December 7-én az élő Dunából pergetve fogtam egy 5 kilós csukát. Jól gondolom, hogy ikra és haltej is volt a belsejében?

  A haltejnek (herének) feltételezett, fehér színű képlet hasüregi zsírszövet. A halaknál a zsírraktározás nem a bőr alatt történik, mint az emlősöknél, hanem a hasüregben, szabadon a szervek körül. A fehéres, lebenyes tömeg a bélcsatorna külső fala mentén helyezkedik el, ami a zsigeri zsírszövet tipikus helye. A hím csuka heréi ezzel szemben a hasüreg hátsó részében, a gerinc alatt helyezkednek el, hosszúkás, sima, kompakt, páros képletek, a képen ilyenek nem láthatók. Mindezek alapján a képen egy jó kondícióban lévő ikrás csuka hasürege látható.

  Az inváziós rákok fogásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. A cifrarák invazív faj, már többet is fogtam belőlük horgászat közben. Az érdekelne, hogy legálisan, célzottan foghatok-e belőle több darabot? Elvégre az inváziós fajok nagy veszélyt jelentenek az őshonos folyami rák állományára. Tisztelettel: F. T.

Vegyes korcsoportú cifrarákok a Csámpai-patak paksi atomerőmű által hőterhelt szakaszán (Fotó: Weiperth András)

  A rákokat a jog a "más hasznos víziállatok" kategóriába sorolja,aminek értelmében a horoggal vagy csalihalfogó hálóval kifogott idegenhonos és inváziós rákfajok megtarthatók, a védett fajokat (vagyis a folyami rákot, kecskerákot, valamint a kövirákot) viszont kíméletesen vissza kell engedni. Fontos megjegyezni, hogy erre vonatkozó engedélyek nélkül egyéb módszerekkel (varsa, emelőháló stb.) nem gyűjthetők inváziós rákok, ugyanis tiltott halfogási módszernek minősülne és orvhalászatnak számítana. Az idegenhonos tízlábú rákokat  csak a kifogás helyén lehet élő csaliként használni, ugyanis megszökve egy új víztestet kolonizálhatnak, illetve a rákkal együtt olyan kórokozók kerülhetnek át egy másik víztestbe, amik halakra, rákokra és egyéb vízi élőlényekre is veszélyt jelentenek.

  Ez a hal a mintája alapján kősüllőnek néz ki, viszont a fogazat alapján süllőnek gondolom. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: F. M.

  A hal mintázata valóban emlékeztet a kősüllőére, hiszen úgy tűnik, hogy a harántsávok az egész testen végigérnek, viszont a halak esetében a mintázat többnyire nem biztos határozóbélyeg. A hal szája nagy, szeglete túlér a szem középvonalán, állkapcsa első felében a többi közül kiemelkedő ebfogak láthatók, teste nyúlánkabb, mint a kősüllőé, ezek alapján sejtése helyes volt, a képen egy süllő (Sander lucioperca) látható.

  Ezt a halat a Dunából fogtam. Vajon jászkeszeg lehet? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: M. Zs.

  A jászkeszeg szája csúcsba nyíló, pikkelyei aprók, oldalvonala mentén legalább 55 számolható. Ezzel szemben a képen látható hal szája félig alsó állású, pikkelyei nagyobbak, oldalvonalán számuk 44 és 49 közé tehető, vagyis a hal nem jászkeszeg. A félig alsó állású száj, a pikkelyszám, a fehéres szemgyűrű, valamint a narancsos színű úszók alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A Nagy-Dunán ősszel fogott keszegekben (pl. paducokban) sok volt az ikra. Tudomásom szerint a keszegek tavasszal ívnak. Miért vannak már ősszel tele ikrával? Tisztelettel: D. B.

  A legtöbb hazai pontyfélénk ívási időszaka valóban a késő tavaszi-kora nyári hónapokra esik, a kikelő lárváknak így elég idejük van fejlődni és megerősödni a meleg, táplálékban bővelkedő időszakban a hideg idő beállta előtt. A halak változó testhőmérsékletű állatok, anyagcseréjük télen drasztikusan lelassul, ilyenkor alig táplálkoznak és növekednek, több ezer ikra előállítása pedig igen sok energiába és időbe kerül. Tavasszal a hosszú nyugalmi szakasztól legyengült halaknak nem lenne ereje és ideje ilyen mennyiségű ivarsejtet termelni az ideális szaporodási időszak előtt, ezért az ikrák fejlődése már előző évben megkezdődik.

  Ezt a halat 2025. november 1-én fogtuk a Duna kiságán a Lupa-tó magasságában. Határozást szeretnék kérni. Köszönettel: R. G.

  A képen látható halnak egy pár bajusza van, a farokúszóján és hátúszóján két pár halvány pontsor található, a háta és faroknyele viszonylag magas, ami alapján a hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

  Ezt a haltetemet 2025 októberében találtuk a Visegrádi-hegységben, az Apát-kúti-patakban. Arra lennék kíváncsi, hogy miben pusztulhatott el. Tisztelettel: R. G.

  A képeken látható rég elpusztult hal valószínűleg az Apát-kúti-völgyben található horgásztavakba folyamatosan telepített, legtöbb esetben szlovák eredetű állományból származó szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), mivel a többi hasonló megjelenésű hazai előfordulású pisztrángféléknek a szájszeglete a szem hátsó vonala mögé ér. Az úszórothadás, a test jelentős részén megtalálható halpenész, valamint a hátúszó alatt látható halpióca jelenléte önmagukban nem halálosak, viszont ezek a betegségek és paraziták leggyakrabban az eleve legyengült, beteg halakat sújtják, ezért az elhullás okát a képről nem lehet biztosan megmondani.

  Október 25-én, az esti órákban fogtam egy keszeget a Nagy-Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán. Jellemzően szilvaorrú keszeg jegyeket visel, viszont a jellegzetes orra hiányzik. Lehetséges hogy hibrid? Köszönettel: K. G.

  Nyúlánk, oldalról lapított test, a mérsékelten magas hát, a hosszú farokalatti úszó és az apró pikkelyek egyaránt a szilvaorrú keszegre utalnak, bár az oldalvonal pikkelyeinek egy része sajnos takarásban van, számuk feltehetően 55 és 62 közé esik. Az orra kisebb, mint a legtöbb szilvaorrú keszegé, de így is jóval előrébb nyúlik, mint a felső állkapocs, emellett színe is a fajra jellemző, szürkés árnyalatú. Szája alsó állású, alulról nézve U alakú, ajkai lekerekítettek. Mindezek alapján hibridre utaló jeleket nem látunk, így a hal feltehetően egy szilvaorrú keszeg (Vimba vimba).

  Surányban horgásztam és ezt a gébet fogtam. Kérem, segítsenek meghatározni, hogy milyen géb lehet. Tisztelettel: R.B

   A képen látható hal orrnyílásai nem módosultak megnyúlt csövecskévé, tehát a tarka géb kizárható. Az első hátúszóján nincs fekete folt, ami alapján a hal nem kerekfejű géb. A folyami géb tapadókoronggá vált hasúszójának elején két kis lebenyt láthatnánk, a képen lévő halról viszont ez a lebeny hiányzik. A hal szemei igen magasan ülnek, oldalát előre lejtő sötét sávok díszítik, hasúszója majdnem eléri a végbélnyílást, ezenkívül a szem mögötti terület, a kopoltyúfedő és a mellúszók töve pikkelytelen. Mindezek alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus).