Weiperth András, Franyó Szonja
Az elmúlt évtizedekben végzett halbiológiai vizsgálatok az amurgéb megjelenését és terjedését igazolták a Balaton nyugati és déli vízgyűjtőjén, de magának a tónak a területéről nem sikerült igazolni a faj előfordulását.
2016 tavaszán kezdtük meg egyes befolyók, valamint a Balaton és a Kis-Balaton parti zónájában található élőhelyek tízlábú rákokra és halakra vonatkozó rendszeres faunisztikai vizsgálatait. A Balatonon végzett mintavételek során az amurgébet először 2017. május 17-én sikerült kimutatni a Keszthelyi-öbölben, a Zala folyó torkolatától északra (46.707700É, 17.261954K). A 97 mm standard testhosszú nőstény egyedet csalizott rákvarsával sikerült megfogni. Ezt követően 2018. október 27-én elektromos halászgéppel egy 58 mm hosszú egyed került elő az előbb megadott ponttól északabbra (46.708071É, 17.261271K). A faj következő észlelése 2023. november 14-én történt, ekkor egy 49 mm és egy 53 mm-es egyedet sikerült egyenáramú elektromos halászgéppel a Zala torkolattól északra található nádasban megfogni (46.709700É, 17.257340K).
Balatoni nádasban fogott amurgébek (Fotó: Weiperth András)
A Balaton vízgyűjtőjén az amurgéb sikeres terjedését igazolja a tóban történő észlelése. Életmódjából adódóan a faj a zárt nádasokban, az alig pár centis vízben képes lehet idővel elterjedni a tó területén. Megjelenése jelentős kockázatot jelent a Balaton parti zónájának élővilágára, valamint a tó egyes északi befolyóiban és a Lesence-nádasmezőn található lápi pócok (Umbra krameri) állományára. A kutatást az ÚNKP-2022-2-I-MATE/17, ÚNKP-23-2-I-MATE-21 pályázatok támogatták.
Hivatkozás: Weiperth A., Franyó Sz. (2024): Amurgéb (Perccottus glenii) észlelései a Balatonban. Halászat. 117/2: 17.