A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat a Duna dunakeszi szakaszán fogtam, de nem tudom eldönteni, hogy milyen fajba sorolható be. Elképzelhetőnek tartom, hogy a balin, a domolykó, illetve a jászkeszeg valamilyen hibridje. Válaszukat előre is köszönöm, Sz. Á.


   Külsőleg a hal leginkább a balinra hasonlít, de valóban hibrid lehet, mert a szája kisebb, szeglete nem nyúlik be a szem alá, és az oldalvonalán is csak 63 pikkely van (a balinoknál ez 65 és 75 közé esik). Szájának a szeglete eléri a szem elejének vonalát, ami a domolykóra jellemző, de ez a faj mégis kizárható a szülők közül, mert az oldalvonalán csak 41-46 pikkely van, ezért a balindomolykó oldalvonalán a pikkelyek száma valahol középtájon lenne a 46 és a 65 között. A jászkeszeg viszont megfelel hibridizáló partnernek, mert az oldalvonalán 55-60 pikkely van, és így a halunkon számolható 63 arányos helyet foglal el a 60 és 65  között. A halunk tehát nagy valószínűséggel egy ikrás balinnak és egy tejes jászkeszegnek a hibridje, vagyis balinjász (Leuciscus aspius x Leuciscus idus).

Tisztelt Haltani Társaság!

   A képen lévő hal meghatározásában szeretném kérni a segítségüket. A halat a kisfiam 2023. 06. 11-én fogta a budapesti Naplás-tóból. Jobb képem sajnos nincs a halról és a horgászvizsga tananyagban szereplő képek alapján nem tudtam eldönteni, milyen hal lehetett. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: N. Zs.

   A testforma, a viszonylag nagy testmagasság és a takarás ellenére is hosszúnak látszó anális úszó alapján négy keszegfaj jöhet szóba: karikakeszeg, dévérkeszeg, laposkeszeg, bagolykeszeg. A félig alsó állású száj, valamint a hátúszó és az oldalvonal között húzódó 12 hosszanti pikkelysor pedig arra utal, hogy a hal dévérkeszeg (Abramis brama). Emellett szól az is, hogy a pikkelyek mérete az oldalvonaltól a hátúszóig haladva fokozatosan a felére csökken.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Nemrég fogtam egy halat, de nem vagyok biztos abban, hogy micsoda. Tippre csuka, de lehet, hogy muskie. Székesfehérváron, a Palotavárosi Felső-tóból fogtam, érdekelne, hogy ritka lehet az ilyesmi? Előre is köszönöm a választ. Üdvözlettel: P. B.

   A muskellunge (Esox masquinongy) vagy egyszerűsített angol nevén  muskie (magyarul maszki) egy Észak-Amerikában élő, külsőleg a mi csukánkhoz nagyon hasonló faj. Ezt a két csukafélét az alsó állkapocs pórusai  alapján meg lehetne különböztetni, de ezek a képen nem láthatók. Tekintettel arra, hogy a maszki magyarországi előfordulása nem bizonyított, a fogott példány minden valószínűség szerint közönséges csuka (Esox lucius). 

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A diósjenői horgásztó egyik stégjén nézelődve 2023. 06. 12-én vettem észre a képen látható halakat, amint a felszínről szedegettek. Az általalam vörösszárnyú keszegnek gondolt halak közt több példányon is fekete pettyezettség figyelhető meg, eltérő mértékben. A pettyes példányok együtt mozogtak a normál küllemű fajtársaikkal, kondíció és viselkedésbeli különbség nem volt megfigyelhető. Önök szerint mi okozhatja a leírt elváltozást? Üdvözlettel: S. M.

   Szakértőink szerint a sötét foltos vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) feketepettyességben (posthodiplostomosis) szenved. A kórokozó a Posthodiplostomus cuticola nevű mételyféreg metacerkáriának nevezett lárvája, amely a hal bőrében és bőr alatti kötőszövetében telepszik meg, majd maga körül cisztát képez. A hal szervezete a parazita cisztáját tokkal veszi körül, és az ebben lerakódó sok pigmenttől egy sötét folt alakul ki. A parazitának a halat megelőző köztigazdája valamilyen vízicsiga, a végleges gazdái pedig a gémek. A halak ivadékait, különösen a zsenge ivadékot e parazita el is pusztíthatja, de a nagyobbaknál elhullást nem okoz. Sütés, főzés után az emberre semmi veszélyt nem jelent.    

