A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.
A halat Vácon, a Gombás-patakban fogtam 1-1,5 km-re a dunai beömléstől. A hallal együtt domolykókat is fogtam, de ez egyértelműen nem hasonlított rájuk. Nyúldomolykóra gyanakszom. Kérem segítsenek eldönteni mi lehet ez! Üdvözlettel: T.-L. Á.
A nyúldomolykó oldalvonalán maximum 53 pikkely lehet és a szája alsó állású. Ennek halnak az oldalvonalán 57 pikkely számolható és a szája csúcsba nyíló, tehát nem nyúldomolykó, hanem a még apróbb pikkelyű jászkeszeg (Leuciscus idus).
2023. április 22-én a Duna újpesti szakaszán fogtam a képen látható halat. Kérném a beazonosításában a segítségüket! Előre is köszönettel: R. Á.
A zömök test, a nagy fej, a kis száj, a tüskés kopoltyúfedő, a hosszú hátúszó és a mellúszókhoz közeli hasúszók alapján eldönthető, hogy egy durbincsfaj van a képen, az elszórt kisebb fekete foltok pedig azt is egyértelművé teszik, hogy a hal vágódurbincs (Gymnocephalus cernua).
Kerti tavunkban találtam ezt az elpusztult (süllő?) ivadékot. Mikori ívás lehet? Idei ivadéknak nagynak tartom, tavalyinak pedig kicsinek. Okozhatta az elhullást, hogy a táplálékhalak még nem ívtak le, így nem volt mit elfogyasztania? Köszönöm, P. J.
A kerti tóból előkerült ivadék hasonlít a süllőre, de nagyobb a feje, magasabb a teste, továbbá az első hátúszja végén ott a fekete folt, ami a sügér (Perca fluviatilis) jellegzetessége. A hal nem volt sovány, tehát pusztulását nem a táplálékhiány okozhatta. A tágra nyílt száj és a kifeszített kopoltyűfedő inkább az oxigénhiányos halakat jellemzi. Nem ismerjük a hal hosszát, de olyannak látszik a képen, mintha most kezdte volna meg életének a második évét. A Tisza-tavi sügérek első nyári növekedéséről az alábbi linken elérhető dolgozat nyújt tájékoztatást:
https://haltanitarsasag.hu/storage/uploads/1674141829_Harka.&.Papp_Pisces.Hungarici_2021.pdf
Dunai horgász vagyok, és a folyó fővárosi szakaszán fogtam ezt a különös halat. Vaskos csabak lenne? Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: B. M.
A hal szája csúcsba nyíló, tehát az alsó szájállású vaskos csabak kizárható. A rendellenesen hosszú úszók alapján nyilvánvaló, hogy a képen egy aberráns példány látható, melynek oldalvonalán 52 pikkely számolható. Kinézete alapján ez a hal lehet egy fiatal, karcsú jászkeszeg (Leuciscus idus), amely valamelyest pikkelyszámban is eltér a megszokottól. A karcsúsága, a pikkelyképlete és úszóinak sugárszáma alapján azonban az is lehet, hogy egy ritkaság, a jászkeszeg és a domolykó hibridje, vagyis jászdomolykó (Leuciscus idus x Squalius cephalus). A kérdés eldöntéséhez azonban alaposabb vizsgálatra lett volna szükség.
Beazonosítást kérnék erről a halról, melyet az Ipoly folyó alsó szakaszán, Letkés település alatt fogtam. Bodorka vagy leánykoncér? Bodorkának túl nagynak tűnik, és szeme is világos nem sárgás. Ezért kérném a válaszukat. Előre is köszönettel: S. Ö.
A hal csakugyan szép méretű, de nem annyira, hogy kizáró tényező legyen, mert a bodorka esetében a horgászrekord 1,9 kg. A szemgyűrű nagyobb része valóban világos, de ez előfordulhat a bodorkánál, a felső részén azonban van egy kis narancsszín árnyalat. A döntő bizonyíték azonban a száj. Mivel nem alsó állású, hanem csúcsba nyíló, a hal bodorka (Rutilus rutilus).
