Pár éve több kishalat is fogtam a hévízi csatornából, melyek közül ez az egy – kb. 1 év után – elég rövid időn belül sárga színűre változott, jelenleg pedig teljesen sárga. Tudnának segíteni a hal beazonosításában? Esetleg van valami ötletük miért váltott színt? Üdvözlettel: Gy. B.

   A hal olyan, mintha vörös citromsügér (Amphilophus labiatus) lenne, de minden bizonnyal ennek valamilyen hibridje, mert a díszhalkereskedésekben is ilyeneket árusítanak. A színváltozás az ivadék növekedésének természetes velejárója. Idegenhonos lévén nem lett volna szabad betelepíteni természetes vizeinkbe. Jelenléte káros az őshonos halfaunára, ezért a kifogott példányait tilos visszaengedni.

   Pár éve fogtam ezt a halat a hévízi csatornából. Tudnának segíteni a hal beazonosításában? Előre is köszönöm szépen a segítséget. Üdvözlettel: Gy. B.

   A képen látható hal egy fiatal tűzfejű tarkasügérnek (Vieja melanurus) tűnik, de nagy valószínűséggel ennek valamilyen hibridje, mert a díszhalárusok kínálatában ezek terjedtek el. Természetes vizeink halfaunájára minden idegen faj káros, így ennek a betelepítése is tiltott, büntetendő cselekmény volt. A kifogott példányokat nem szabad visszaengedni.

   Egy Etyek melletti horgásztóba zömmel  enyhén sárgás fehér harcsákat telepítettek, de vannak köztük olyanok, melyeken a fehér szín sem látszik. Ezek lennének az albínók? Előre is köszönöm a választ.  V. J.

   Ennek a kisharcsának a bőréből valóban hiányzik a fekete melanin  és  a gyöngyházfehér guanin is. Emiatt áttetszővé vált kültakaróján keresztül elősejlik a pirosló kopoltyú, a háthoz közelebb futó gerincoszlop, utóbbi alatt láthatók a testüreget oldalról határoló bordák, az anális úszó elejétől hátrafelé pedig a csigolyák fölső és alsó tövisnyúlványai. Ezek a sajátosságok az albínó példányokra jellemzőek, de az albinizmus a pigmentek teljes hiányát jelenti, itt viszont a bőr színsejtjei mintha tartalmaznának valamennyi sárga színű xantofillt. Ha így van, akkor a hal csak félig albínó, azaz szemialbínó. Ám ha a sárgás színt valamiféle fényvisszaverődés okozza, akkor a harcsa teljesen albínó lehet. Ez az élő példány vizsgálatával dönthető el  (szemi/albínó Silurus glanis).

   Egy korábbi horgászatunk során a horgászbarátom fogott egy különös halhibridet. Annyit megláttunk benne, hogy dévér volt az egyik félrelépő, de a másik tag nem egyértelmű számomra.  Szerintem laposkeszeg vagy garda lehetett. Kérem ez ügyben az Önök véleményét. Tisztelettel: V. P.

   A száj felső állású (a dévéré félig alsó), a pikkelyek száma az oldalvonalon 72 (a dévérnél maximum 57), az anális úszóban az osztott sugarak száma 39 (a dévérnél maximum 28). Ezek alapján a hal nem hibrid, hanem laposkeszeg (Ballerus ballerus).

   Ezt a halat október 28-án találtam a Vargahossza-főcsatorna Békés határában húzódó rosszerdei szakasza partján. Önök szerint mi lehet? Köszönettel: K. P.

   A nagy testmagasság, az úszók elhelyezkedése és mérete, az oldalvonal pikkelyszáma (40), a kis száj, valamint a kopoltyúfedő felső részén lévő kis bőrfüggeléken valamennyire még így is látható sötét folt alapján megállapítható, hogy amire rátalált, az egy naphal (Lepomis gibbosus) teteme.

   Ezt a halat 2023. október 23-án reggel fogtam a Dunából. Segítségüket kérem a határozáshoz. Előre is köszönettel: P. Sz.

   A vaskos, kissé hengeres test, a két hátúszó, továbbá a képen nagyon kevéssé látszó, de a valóságban tapadókoronggá összenőtt hasúszók arról árulkodnak, hogy egy gébbel van dolgunk. A rövid, lekerekített orr és különösképpen az első hátúszón látható fekete folt pedig azt bizonyítja, hogy ez a hal egy feketeszájú, újabban elfogadott nevén kerekfejű géb (Neogobius melanostomus).