A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A mellékelt fotón szereplő kagylóhéjakat október 17-én találtam a Pécsi-tó partján. Véleményem szerint redős kosárkagyló, mely invazív faj. Kérem megerősítésüket! Tisztelettel: T. L.

   Mi is úgy véljük, hogy a képen látható kagylóhéjak a vizeinkben egyre terjedő redős vagy másik nevén  nagy kosárkagyló (Corbicula fluminea) maradványai. Emellett szól, hogy a héjon látható rovátkázás ritkább (11 borda/cm), mint nagyon hasonló rokonánál, a folyami vagy vonalkás kosárkagylónál (Corbicula fluminalis). Utóbbinál a bordák száma centiméterenként 13 és 28 között lehet.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Fogyasztási szándékkal egy márnát bontottunk fel, melynek a belében élősködőket találtunk. Az élősködő faj meghatározásában szeretném a segítségüket kérni. A fogás helyszíne a szobi rév feletti Duna-szakasz. Köszönettel: Sz. J.

   A képen látható parazita egy buzogányfejű féreg, a Pomphorhynchus laevis. Ez a folyami halak egyik legközönségesebb élősködője. Leggyakrabban a márnában (Barbus barbus) fordul elő, de domolykóban (Squalius cephalus) és paducban (Chondrostoma nasus) is gyakori. A képen a férgeknek csak a bélen belüli része látható. Bunkós fejük, melyen horogsorokból álló ormány is van, az átfúrt bélfal hasüregi oldalára kerül át. Az élősködő korai alakja bolharákokban fejlődik, ezek elfogyasztásával kerül a márnába. Esetenként száznál több féreg is előfordul egy halban, s ez felelős a márnák soványságáért. Humán jelentősége nincs a parazitának, a hal nyugodtan fogyasztható.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a kis halat a Tiszán fogtom az elmúlt napokban, de a fotózás után vissza is engedtem. Érdekel azonban, hogy melyik fajba tartozik, és azt az információt kaptam, hogy a Haltani Társaság tud ebben segíteni. Előre is köszönettel: S. R.

   A méret, a testforma, valamint a hátúszó alakja és felépítése alapján egy durbincsfajra lehet következtetni. A  hosszú fej és a hátoldalon látható hosszanti sötét csíkok - még a rövidségük ellenére is - igazolják azt, hogy ez a hal egy selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser).

Tisztelt Haltani Társaság!

   A minap fogtam - pergetve - a Balatonból ezt a halat, Balatonfenyvesnél. Úgy tudom, hogy legnagyobb tavunkban elég ritka a jászkeszeg (ha jól ítélem meg). Üdvözlettel: N. Á.

   Jól gondolja, a csúcsba nyíló kis száj, a sok apró pikkely, a viszonylag rövid, de vörhenyes színű anális úszó igazolja, hogy a hal jászkeszeg (Leuciscus idus), és az is igaz, hogy ez a faj a Balatonban ritkaság. Éppen ezért köszönjük, hogy értesített a fogásáról.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Október 9-én délelőtt, Balatonszabadi szabadstrandjánál akadt horgomra ez a kis hal. Nagy szél volt, csak a végszerelékem frissítésénél leltem rá. Szeretném véleményüket kérni arról, hogy ez egy géb-e, vagy valami más, ritka példány. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: H. I. G.

   A hengeres testalkat, a felső állású száj, a szín és a mintázat, vagyis az, hogy a testoldal nagyobb foltjai egy hosszanti sávot alkotnak, mind arra utal, hogy a hal egy folyami géb (Neogobius fluviatilis).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A képeken látható paraziták beazonosításában kérném a segítségüket, ugyanis nem találtam megfelelő szakirodalmat hozzá. A Rába győri szakaszán télen fogott süllők kopoltyúján rendszeresen találkozni a képen látható elváltozással. Köszönettel:  Í. M.