Ezt a halat Németországban, Brandenburg tartomány egyik tavában találtam, de sajnos nem ismerem fel. Tudnának esetleg segíteni? Üdvözlettel: N. B.
A hosszú és hegyes orr, a háton nagyításban előtűnő csonttüskék, a nagy, sötét foltokkal tarkított zöldesbarna testszín alapján megállapítható, hogy a halacska egy tüskés pikó, németül Dreitachliger Stichling (Gasterosteus aculeatus). Németországban ez a faj csak az északi, valamint az északkeleti, tehát brandenburgi területeken él.
Április 1-jén fogtam ezt a halat a Nagyteveli víztározón és nem tudtam megállapítani, hogy pontosan milyen fajba sorolható be. A feje és a teste egyértelműen ezüstkárászra utal, az úszói viszont furcsán nagyok és lágyak. Lehetséges, hogy a kárász esetleg keszeggel is összeívik? Köszönöm megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: B. Á.
Keszegre utaló jelek nincsenek a halon, tehát a hibridizáció kizárható. Az úszók rendellenessége olyan genetikai hibára utal, amilyen a fátyolfarkú díszhalaknál mutatkozik. A példány elvileg egy visszavadult, de génhibás aranyhal is lehetne, ám ennek kicsi az esélye egy víztározóban. A legvalószínűbb az, hogy ez a hal egy fátyolfarkú ezüstkárász (Carassius gibelio).
A mellékelt fotókon látható halat 2023. 03. 22-én fogtam a Lajtán, Mosonmagyaróvár városi szakaszán. Véleményem szerint a hal nyúldomolykó, de megerősítést kérnék. Köszönettel és tisztelettel: S. Cs.
-preview.jpg)
A felső képen jól látszik, hogy a hal orra és felső állkapcsa sokkal előrébb nyúlik, mint az alsó állkapocs, tehát a szája kifejezetten alsó állású, míg a nyúldomolykóé (Leuciscus leuciscus) csak félig alsó állású. A lenti képről úgy tűnik, hogy a viszonylagos testmagassága is kisebb, mint a feltételezett fajé. Ezek alapján a halat inkább gyöngyös koncérnak (Rutilus meidingeri) tartjuk. Ám az igaz, hogy az oldalvonalán csak 59 pikkely számolható, ami se a nyúldomolykónak (46-53), se a gyöngyös koncérnak (62-67) nem felel meg. Annál a fajnál azonban, amelybe korábban a koncért alfajként besorolták (Rutilus frisi), többnyire 60 és 64 között változott a pikkelyek száma, de 53-tól 68-ig is terjedhetett. Ez megerősít bennünket abban, hogy a hal gyöngyös koncér (R. meidingeri). Köszönjük ezt az újabb adatot.
Egy ismerősöm fogott a hétvégén egy halat, aminek a beazonosításában kérnénk segítséget. Ezüstkárásznak néz ki, csak érdekes külsővel… Köszönöm előre is, V. L.
A hal szerintünk is egy fiatal ezüstkárász (Carassius gibelio), de több részéről is hiányzik a gyöngyházfényű guanin. A kopoltyúfedő alján és a testén egy hosszanti sávon még látszik a guanin ezüstös tükrözése, de a kopoltyúfedő felső részén és a hasi részen már átüt a kopoltyú sötétvörös és az izom pirosló színe. A guaninhiányt genetikai hiba okozhatja.
Ezt a gyönyörű szép halat tavaly, ősz végén fogtam egy békés megyei csatornában. Véleményem szerint egy compó, de kérem a segítségüket a meghatározásában. Előre is köszönettel: M. P.
Jól gondolja, ez egy compó (Tinca tinca). De olyan, amelynek bőrében nem termelődik a melanin nevű fekete pigment, ezért csak a narancssárga xantofill színe látszik. Ennek alapján mondhatjuk, hogy ez egy xantorisztikus változat, amely csekély számban előfordul a compó tenyészeteiben is, de aranycompó néven egyes díszhalüzletekben is kapható.