jövője és hasznosításának lehetőségei
Ardelean G., Wilhelm Á.S., Wilhelm S.: Az Ér (Ier) folyó halállományának ökológiai és természetvédelmi értékelése
Juhász L., Kosco J.: A Bódva mellékpatakjainak halfaunája, és a halközösség természeti értékei
Sipos S., Miljanović B., Grujić D.: A háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus L., 1758, fam. Gasterosteidae) első előfordulása a Vajdaságban
Telcean I., Cupşa D.: Az élőhelyi környezet hatása a halfauna összetételére a Körösök alsó régiójában
Györe K.: A mosonmagyaróvári duzzasztó hatása a Mosoni-Duna halközösségének elterjedési mintázatára
Harka Á., Szepesi Zs., Halasi-Kovács B.: A vízminőség javulásának hatása a Sajó magyar szakaszának halfaunájára
Keserü B.: A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény polgári és büntetőjogi attitűdjei
Müller T., Csorbai B., Urbányi B.: A széles kárász - Carassius carassius (L.) szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében
Tóth B., Sevcsik A., Erős T.: NATURA 2000-es halfajok előfordulása a Duna hazai szakaszán
Ugrai Z., Györe K.: A Ráckevei-Duna-ág halközösségének felmérése
Sály P., Erős T., Takács P., Bereczki Cs., Bíró P.: Halegyüttesek szerkezetének változásai a Balaton három északi oldali befolyóvizében
Szepesi Zs., Harka Á.: Egy mesterséges kisvízfolyás, a mátraaljai Cseh-árok halfaunájának jellegzetességei, és az Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782) helyi populációjának vizsgálata
Harka Á., Csipkés R.: A sujtásos küsz - Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782) - ívási ideje és növekedése a Sajó folyóban
Demény F., Keresztessy K.: A nagykörűi Anyita-tó 2006. évi lehalászásának halfaunisztikai és tájgazdálkodási értékelése
Harka Á., Antal L.: A tarka géb - Proterorhinus marmoratus (Pallas, 1814) - ívási idejének változása és az egynyaras korosztály méretviszonyai a Tisza-tóban
Sipos S., Kostov V., Miljanović B.: A Barbatula bureschi Drensky, 1928, (fam. Balitoridae) első előfordulása Szerbiában
Bereczki Cs., Takács P.: Bükkaljai kisvízfolyások karakterfajainak morfometriai jellemzése
Harka Á., Nagy L.: A Cuhai-Bakony-ér halai
MELLÉKLET: A Magyar Haltani Társaság 2006. évi nyilvános ülésének előadás-kivonatai
Harka Á.: A Magyar Haltani Társaság megalakulása és 2005. évi működése
Ardelean G., Wilhelm S.: A színesfém-kitermelés hatása a halfaunára a Lápos folyó medrében
Kosco J., Balázs P.: A NATURA 2000-es halfajok védelme Szlovákiában
Telcean I., Cupşa D., Covaciu-Marcov S. D., Sas I.: The fishfauna of the Crişul Repede River and its threatening major factors
Keresztessy K.: Halfaunisztikai kutatások a Rábán
Keresztessy K., Bardócziné Székely E.: A Börzsöny és a Pilis hegység, valamint a Gödöllői-dombság néhány patakjának halfaunisztikai értékelése
Bársony P., Vinginder Cs.: Az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio) és a természetes vizek halállományai közti kapcsolat
Juhász L.: A Bódva szakaszjellege a haltársulások összetétele alapján
Szepesi Zs., Harka Á.: A mederesés hatása a vízfolyások halegyütteseinek összetételére a Zagyva-Tarna vízrendszerén
Takács P.: Dombvidéki és síkvidéki kisvízfolyások halállományainak összehasonlító vizsgálata
Szücs I., Váradi L., Békefi E.: Jó tógazdálkodási gyakorlat és a környezettudatos gazdálkodói szemlélet összefüggései
Stündl L.: Természetes vizek halállományának komplex felvételezése
Demény F.: Közép-tiszai kubikgödör-rendszerek halfaunisztikai kutatása
Sály P.: A faunakomponens fogalomrendszer és alkalmazása a halfajegyüttesek természetességének minősítésére
Harka Á., Sály P., Antal L.: Adatok a Tisza-tó egynyaras (0+) compóinak (Tinca tinca L.) növekedéséről
Wilhelm S.: A Berettyó és mellékvizei halfaunájának változásai
Harka Á., Szepesi Zs.: A Hejő patak vízrendszerének halfaunisztikai vizsgálata