A Zempléni-hegység országhatárhoz közeli részén fekvő Nagyhuta határában, a Kemence-patak vizével feltöltött Áfonyás-tó kifolyójának a sekély vizéből fogtam ezt a számomra sujtásos küsznek tűnő halat. Egyedül meglepően sötét színe bizonytalanított el. Előre is köszönöm segítséget. Üdvözlettel: T.-L. Á.
   

A hát és a has hasonlóan ívelt vonala, a csúcsba nyíló száj, a nagy szem, a testoldalon végighúzódó kékes, hosszanti sáv, a mellúszó narancsszín töve és az oldalvonalat kísérő kettős pontsor (sujtás) egyértelműen bizonyítja, hogy a hal sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus). Az erőteljesebb színezet az ívási időszakban felszaporodó ivari hormonok hatására alakul ki (nászruha).

   Ezt a halat egy  tóban sikerült horogra csalni. Véleményünk az volt, hogy egy pigmenthiánnyal küzdő compót sikerült fognunk. Ebben szeretnénk megerősítést kérni. Üdvözlettel: J. L.

   A hal szerintünk is egy pigmenthiányos compó (Tinca tinca). Fehér színe alapján könnyen rámondhatnánk, hogy albínó, de valójában nem az, mert a pigmenthiánya csak részleges. A gyöngyházfényű guanin ugyanis mindenütt megvan a bőrében, és a szeme is sötét a melanintól. Emellett bőrének a szerkezete, fényelnyelő és fényvisszaverő képessége is eltér a megszokottól, ezért az ezeknek tulajdonítható zöldesen aranyló struktúrszínezet sem látható. 

   A képen látható halat Kelet-Szlovákiában fogták, a Pálóchoz tartozó Ortón.Több pontyon látható ilyen fertőzés. Kérném szépen a betegség azonosítását, ha lehetséges. Előre is köszönöm, B. G.

   Halegészségügyi állatorvos szakértőnk szerint a képen a pontyok fekélyes bőrgyulladásának (erythrodematitis) súlyos formája látható. Régen ezt a betegséget idült hasvízkór néven tartották számon. A kórokozó az Aeromonas salmonicida atipica. A hal fertőződése a tógazdaságban főleg a válogatóasztalon  megy végbe: az asztal egyenetlenségei fölsértik az egészséges halak bőrét, ahova a beteg halak fekélyeiből származó korokozók bedörzsölődnek. Ezért a védekezés alapja a betegségtől mentes helyről történő haltelepítés. A baktériumot paraziták is közvetíthetik, pl. a pontytetű (Argulus foliaceus). Régen antibiotikummal lehetett ellene védekezni, ma már ez kizárt, mert élelmiszerként szolgáló állatoknak nem adható. A nyári planktonbőség idején a kevésbé beteg pontyok gyógyulására is van remény.

   A képen lévő hal meghatározásában szeretném kérni a segítségüket. A halat a kisfiam 2023. 06. 11-én fogta a budapesti Naplás-tóból. Jobb képem sajnos nincs a halról és a horgászvizsga tananyagban szereplő képek alapján nem tudtam eldönteni, milyen hal lehetett. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: N. Zs.

   A testforma, a viszonylag nagy testmagasság és a takarás ellenére is hosszúnak látszó anális úszó alapján négy keszegfaj jöhet szóba: karikakeszeg, dévérkeszeg, laposkeszeg, bagolykeszeg. A félig alsó állású száj, valamint a hátúszó és az oldalvonal között húzódó 12 hosszanti pikkelysor pedig arra utal, hogy a hal dévérkeszeg (Abramis brama). Emellett szól az is, hogy a pikkelyek mérete az oldalvonaltól a hátúszóig haladva fokozatosan a felére csökken.

   Nemrég fogtam egy halat, de nem vagyok biztos abban, hogy micsoda. Tippre csuka, de lehet, hogy muskie. Székesfehérváron, a Palotavárosi Felső-tóból fogtam, érdekelne, hogy ritka lehet az ilyesmi? Előre is köszönöm a választ. Üdvözlettel: P. B.

   A muskellunge (Esox masquinongy) vagy egyszerűsített angol nevén  muskie (magyarul maszki) egy Észak-Amerikában élő, külsőleg a mi csukánkhoz nagyon hasonló faj. Ezt a két csukafélét az alsó állkapocs pórusai  alapján meg lehetne különböztetni, de ezek a képen nem láthatók. Tekintettel arra, hogy a maszki magyarországi előfordulása nem bizonyított, a fogott példány minden valószínűség szerint közönséges csuka (Esox lucius). 

   A diósjenői horgásztó egyik stégjén nézelődve 2023. 06. 12-én vettem észre a képen látható halakat, amint a felszínről szedegettek. Az általalam vörösszárnyú keszegnek gondolt halak közt több példányon is fekete pettyezettség figyelhető meg, eltérő mértékben. A pettyes példányok együtt mozogtak a normál küllemű fajtársaikkal, kondíció és viselkedésbeli különbség nem volt megfigyelhető. Önök szerint mi okozhatja a leírt elváltozást? Üdvözlettel: S. M.

   Szakértőink szerint a sötét foltos vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) feketepettyességben (posthodiplostomosis) szenved. A kórokozó a Posthodiplostomus cuticola nevű mételyféreg metacerkáriának nevezett lárvája, amely a hal bőrében és bőr alatti kötőszövetében telepszik meg, majd maga körül cisztát képez. A hal szervezete a parazita cisztáját tokkal veszi körül, és az ebben lerakódó sok pigmenttől egy sötét folt alakul ki. A parazitának a halat megelőző köztigazdája valamilyen vízicsiga, a végleges gazdái pedig a gémek. A halak ivadékait, különösen a zsenge ivadékot e parazita el is pusztíthatja, de a nagyobbaknál elhullást nem okoz. Sütés, főzés után az emberre semmi veszélyt nem jelent.