Az alábbi képeken látható pontyot fogtam a Holt-Marcalon. Nem tűnik szokványos pontynak, a háta kissé világosabb, kontrasztosabb, az úszói pedig hosszabbnak tűnnek. Ez a hal egy ponty színesebb példánya, vagy esetleg egy koi-ponty hibrid? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: B. R.

  A koi valójában a ponty egy színváltozata, melyeket mesterséges szelekció útján tényésztettek ki. A koik természetes állományokba kerülve néhány nemzedéken belül elveszítik különleges színezetüket. A hal valóban nem szokványos küllemű, így azt gondoljuk, hogy koi ponty vagy annak utódja lehet, de teljes bizonyossággal nem jelenthetjük ki, mivel közönséges pontyok utódai között is előfordulhatnak különleges színezetű példányok, egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció miatt. A hal szokásosnál hosszabb úszói szintén a koi vérvonal jelenlétét erősítik, a hal színezete chagoi fajtára emlékeztet.

 A  képen látható halat öcsém fogta a Tarna siroki részén, a darnói híd közelében. Milyen halat fogott? Gyerekkorunk óta horgászunk, de nem tudjuk beazonosítani. Köszönjük, hogy segítenek az azonosításban! Üdvözlettel: B. B.

  A hal háta közepesen magas, szája kicsi és csúcsba nyíló, a mellúszók töve narancsos színű, a hal oldalán kékesszürke sáv húzódik, emellett az oldalvonal mentén dupla fekete pontsor húzódik végig. Ez a jellegzetes pontsor a magyar népi viselet díszítésére használt sujtásra emlékeztet, a képen látható védett hal erről kaphatta a sujtásos küsz elnevezést (Alburnoides bipunctatus).

  Nem tudom mi lehet ez az elszíneződés ponty szájánál. A hal jó fizikai állapotban volt, jól küzdött. Nem egyedi eset, fogtam már ilyet. Mi okozhatja ezt az elváltozást?

  A halak bőrében található pigmentsejtekben négy fő színanyag termelődik, a barnásfekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a piros eritrofill és a sárga xantofill. A halak alapszínét az egyes színanyagok egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Előfordulhat azonban, hogy valamelyik színanyag alul- vagy túltermelődik. Ennek hátterében genetikai változás, azaz mutáció áll. A képen látható hal esetben has elülső részén és a fej alsó felén a sárga xantofill pigmentanyag túltermelése figyelhető meg. Mivel a színváltozás nem terjed ki a hal egész testére, a képen egy részlegesen xantorisztikus ponty látható.

  Sportársunk zsákmányolta csalihal fogás közben e halacskát. Vita alakult ki a kilétéről. Kérném ebben segítségüket. Köszönettel: O. L.

  A képen látható hal teste zöldes színű, hátán sötét sávok húzódnak, szájában nincsenek fogak, valamint első hátúszójának hátsó részén egy sötét folt található. Mindezek alapját a hal egy fiatal sügér (Perca fluviatilis).

  A képen látható pontyot egy kollégám fogta egy Győr-Moson-Sopron megyei egyesületi távon. Nem tudtuk eldönteni mi okozta a hal farokúszóján látható elváltozást. Tapintása kemény volt. Lehetséges, hogy sérülés utáni hegesedés vagy valamilyen parazita okozta? Üdvözlettel: K. G.

  A ponty farokúszóján látható elváltozás pontyhimlőre emlékeztet. Kemény tapintat esetében felmerülhet daganat gyanúja is. Amennyiben több pontyon is előfordul hasonló elváltozás, érdemes labortóriumi vizsálatot végeztetni.

  Éjszakai horgászat során a videón látható állatot találtam Kisapostag közelében, a Duna-parton, a parttól nagyjából 30 cm-re. Dunai ingola lehet?

  A videón valóban egy fokozottan védett dunai ingola (Eudontomyzon mariae) lárvája látható. Az iszaplakó lárvák főként szerves törmelékkel táplálkoznak, négyéves korukra válnak ivaréretté. A kifejlett állatok körszájukkal olykor halakra is rátapadnak, azonban a tiszai ingolával ellentétben nem táplálkoznak és ívás után elpusztulnak.

  Szeretném a segítségüket kérni, mert bizonytalan vagyok abban, hogy a Kálló-csatornán jászkeszeget vagy domolykót fogtam? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: M.K.

  A hal nagy feje és nagy, csúcsba nyíló szája első ránézésre domolykóra emlékeztet, akárcsak farokalatti úszójának domború szegélye. A pikkelyei azonban kisebbek, mint az a domolykó esetében megszokott, nem kontúrosak, oldalvonala mentén 46-nál több pikkely számolható. Az apró pikkelyek, a csúcsba nyíló száj valamint a vörös úszók alapján úgy gondoljuk, hogy a képen egy ikrás domolykó és tejes jászkeszeg utódja látható, vagyis a hal egy hibrid: domolykó-jászkeszeg (Squalius cephalus x Leuciscus idus). 

  Békésszentandrás közelében a Sirató-holtágból fogtuk ezt a halat. Először azt hittük ezüstkárász, de egy kis csökevényes bajusza is volt így elbizonytalanodtunk. A honlapjukon láttam, hogy vannak ezüstkárász-ponty hibridek, így feltételezésem szerint sikerült nekünk is egy ilyen példányt kifogni. Hibridet foghattam? Üdvözlettel: P.  G. D

  A hal pikkelyei ezüstösek, nem kontúrosak, oldalvonala mentén 32-nél kevesebb számolható, úszói szürkések, ezek az ezüstkárász jellemzői. A pontynak két pár bajusza van, melyek az alsó és felső szájszegletben helyezkednek el, a hibridek esetében is többnyire szimmetrikusan, párban vannak jelen. A képen viszont csak egy van, és az alsó ajak közepénél található. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a nyúlvány valójában nem bajusz, hanem egy korábbi horog által okozott sérülés gyógyulásának nyoma, a hal szájának széle szakadhatott le részlegesen. Így a képen nem egy hibrid, hanem egy inváziós ezüstkárász látható (Carassius gibelio).

Békésszentandrás közelében a Sirató-holtágból fogtuk ezt a halat. Először azt hittük ezüstkárász, de egy kis csökevényes bajusza is volt így elbizonytalanodtunk. A honlapjukon láttam, hogy vannak ezüstkárász-ponty hibridek, így feltételezésem szerint sikerült nekünk is egy ilyen példányt kifogni. Hibridet foghattam? Üdvözlettel: P.  G. D

A hal pikkelyei ezüstösek, nem kontúrosak, oldalvonala mentén 32-nél kevesebb számolható, úszói szürkések, ezek az ezüstkárász jellemzői. A pontynak két pár bajusza van, melyek az alsó és felső szájszegletben helyezkednek el, hibridek esetében is szimmetrikusan, párban vannak jelen. A képen látható képletből viszont csak egy van és az alsó ajak közepénél található. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a nyúlvány valójában nem bajusz, hanem egy korábbi horog által okozott sérülés gyógyulásának nyoma, a hal szájának széle szakadhatott le részlegesen. Így a képen nem egy hibrid, hanem egy inváziós ezüstkárász látható (Carassius gibelio).