Németh Tamás, Balogh Réka Enikő, Berényi Dániel, Franyó Szonja, Ferincz Árpád, Lente Vera, Staszny Ádám, Weiperth András

  Az észak-amerikai eredetű cifrarák (Faxonius limosus) első egyedeit az 1950-es években tógazdasági célból importálták hazánkba. Természetes élőhelyről 1985-ben fogták először a Duna egyik mellékágában. Kiváló alkalmazkodóképessége és az utóbbi évtizedekben tapasztalt gyors terjedése következtében a cifrarák hazánk leggyakoribb idegenhonos tízlábú rákfajává vált. Sikeres terjedése mögött több szakértő feltételezte, hogy a cifrarák aktvitása az őshonos és egyes idegenhonos (pl. jelzőrák) decapodákkal ellentétben a vizeink lehűlésével sem szűnik meg. A faj egész éves aktivitása a termálvízzel terhelt élőhelyeken ismert (pl. békásmegyeri Barát-patak) és a paksi atomerőmű hűtővizét befogadó vízterekben (halastavak, csatornák, a Duna fő- és egyes mellékágai), de téli aktivitását természetes, illetve természetközeli élőhelyen eddig nem dokumentálták.  

Télen is aktív cifrarák az Ipolyból
Németh Tamás felvétele
 
   Hidrobiológiai vizsgálataink során a cifrarák aktivitását 2018-2022 között, november vége és március eleje között a Hármas-Körös békésszentandrási (46°53'25.18"É, 20°29'52.49"K), a Sárvíz úrhidai  (47°8'42.24"É, 18°21'17.94"K), a Benta-patak tárnoki (47°21'57.32"É, 18°51'58.95"K), az Ipoly szobi (47°49'45.87"É, 18°51'7.63"K) és vámosmikolai (47°59'3.49"É, 18°46'33.85"K), továbbá a Ráckevei-Soroksári-Duna dunavarsányi (47°18'26.73"É, 19° 1'57.34"K) mintapontjain, illetve a Balaton keszthelyi medencéjének két kikötőjében (46°45'54.09"É, 17°15'40.37"K, 46°45'13.19"É, 17°14'51.18"K) regisztráltuk. A leghidegebb hónapokban aktív cifrarákokat változatos élőhelyeken sikerült megtalálni. A Hármas-Körösben, a Sárvizben és a Benta-patakban kőszórások lábazatánál, az Ipolyban sekély, gyors sodrású kavicsos mederben, az RSD-ben a parti nádas és a nyílt víz határán, a Balatonban pedig mély vizű kikötőkben mutattuk ki aktív egyedeit, 6oC-nál alacsonyabb vízhőmérsékleten.
   A hazánk vizeiben megjelenő, esetenként jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázatok mellett jelentős hatással lehetnek vizeinek teljes táplálékhálózatára és tápanyagforgalmára, így azok ökológiai állapotára. Eredményeink igazolják, hogy hazánkban a cifrarák télen is aktív, ez pedig nagyban hozzájárulhat további gyors és sikeres terjedéséhez.  A kutatás az Interreg DTP-SAVEGreen, a TKP2020-NKA-16, az OTKA PD138612, valamint az ÚNKP-23-3 I-(II)-MATE/26 forrásából valósult meg.
 

Hivatkozás: Németh T., Balogh R. E., Berényi D., Franyó Sz., Ferincz Á., Lente V., Staszny Á., Weiperth A. (2022):  A cifrarák (Faxonius limosus) téli aktivitásának igazolása hazánk természetes vizeiben. Halászat. 115/3: 18.