Cozma Nastasia, Kovács Péter, Dóczi István
A Zala vármegyei védett és nem fogható lápi halfajokkal kapcsolatos kutatási program helyszínei közül a legnagyobb kiterjedésű a nemesrádói Berek. Ez a kb. 15 hektárnyi vizes élőhely a Dráva–Mura vízrendszeréhez tartozó Principális-csatorna völgyében, Nemesrádó falu határában terül el. Litorális régióját a gyékény és nád mellett sásos zsombékosok és bokorfüzesek jellemzik. A víz mélysége átlagosan 1 méter, az állandó vízborítású részeken tócsagaz és rence nő. Nyár végére a vízszint fölött is uralkodó emerz növényzet borítása 80–90 százalékot tesz ki.
A nemesrádói Berek madártávlatból (Dóczi István felvétele)
A mintavételek során a következő halfajok kerültek eddig elő erről az élőhelyről: vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), széles kárász (Carassius carassius), compó (Tinca tinca) és csuka (Esox lucius). Mind a négy fajnál találtunk juvenilis és adult egyedeket, a csukának pedig kifejezetten nagy példányai is előkerültek, tehát az állományok stabilak és önfenntartók.
Egy ivadék az élőhelyen tömeges széleskárász-állományból (Dóczi István felvétele)
Az élőhely sajátosságai alapján a védett halfajok közül a kurta baing, a réticsík és a lápi póc felbukkanása várható. Utóbbinak több előfordulási adatával is rendelkezünk a Principális- csatornából, tehát valószínűleg itt, a Berekben is él. A kurta baingnak pedig egy másik kutatási területen stabil, nagy létszámú állományát észleltük.
Az eddigi mintavételek alapján a széles kárász tömegesnek mondható, valószínűleg a vármegye legnagyobb és legstabilabb állománya él ezen a viszonylag érintetlen vizes élőhelyen. Egyedeik fenotípusa a fajra jellemző, de a Principális-csatorna mentén lévő horgásztavakban élő ezüstkárász-állományok miatt sajnos a hibridizáció nem zárható ki. Egy folyamatban lévő genetikai vizsgálat azonban remélhetőleg tisztázni fogja a populáció faji azonosságát.
Hivatkozás: Cozma N., Kovács P., Dóczi I. (2024): A Zala vármegyei Nemesrádó haltani értékei. Halászat. 117/3: 15.