   A kopoltyúlemezekhez tapadva fehér színű nyálkaspórás paraziták láthatók, melyek a süllőnél valószínűleg a Henneguya creplini fajba tartoznak. Ezek a hámot károsítják, sejtburjánzást okozhatnak, de a halak életét nem veszélyeztetik.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Szeptember 26-án Balatonberénynél, a  Balatonból fogtam egy másfél kilós angolnát, melynek a gyomrában ezeket a mozgó férgeket találtam. Felvilágosítást szeretnék kérni, hogy pontosan mik ezek. Üdvözlettel: K. I.

   Szakértőink szerint ezek  paraziták angolna-fonálférgek (Anguinnicola crassus), melyek lárvái az alsórendű rákokkal jutnak be a halak bélcsatornájába, onnan pedig az úszóhólyagba, ahol sor kerül a peterakásra. A Balatonban 1985-ben és 1991-ben bekövetkezett tömeges angolnapusztulásban fontos szerepe volt ennek a Távol-Keletről behurcolt parazitának, amely az emberre nem jelent veszélyt.

 

   Kedves Látogatóink, elnézésüket kérjük a fentebbi válaszunkban előforduló hibákért, melyeket szakértőnk jelzése alapján az alábbiakban helyesbítünk.
   A parazita neve nem Anguinnicola crassus, hanem korábban Aguillicola crassus volt, jelenleg pedig Anguillicoloides crassus a neve. Az alsórendű rákokkal való lárvabejutás lehetséges, de nagyobb az esélye a lárvákkal fertőzött vivőgazda kishalak elfogyasztásával való fertőződésnek. Továbbá ha 1985-ben volt is valamilyen angolnapusztulás a Balatonban, azt nem ez a féreg okozhatta, mert ezt itt 1990-ben mutatták ki, és csak 1991-ben, 1992-ben és később 1995-ben váltott ki nagyobb angolnaelhullásokat. 

 

 

Tisztelt Haltani Társaság!

   Egy dunai fogásommal fordulok önökhöz, melyről a közösségi médiában már érkezett megjegyzés a fajával kapcsolatban. Lehetett hallani korábban hibrid tokfélékről, így pl. a vicsegéről (viza x kecsege). A biztonság kedvéért örülnék erről valamiféle visszajelzésnek. Szerintem fajtiszta kecsegéről van szó, de egy természetes vízről lévén szó nem lehet benne biztos egy átlagos horgász. Érdekelne a hal életkora is, melyet a méretei alapján (85 cm, 8.68 kg) 13-14 évre becsülök.  Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: S. G.

   A vizeinkben manapság már nem fordul elő ivarérett viza, így a vicsege kizárható. A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a halat egy méretes kecsegének látjuk (Acipenser ruthenus). A faj növekedéséről kevés az adat. A Volga vízrendszerében a 15 éves kecsegék hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 85 centis példány kora inkább 20 év körül lehet.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A képen szereplő pisztrángfélét Németországban fogtam, a Happurger See-ből (91230 Happurg). A kérdésem az, hogy pontosan milyen pisztrángot fogtam. Köszönettel: V. M.

   A hal teste megnyúlt, hossza a magasságnak több mint négyszerese. A feje is hosszú, meghaladja a test magasságát, és a felső állkapcsa túlér a szem hátsó szélének vonalán. Ezüstös testét és fejét apró sötét foltok díszítik, melyek közt félhold- és X-alakú is van. Ezek alapján galóca is lehetne, de mégsem az, mert azoknak a feje még hosszabb és a testmagasságuk is kisebb, azaz még nyúlánkabbak, karcsúbbak. Továbbá a fejen lévő foltok is nagyobbak annál, mint amilyenek a galócát jellemzik. Az eltéréseket figyelembe véve három szakemberünk is amellett foglalt állást, hogy a hal tavi pisztráng (Salmo trutta lacustris).
 
 

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters