Sallai Zoltán, Harka Ákos & Lehoczky István
A Kárpát-medencében a 18. században végrehajtott vízrendezési munkálatokkal, a nagy mocsárvidékek lecsapolásával nagy mértékben beszűkült a mocsári élőhelyek kiterjedése, ezáltal a mocsári halfajok populációi is jelentős mértékben leapadtak.
A legjelentősebb állománycsökkenést a lápi póc (Umbra krameri) szenvedte el. A 21. században a fennmaradt maradványpopulációit leginkább a klímaváltozás miatti kiszáradások, az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) megjelenése és a vízügyi kezelők helytelen vízkormányzása, valamint az általuk végzett kotrási munkálatok, illetve a mezőgazdasági és kommunális eredetű szennyezések veszélyeztetik. A lápi póc Magyarországon „fokozottan védett” státuszban van. Az elmúlt 30 évben próbáltuk felkutatni a még meglévő maradványpopulációkat Magyarország teljes területén. Sajnálatosan több, korábban ismert élőhelyéről teljesen eltűnt a faj, a legtöbb élőhelyen a kiszáradások és minden bizonnyal az amurgéb gradációja miatt.
A lápi póc és lelőhelyei az utóbbi ötven évben
A vizsgálatokat az élőhelyek zömén kis teljesítményű, akkumulátoros rendszerű elektromos halászgéppel végeztük. A legtöbb élőhelyen nagyon nehéz terepi körülmények között tudtunk adatokat gyűjteni, részben a nagy szubmerz és emerz vízinövény-borítottság, részben a mély lágyüledék miatt. A legtöbb helyszínen fotódokumentációt készítettünk az élőhelyről, megmértük a leggyakoribb vízminőségi paramétereket (pH, oldott oxigéntartalom, vezetőképesség, vízhőmérséklet). A fogott fajok egyedszámait digitális diktafonnal rögzítettük.
A réticsík lelőhelyei (A hazai térképek forrása
Harka & Sallai 2025.évi Magyarország halfaunája című könyve)
A réticsík (Misgurnus fossilis) kissé jobban tudott alkalmazkodni a vízrendezési munkálatok után megváltozott, beszűkült élőhelyekhez, több lecsapolást célzó csatornában, régi vízfolyásokban és holtmedrekben stabil állományai maradtak fent. A réticsík jelenleg Magyarországon „védett” státuszban van, és több olyan mocsári élőhelyen fenn tudott maradni, ahonnan a lápi póc teljesen eltűnt. Állományait legtöbb élőhelyén a vízügyi kezelő helytelen vízkormányzása, valamint a kotrási munkálatok, illetve a mezőgazdasági és kommunális eredetű szennyezések veszélyeztetik.
Hivatkozás: Sallai Z., Harka Á., Lehoczky I. (2026): A lápi póc (Umbra krameri) és a réticsík (Misgurnus fossilis) magyarországi elterjedése az elmúlt ötven évben, és a populációik fennmaradásának veszélyeztető tényezői. Halászat 119/5: 18.