Részlet Molnár Izabell 7. osztályos tanuló március 20-án este küldött leveléből:

"Csupán pár napja találtam rá a Magyar Haltani Társaság weboldalára, ahol olvastam, hogy ma van a Halak Napja. A halak eddig is a kedvenc állataim voltak, a weboldal adta az ötletet, hogy az ő tiszteletükre írjak egy verset."

Halak Napja
Molnár Izabell

Kora tavasszal márciusban, eljön egy nap minden évben, mikor köszönetet
mondunk Nektek, Halak, az összes ember nevében.
Ezen a napon ünnepelünk, ünnepelünk Titeket egytől-egyig,
az arany-harmatos hajnaltól, egészen a holdfényes, mélykék estig.
Hisz annyi módon megmutattátok már, milyen csodálatosak is vagytok,
midőn az erőtől, a vadságtól, és az élettől csak úgy ragyogtok!
Példát vehet a világ rólatok, hisz fel egyszer se adjátok,
vízszennyezés vagy otthonvesztés, magatok sosem hagyjátok!
Mikor azt gondoljuk, végetek van, Ti mindig új erővel felléptek,
százezer oroszlán bátorsága, s hite került minden ellenére belétek!
Ezért ma, a Halak Napján, mi egyben a Boldogság Napja,
azt kívánom, gondoljon Rátok mind, ki e verset hallja!
Zúgó, hideg esőben, vagy meleg napsütésben,
éljetek mindig nagy megbecsülésben!