Papp Gábor, Juhász Máté, Harka Ákos

   A vízigények teljesítése után a tél beköszöntével a Tiszafüredi öntöző főcsatorna kezdeti szakaszán a víz szintje erősen lecsökken. Ilyenkor az ún. csendesítő medencében halak rekednek, melyek segítség nélkül elpusztulnának. A korábbi tapasztalatokból tudjuk, hogy közöttük védett és fokozottan védett fajok egyedei is lehetnek, ezért 2025-ben is halmentést szerveztünk a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársainak közreműködésével.

   A művelet során lementünk a műtárgy aljába, és kis szembőségű kétközhálóval fogtuk ki a csapdába került halakat, melyeket halőrök szállítottak el és juttattak vissza a Tiszába. Az adatok összesítése után kiderült, hogy 19 halfaj 1550 egyedét mentettük meg, melyek között volt több védett is. A legnagyobb értéket a védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) 126 egyede jelentette, melyek egyenként tízezer forintos természetvédelmi értékkel bírnak. Előkerült egy védett széles durbincs (Gymnocephalus baloni) és öt szintén védett selymes durbincs is (Gymnocephalus schraetser), melyek természetvédelmi értéke egyedenként ötvenezer forint.

Halmentők a csendesítő medence alján

   Már az eddig felsorolt halak értéke is meghaladja a másfél millió forintot, de ehhez még hozzájön azoknak az egy- és kétnyaras halgazdálkodási jelentőséggel bíró halfajoknak az értéke, melyek egyedeit megtaláltuk a műtárgyban. A keszegfélék mellett előkerült egy harcsa, 27 balin, 36 süllő, 23 kősüllő és 19 sügér. A nálunk ritkaságnak számító domolykó mellett kimentettük még az egyre gyakrabban előforduló szilvaorrú keszegnek négy és a jászkeszegnek egy példányát. A Tiszába visszatelepített állomány természetvédelmi és halgazdálkodási értéke együttesen mintegy 1 650 000 forintot tesz ki.

   Érdekességként megemlítjük, hogy a halmentés során előkerült a csupasztorkú géb is (Neogobius gymnotrachelus), melyet ősszel mutattunk ki elsőként a Tisza-tóból. Most, hogy a faj bekerült a térség öntözőcsatorna-hálózatába, a környező kisebb vizekben és halastavakban is számítani lehet a megjelenésére.

Hivatkozás: Papp G., Juhász M., Harka Á. (2026): Halmentés a Tiszafüredi öntöző főcsatorna csendesítőjéből. Halászat 119/2: 10.