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

    2023. június 8-án a Balatonból fogta egy horgász ezt a furcsa halat, amelyről nem tudtuk megállapítani, hogy melyik fajba tartozik. Ennek eldöntésében kérjük a segítségüket, amit előre is köszönünk. Üdvözlettel: H. Zs.

   A hal hasa alól kilátszó ívelt úszószegély a hasúszók összenövéséből kialakult tapadókorong része, ez pedig a gébek jellemzője. A magasan ülő szemek, a felső állású száj és az előre keskenyedő állkapcsok pedig azt mutatják, hogy a hal egy folyami géb (Neogobius fluviatilis). A sötét szín, valamint a világossal szegett hát- és farokúszó pedig arról árulkodik, hogy ez egy ívásra érett nászruhás hím.

Tisztelt Haltani Társaság!

   A Balaton-felvidéki Hegyesden a Bányatóból fogtam ezt a halat. Jászkeszeg volt az első tippem. Vagy esetleg balin? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: A. I. G.

   A nyúlánk test, a kissé kampós alsó állkapocs, a felső állású nagy száj, melynek szeglete a szem alá ér, az apró pikkelyek, melyek száma az oldalvonalon meghaladja a 65-öt, valamint a mélyen homorú szegélyű anális úszó egyaránt azt bizonyítja, hogy a hal egy balin (Leuciscus aspius).

Tisztelt Haltani Társaság!

   A képen látható halat a Duna budapesti szakaszán fogtam. Véleményem szerint egy domolykóhoz volt szerencsém. Jól azonosítottam be a halat? Üdvözlettel és köszönettel: B. J.

   A vaskos test, a kontúrozott nagy pikkelyek (számuk az oldalvonalon 45), a nagy száj, melynek szeglete eléri a szem vonalát, a pirosló has- és anális úszó, valamint az utóbbi enyhén domború szegélye egyértelművé teszi, hogy a hal domolykó (Squalius cephalus).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt az angolnát (?), melynek hossza az "araszmértékem" alapján 60-70 cm lehetett, 2023. június 7-én Esztergomban, az Erzsébet parknál, a Duna-parton fotóztam . Elküldöm, hátha érdekes. Üdvözlettel: P. M.

   Valóban érdekes számunkra ez a kép, hiszen az elpusztult, de még jól felismerhető angolna (Anguilla anguilla) azt mutatja, hogy egy-egy példány még az angolnatelepítések évtizedekkel korábban történt megszüntetését követően is előkerül vizeinkből. Köszönjük a faunisztikai adatot.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   2023. 05. 27-én a Duna Fejér megyei szakaszán, Adony közelében fogtuk ezt a szép halat. Segítségüket kérnénk a beazonosításhoz. Válaszukat előre is köszönjük. Üdvözlettel: P. I.

   A hal teste nyúlánk, balinszerű. A pikkelyei is aprók, de számuk az oldalvonalon 65-nél kevesebb, és a fölötte lévő hosszanti pikkelysorok száma sem éri el a 11-et. A szája nagy, de az alsó állkapcsa nem kampós, és összezárva nem nyúlik előrébb a felsőnél, tehát átmenetet mutat a jászkeszeg felé. Ezek alapján a halat egy balinjászként (Leuciscus aspius X Leuciscus idus) azonosíthatjuk.

Tisztelt Haltani Társaság!

   A képen látható halat 2023. 05. 22-én fogtam a Duna-völgyi-főcsatorna érsekhalmi szakaszán. Szeretnék megerősítést kérni arra, hogy a hal egy jászkeszeg. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Cs. Sz.

   Viszonylag nagy testmagassága a halat hasonlóvá teszi a jászkeszeghez, de annak a pikkelyei apróbbak, számuk az oldalvonalon legalább 55. Mivel ezen a példányon csak 45 számolható, jászkeszeg nem lehet. A feje nagy, a szája is nagyobb, szeglete eléri a szem vonalát, a pikkelyei sötéttel kontúrozottak, s csak a has- és farokalatti úszója pirosas, a farokúszója nem. Ezek alapján megállapítható, hogy a hal egy domolykó (Squalius cephalus), amelynek szokatlanul nagy testmagasságát az ikrától duzzadó hasa okozhatja.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters