A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Leánykoncér

  A Tisza tiszalöki szakaszán fogtam a képen látható halat. Pontosan beazonosítani nem tudtam, ezért fényképezés után kíméletesen visszaengedtem. Az én tippem a leánykoncér. Üdvözlettel: S. A.


  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehéres, a pikkelyei viszonylag nagyok számuk az oldalvonal mentén 44-49 közé esik. Emellett farokúszójának csak a külső szegélye narancsos, mintha festékbe mártották volna. Mindezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Jász-balin hibrid

  Fogtam egy érdekes hibridet a Duna eszergomi szakaszán harcsapergetés közben. Sajnos a kép nem a legjobb, de talán kivehetőek a jász-balin jegyek rajta. Egyre többfelé látok ilyen fogásokat, lehetséges hogy esetleg egy külön alfajként kell kezelni hamarosan, vagy ez a jelenség inkább csak régiós jellegű? Köszönettel: L. R.


  A képen látható hal viszonylag magas háta és vörös úszói alapján jászkeszegre emlékeztet, a szája viszont nagyobb, mint az ennél a fajnál megszokott. Az farokalatti úszó homorú szegélye, és a mélyen bemetszett farokúszó a balinéra hasonlít, de egyik sem olyan markáns, mint ami a hasonló méretű balinok esetében megszokott. Az oldalvonal pikkelyszáma sajnos a képen nehezen számolható, a jászkeszegnek 60-nál kevesebb, a balinnak 65-nél több pikkelye van, a hibrideknél pedig többnyire a kettő közé esik a pikkelyek száma. Mivel összességében a hal inkább a jászkeszeghez hasonlít, valószínűleg egy ikrás jász és egy tejes balin összeívásának az eredménye, vagyis a hal valóban egy jász-balin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius) lehet. A hibridek szaporodóképességéről egyelőre hiányosak ismereteink, így a közeljövőben nem várható a taxonómiai besorolás változása.

 

Domolykó hibrid

  Ezt a halat a Rába ikervári szakaszán fogtam. Olyan, mintha paduc és domolykó keveréke lenne. Kérem véleményüket. Előre is köszönettel: K. B.


  A nagy, kontúros pikkelyek, a nagy fej és a vörös farokalatti úszó domolykóra emlékeztetnek. A farokalatti úszó szegélye viszont nem tűnik domborúnak, emellett az oldalvonala mentén 46-nál több pikkely számolható, orra előre nyúlik, szája félig alsó állású, ami arra enged következtetni, hogy a hal egy hibrid. Mivel a hibrid halak az anyahalra hasonlítanak jobban, a hal feltehetően egy ikrás domolykó és egy másik nyúldomolykóféle (Leuciscidae) hibridje. Meglehet, hogy a hal apai ágon egy paduc, de a nyúldomolykó, a szilvaorrú keszeg és a leánykoncér sem zárható ki teljes mértékben, mivel mind a négy faj oldalvonala mentén több pikkely számolható, mint a domolykó esetében és szájuk alsó állású, orruk lekerekített. A biztos határozáshoz genetikai vizsgálatra lenne szükség.   

 

Cyprinus rubrofuscus

  A színes és tarka koipontyot korábban a Cyprinus carpio fajba sorolták be, de újabban egyesek Cyprinus rubrofuscus névvel illetik. Mi az oka ennek a névváltozásnak? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: D. T.

  Az európai pontyhoz hasonló, hivatalosan „Cyprinus rubrofuscus Lacepéde, 1803” nevű kelet-ázsiai pontyot ma is elfogadják önálló fajként. Élőhelye Laosz, Vietnam és Kína területén az Amurtól a Vörös folyóig terjed. Nyilván ebből tenyésztették ki Távol-Keleten a koit, tehát elfogadható, hogy ezt a fajnevet adják rá. Ezt a kelet-ázsiai, amuri pontynak is nevezett halat megkülönböztetheti az európai pontytól az oldalvonal pikkelyeinek alacsonyabb száma (a 32–41-gyel szemben csak 29–33). További különbség, hogy a C. carpio jellemzően szürkés vagy bronzszínű, míg a C. rubrofuscus vad állományainak a színe ezüstös, a has-, a farokalatti és a farokúszója pedig vöröses.

