Sólyom Norbert, Csépes Eduárd, Nyeste Krisztián
2024. március 31-én horgászoktól kaptunk egy fényképet, amelyen jól látható, hogy egy nagy méretű tízlábú rákot (Decapoda) fogtak. A magyarországi vízterekben mindössze három őshonos tízlábú rákfaj él: a folyami rák (Astacus astacus), a kövi rák (Austropotamobius torrentium) és a kecskerák (Pontastacus leptodactylus). A felvétel alaposabb vizsgálata után a fajt kecskerákként azonosítottuk. Napjainkra a Magyarországon őshonos tízlábú rákok állományai jelentősen visszaszorultak, amelynek legfőbb oka az idegenhonos cifrarák (Orconectes limosus) által terjesztett rákpestis.
A Szolnoknál horogra akadt kecskerák (Fotó: Lakatos Gergő)
Hazánkban 2017–2018 között a „Tízlábú rákok (Decapoda) magyarországi elterjedésének felmérése” című projekt keretében összesen 1048 mintaszakaszon térképezték fel a tízlábú rákok elterjedését. A Tiszát ebből 156 szakaszon vizsgálták, legtöbbször elektromos kecével. A publikált adatok és a projekt zárójelentése alapján a kecskerákot a Közép-Tiszából eltűntnek tekintették. A Tisza-tavi szakasz alatt már csak szórványos előfordulásait tapasztalták, leginkább a Hármas-Körös torkolata környékén, de erről szakaszról a legfelső előfordulási adata a Szolnoktól délre légvonalban mintegy 45 kilométerre lévő Tiszainoka térségéből származott.
A kecskerák egykor a teljes hazai Tisza-szakaszon előfordult, azonban a cifrarák kompetíciója és az általa terjesztett rákpestis következtében az állománya drasztikusan visszaszorult. A horgászok mostani fogása mindenképpen jelentős adat, és remélhető, hogy az észlelt példány nem csupán egy felsőbb szakaszról lesodródott egyed, hanem egy stabil közép-tiszai populáció tagja.
Hivatkozás: Sólyom N., Csépes E., Nyeste K. (2025): Kecskerák (Pontastacus leptodactylus) a Tisza szolnoki szakaszáról. Halászat 118/2: 16.