Szegeden fogtam a Tiszából a Maros torkolatánál ezt a szürke harcsát. Az szeretném kérdezni, hogy milyen betegsége lehet? Fogyasztható ettől még a hal? Üdvözlettel: Cs. A.

  A képen valószínűleg egy madártámadás okozta sérülés nyomai láthatók, erre utalnak a szabályos, egymás mellett futó sebhelyek. A kerekded vörös képleteket feltehetően harcsa papillomatosis vírusa okozza, a bőr sérülése után fertőzhette meg a halat. A harcsa nyúzást követően sütve-főzve fogyasztható.

  Egy barátom küldte ezt a képet, de nem tudtam beazonosítani a halat. Egy kisebb állóvízben fogta Pásztó közelében. A határozásban kérjük segítségüket. Üdvözlettel: S. L.

  A képen látható hal teste zömök, szája nagy, két különálló hátúszóval és lekerekített farokúszóval rendelkezik, hasúszói kicsik, a képen alig látszanak és a mellúszó alatt helyezkednek el. Alapszíne barnászöld, melyet nagyobb foltok és pettyek díszítenek. Mindezek alapján a hal egy Távol-Keletről, az Amur folyó vízgyűjtőjéből származó inváziós amurgéb (Percottus glenii).

  Egy hazai, intenzíven telepített tavon 2025-ben feltűnően sok 1,5-2 kg körüli "vak" pontyot fogtam. Látszólag külső behatásnak nincs nyoma, sokkal inkább fejlődési rendellenességnek tűnik. Mi okozhatja ezt a jelenséget? Tisztelettel: D. G.

  A képen látható elváltozás valóban fejlődési rendellenességre utal. Ez a jelenség feltehetően az ikra fejlődése során érkező külső behatások, például a keltető víz hőmérsékletének hirtelen megváltozása miatt is kialakulhat. Az ilyen egyedek a természetes vizekben hamarabb elpuszulnak, mint egészséges társaik, de mint a példa mutatja, hála az etetésnek, halastavi körülmények között néhány példány életképesnek bizonyul és jelentős testsúly gyarapodást is elérhet.

  A képen szereplő halat pergetve fogtam Miskolc belvárosában, a Szinva-patakból. Kis balin lenne? Az oldalvonal sujtásos küszre emlékeztet. Kérem, segítsenek a hal határozásban. Fényképezés után természetesen visszakerült a patakba. Köszönettel: R. A.

  A hal szája kicsi, feltehetően csúcsba nyíló, háta viszonylag magas. Ezzel szemben a hasonló méretű, fiatal balin szája nagyobb, egészen a szem alá érne, háta alacsonyabb lenne, így ez a faj kizárható. A kicsi, csúcsba nyíló száj mellett a mellúszók narancsszínű töve, valamint a kérdésben is említett, oldalvonal mentén húzódó dupla fekete pontsor alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy védett sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus).

  Október 23-án az egyik kollégám fogta ezt a halat egy Szeged melletti tóból. Barátaink között vita alakult ki arról, hogy domolykó vagy amur látható a képen. Véleményem szerint egy fiatal amurt fogott a kollégánk. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: G. I.

 A megnyúlt, hengeres test, és a kontúros pikkelyek a domolykóra emlékeztetnek, viszont a képen látható hal szája kisebb, orra lapítottabb, mint a domolykóé, emellett farokalatti úszójának szegélye homorú és nem domború, oldalvonala alatt 5 sor pikkely számolható, tehát ez a faj kizárható. A hal ajkai vaskosak, homloka homorú az orrnyílások között húzódó barázda miatt, ami alapján a képen látható hal egy fiatal amur (Ctenopharyngodon idella).

  Kíváncsi vagyok, mi is történik akkor, mikor egy nagyon jó sügéres helyen visszaengedünk egy sügért? Miért kell sűrűn csalit cserélni, ha már megvan a fogós? Miért is kapta a sügér a Júdás-hal gúnynevet? Fárasztás közben "üvöltözik" a víz alatt a többieket figyelmeztetve? Üdvözlettel: H. Sz.

  A sügérek a víz alatt nem "üvöltöznek", viszont vizuális és kémiai jelekkel kommunikálnak egymással. A halak képesek a színüket rövid idő alatt is megváltoztatni azáltal, hogy a pigmentsejtjeiken belül módosítják a színanyagok elhelyezkedését, például új környezetbe kerülve vagy stressz hatására. Ha a pigmentek egy pontba összpontosulnak a halak színe halványabb lesz, ha egyenletesen oszlanak el a sejten belül a hal színe élénkebbé, erőteljesebbé válik. A vizuális kommunikációnak veszélyt jelző funkciója a sügérek esetében nem bizonyított, a kémiai ingerek hatásáról azonban több tanulmány is beszámol. A halak bőrének megsértése során olyan anyagok szabadulnak fel, amik a fajtársaikra riasztóan hatnak. Emellett a megakasztott hal horgon való védekezése, fárasztása is hatással lehet a raj többi tagjára, ugyanis a víz rezgéseit oldalvonaluk segítségével érzékelik. Az ingerekre adott reakciókat azonban számos más környezeti tényező is befolyásolja, így előfordul, hogy egyetlen sügér kifogása is megzavarja a többi egyedet, míg máskor látszólag zavartalanul folytatják a táplálkozást.

  Ezt a nagyméretű leánykoncért még ősszel, október 5-én fogtam a Duna budapesti szakaszán.  A fején és a háta elején dorozsmakezdemények vagy -csökevények voltak kitapinthatók. Emellett az pikkelyei is hiányosak voltak, amik nem a fárasztás alatt sérültek, a hal így érkezett a horogra. Lehetséges, hogy bizonyos években, a klímaváltozás nyertesei bizonyos halfajok? Képesek egy évben kétszer is ívni? Mi lehet az őszi dorozsma oka? Üdvözlettel: Sz. T.

  A képen nehezen kivehető képletek, valószínűleg nem a tavaszi időszakra jellemző nászkiütések, hanem nyálkaspórás fertőzés okozza azokat. A biztos diagnózishoz azonban mikroszkópos vizsgálatra lenne szükség. Ettől függetlenül a klímaváltozás egyes fajok számára előnyös is lehet, ilyen például a leánykoncér, a faj gyakorisága és az előkerülő példányok mérete egyaránt nő. Egyes kisméretű, szapora halfajok képesek egy évben többször is leívni, ez azonban a mérsékelt égövön nem jellemző. A pikkelyek elváltozása feltehetően egy korábbi mechanikai sérülés következménye.

   Svájcban fogtam az Inkwilersee nevű tóban ezt a 2,6 kg-os halat. Széles kárásznak gondolom. Tudnának segíteni a meghatározásában? Üdvözlettel: B. R.

  A széles kárász úszói halvány rózsaszínűek vagy barnásak, a hátúszójának szegélye határozottan domború, a bognártüskéje sűrűn fogazott, az oldalvonalán pedig legalább 32 pikkely sorakozik. A képen látható hal pikkelyei ezüstösek, úszói szürkék, oldalvonalán a 32-nél kevesebb pikkely számolható, ami alapján a hal nem széles kárász, hanem egy Magyarországon és Svájcban egyaránt inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio).

   Az alábbi, balinra hasonlító, de domolykójegyeket is mutató halat fogtam az élő Dunán. Legyenek kedvesek azonosítani a halat.

  A balin szája a szem alá ér, szája felső állású, vagyis alsó állkapcsa hosszabb, mint a felső, állcsúcsa kampóban végződik, farokalati úszója mélyen bemetszett és legalább 12 elágazó sugár támasztja. A domolykó pikkelyei nagyok és kontúrosak, farokalatti úszójának szegélye domború. Ezzel szemben a képen látható hal szája csúcsba nyíló és közepes méretű, kampós végződés nélküli és nem ér a szem alá, emellett pikkelyei aprók, farokalatti úszójának szegélye enyhén homorú és csak 9 elágazó sugár támasztja. Mindezek alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).