Ezüstkárász

Azt hiszem valamilyen hibridet fogtam. Lehet, hogy igazam van? Üdvözlettel: J. D.


A képen látható hal leginkább ezüstkárászra, széles kárászra és pontyra emlékeztet. Az hal háta alacsonyabb, pikkelyei világosabbak, mint az a széles kárásznál megszokott. Bár a fejforma némileg pontyra emlékeztet, a képen nem látunk pontyra jellemző bajuszszálat,  ami a ponty vagy pontyhibridek egyik legfontosabb bélyege lenne. Emellett a száj enyhén tátott, de nem látszik rajta a pontyra jellemző, harmonikaszerűen előretolható felépítés. A hátúszó segíthetne a biztosabb határozásban, azonban a jelenlegi bélyegek alapján a hal valószínűleg egy méretes ezüstkárász (Carassius gibelio).

Karikakeszeg

  Ezt a halat április 10-én csontkukaccal csalizva fogtam a Ráckevei-Duna csepeli szakaszán. Elsőre azt gondoltam, hogy az itt gyakori fogásnak számító karikakeszeg kisebb példányával van dolgom, de elbizonytalanodtam, nem-e egy bagolykeszeg akadt a horgomra. Kérem szíves segítségüket a kérdés eldöntésében! Köszönettel és üdvözlettel: T. F. M.


  A hal feje viszonylag kicsi, a szeme nagy, ami alapján valóban hasonlít a bagolykeszegre, farokalatti úszója viszont rövidebb, a szája csúcsba nyíló és nem alsó állású, a mellúszójának töve vöröses, emellett az oldalvonaltól a hát felé haladva alig csökken a pikkelyeinek mérete. Mindezek alapján a hal egy karikakeszeg (Blicca bjoerkna).

Harcsa

  Egy harcsahorgász Facebook-csoportban tette közzé az egyik tag az alábbi képet. Tudnának segíteni, mi tehette ezt a hallal? Üdvözlettel: H. R és N. K.

  A képen lévő sérüléseket feltehetően nem kórokozó idézte elő, bár ha több harcsán is előfordulnak hasonló sérülések érdemes laboratóriumi vizsgálatot végeztetni. Bízunk benne, hogy a csonkítást nem ember okozta, legvalószínűbbnek azt gondoljuk, hogy egy eleve beteg, legyengült, esetleg sekély vízben rekedt halat a lehető legkönnyebben sérthető helyen támadta meg valamilyen madár vagy más ragadozó.

Bodorka-dévérkeszeg hibrid

  Ez a hal először dévérkeszegnek tűnt, de a hal hastájéka nagyon furcsának látszik. Bodorkához képest oldalról lapított volt a teste. Hibrid lehet? Tisztelettel: Á. D.


  A sárgás szemszín és a többi keszeghez képest alacsony hát a bodorkára jellemző. A hal palaszürke színezete, a viszonylag kicsi pikkelyek, melyek mérete az oldalvonaltól a hát irányába tovább csökken, a tarkótájék jellegzetes törése, valamint a kérdésben említett, oldalról erősen lapított test inkább dévérkeszegre utal. Mivel a hal összességében mégis inkább bodorkára hasonlít, a képen feltehetően egy ikrás bodorkától és tejes dévérkeszegtől származó bodorka-dévérkeszeg hibrid (Rutilus rutilus x Abramis brama) látható.

Kecsege mellúszósugár

  A Tiszából fogtam egy 7-8 kg-os harcsát. Felbontásnál kagylókat, rákok maradványait és ezt a furcsa, kb. 6 cm-es porcdarabot találtam benne. Jól gondolom, hogy kecsege része lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. P.


  Úgy gondoljuk, hogy sejtése helyes volt, a képen feltehetően egy kecsege mellúszósugara látható.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters