A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Tavi szivacs

  Ezt a fotót 2025. július 24.-én a szolnoki Tiszán készítettem, a vasúti híd fölött. Valamilyen édesvízi szivacs lenne? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: N. Á.

A képen valóban egy édesvízi szivacs látható, éspedig nagy valószínűséggel a nálunk többfelé megtalálható tavi szivacs (Spongilla lacustris).

 

 

Bodorka

  Ez a hal a Keleti Főcsatorna II. szakaszán akadt horogra 2025. 08. 19-én. Tömege 92 dkg, hossza faroktőig 26 cm volt.  Fotózás után visszakerült éltető elemébe. A hal beazonosításában kérek segítséget.

  A képen látható hal csúcsba nyíló és közepes méretű, szemgyűrűje narancsos, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, oldalvonalán 40 pikkely számolható, ami alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

Leánykoncér

  Az alábbi halat a Tisza folyó nagykörűi szakaszán, a strandtól nem messze fogtam. A pontos azonosítása a családban is gondot okozott. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: V. J.

  A képen látható hal alsó állkapcsa rövidebb a felsőnél, így a szája félig alsó állású lehet, az úszói narancsos színűek, szemgyűrűje fehér, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható, ami alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Razbóra

  A Kaposon fogtam ezt a halat. Keszegnek tűnik, de mivel még kicsi, szeretném a segítségüket kérni a határozásban. Várom megtisztelő válaszukat! Tisztelettel: G. S.


  A képen látható hal farokalatti úszója rövidebb, mint a keszegeké, szája pici és felső állású, teste megnyúlt, pikkelyei sötét szegélyűek, kontúrosak, faroknyele vaskos. Ezek alapján a képen egy ivarérett, inváziós razbóra (Pseudorasbora parva) látható.

Gázbuborék betegség

  Amikor ezt a pontyot fogtam, felfigyeltem rá, hogy szerte a testén piros pontok vannak. Érdekelne a véleményük, mi okozhatja ezt a jelenséget?


  A halon lévő pontszerű vérzéses göbök, gázbuborékok láthatók. A ponty gázbuborék betegségét a vízben oldott gázok, például oxigén vagy nitrogén túlzott mennyisége okozza. Emellett a hal testén átlátszó testű parazita rákok, pontytetvek is élősködnek, melyeket a jobb oldali képen a sötét szemeik alapján lehet felismerni.

Széles kárász

  Dániában egy kicsi, zárt tóban fogtuk ezt a számunkra ismeretlen, különleges halat. A tóban sok compó, dévér és ponty él, kárászt még nem láttunk itt. Erősen nyálkás teste volt akárcsak a compónak. A határozásban kérem segítségüket. Köszönettel: T. F.

  A képen látható halnak nincs bajusza, háta magas, farokalatti úszója rövid, pikkelyei nagyok, vagyis a hal egy kárász. A hátúszó szegélye és a farokalatti úszó szegélye erősen domború, a bognártüskéjén sok apró fog sorakozik, emellett az oldalvonalán legalább 32 pikkely számolható. Ezek alapján a képen egy Magyarországon is őshonos széles kárász (Carassius carassius) látható.

Fátyolfarkú ezüstkárász

  Azt szeretném megkérdezni, milyen hibrid lehet a Kis-Balaton Kányavári-szigetén fogott halam. Üdvözlettel: Sz. S.


  A hal feje kicsi, teste zömök, háta magas, pikkelyei nagyok és ezüstösek, úszói szürke színűek, farokalatti úszójában kevés sugár számolható, ami alapján a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio). Az ilyen hosszú úszókkal rendelkező példányokat fátyolfarkú ezüstkárásznak nevezzük. Előfordulhat, hogy a hal egyik őse egy fátyolfarkú aranyhal volt, azért rendelkezik megnyúlt úszókkal. Emellett véletlenszerű, egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció is okozhatja ez érdekes jelenséget.

Ezüstkárász

  Azt szeretném kérdezni, hogy a képen széles kárász vagy ezüstkárász látható? Üdvözlettel: B. B.


  A képen nem látszik a hátúszó szegélye, ami a széles kárász esetében domború, az ezüstkárász esetében egyenes vagy homorú lenne, valamint a bognártüske sem, amin a széles kárász esetében sok apró fog található, az ezüstkárásznál viszont csak 10-15 nagyobb fogat figyelhetünk meg. Az oldalvonal mentén viszont 32-nél kevesebb pikkely számolható, ami alapján a képen látható hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio).

Bodorka

  2025. augusztus 11-én, búvárkodás közben láttam ezt a halat az Esztergom-Kertvároshoz tartozó Palatinus-tóban. Éppen a pontyokat etették kukoricával, amikor megjelent. Előre is köszönöm a határozást. Üdvözlettel: D. Z.


   A képen látható hal szájára még rámondhatjuk, hogy csúcsba nyíló és közepes méretű, szemgyűrűje narancsos, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, oldalvonalán 43 pikkely számolható, ami alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters