Harka Ákos, Nyeste Krisztián

   2023. május 30-án a hazai halfauna-kutatást segítő horgászok egyikétől fontos üzenet érkezett a Magyar Haltani Társaság e-mail címére:

"Ezt a dunai galócát a mai napon ultralight pergető módszerrel fogtam a Duna Komárom–Esztergom vármegyei szakaszán. A súlyát 6–7 kg körül saccoltuk, a hossza meg kb. 80 cm  lehetett. Üdvözlettel: Farkas Csaba."

   Mint később kiderült, a fokozottan védett, százezer forint természeti értékű halat azért nem mérték le, hogy mielőbb épségben visszaengedhessék. Érdekességként még arról is beszámolt a szerencsés horgász, hogy a köztudottan áramláskedvelő galóca nem a sodrásból került elő, hanem a szélvízben, csupán egy méterre a parttól, és akkor vágott rá a kishalat utánzó műcsalira, amikor azt egy bokor töve mellett húzta el.

Farkas Csaba a kifogott galócával

   A galóca ritkaság vizeinkben. Kisebb állományai élnek a Duna és a Tisza hazai felső szakaszán, továbbá a Dráva és Mura egymással szomszédos részein, de alkalmanként egy-egy a Sajóból és a Körösből is előkerült az utóbbi években. A Komárom–Esztergom vármegyei adat azonban azért különösen értékes, mert az utóbbi 50 évből a hazai Dunának főként csak a győri és a Győr fölötti szakaszáról (Ásványráró, Dunaremete, Dunasziget, Dunakiliti) van bizonyított előfordulása a fajnak, ez alatt csak egyszer került elő egy fiatal példánya, Tátról, 2016-ban. Legnagyobb folyónkban tehát a galócának ez a legalsó észlelési helye. Köszönjük Farkas Csabának, hogy értesített bennünket erről a különleges fogásról, és egyben gratulálunk a sikeréhez. 

Hivatkozás: Harka Á., Nyeste K. (2023): Galóca (Hucho hucho) a Duna Komárom–Esztergom vármegyei szakaszán. Halászat. 116/3:15.