A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Széles durbincs

  A Tisza-tavon több vágódurbincsot fogtam, egyik azonban egy kicsit szélesebb hátú. Elképzelhető, hogy ez széles durbincs?

  A vágódurbincs és a széles durbincs között fontos különbség, hogy a széles durbincs farokalatti úszójának első két sugara között feszülő hártya sokkal mélyebben bemetszett, ám ez a képen sajnos nem látszik. A hal tarkója púpos és a hátúszó hátulsó, osztott sugarakkal merevített részének a felső szegélye közel derékszöget zár be a faroknyéllel, ami alapján a hal feltehetően egy széles durbincs (Gymnocephalus baloni). A széles durbincsra jellemző harántsávok azonban nem látszanak, így a széles durbincs-vágódurbincs hibrid lehetősége sem zárható ki teljes mértékben.

 

Lénai tok

  Segítséget szeretnék kérni a képen látható tokféle meghatározásában. Szegeden egy magán tóból sikerült kifogni ezt a példányt, ahol egyaránt megtalálható kecsege és viza is. A halról csupán a küldött kép van, a fejét a hasa felől nem fényképeztük (legközelebb lefogjuk). Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: N.D.


  A tokfélék fejét valóban érdemes alulról is lefényképezni, hiszen a bajuszszálak hossza, rojtozottsága, valamint a száj mérete és formája valóban fontos határozóbélyegek. A képen lévő hal viszont ezúttal enélkül is határozható, feje oldalról háromszög alakú, orra, (melyet ormánynak is neveznek) hosszú és széles, csontvértjei mélyen a bőrbe ágyazottak, ami alapján a hal egy Magyarországon idegenhonos lénai tok (Acipenser baerii).

Ezüstkárász

  Ennek a 39 cm hosszú, Keleti-főcsatornából fogott halnak szeretném a pontos beazonosítását kérni, széles kárászt vagy ezüstkárászt fogtam? Üdvözlettel: F. A.

   A széles kárászok úszói halványan rózsaszínűek vagy barnásak, a hátúszójuk szegélye határozottan domború, a bognártüskéjükön sok apró fogacska van, az oldalvonalukon pedig 32-35 pikkely sorakozik. Ennek a halnak az úszói szürkés színűek, hátúszója egyenes szegélye nem látszik, viszont a bognártüskéje durván fogazott, és az oldalvonalán csak 31 pikkely számolható. Ezek alapján tehát a hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio).

Leánykoncér

  Február 14-én a Duna fővárosi szakaszán fogtam ezt a fenséges halat. Sajnos nem tudom eldönteni, hogy mi ő, de természetesen vissza kapta szabadságát. Kb. 2 kg és 45 cm hosszú. Tisztelettel : T. J.


  A hal orra lekerekített, szája félig alsó állásúnak tűnik, szemgyűrűje fehér, úszói narancsos színűek, oldalvonala mentén több, mint 44 pikkely számolható. Mindezek alapján a képen látható hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Balin

  A képen lévő halat a Duna-Völgyi-főcsatorna nemesnádudvari szakaszán fogtam egy nagyon pici támolygó villantóval. Azt gondolom, hogy egy kis balin, de felmerült, hogy valójában egy szép küszt fogtam. Szeretném kérni a segítségüket a döntésben.


  A hal szája nagyobb, mint a küsznek, szájszeglete egészen a szem alá nyúlik, pikkelyei kisebbek, számuk az oldalvonala mentén meghaladja a 64-et, farokalatti úszója mélyen bemetszett. Ezek alapján sejtése helyes volt, a képen látható hal egy fiatal balin (Leuciscus aspius).

Leánykoncér

  2025 augusztusában a Tisza felső szakaszán, Panyola határában fogtam, majd engedtem vissza a képen látható halat. Kissé bizonytalan vagyok, ezért a határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: G. F.


  A hal oldalvonalán a pikkelyek egy része takarásban van, de számuk több, mint 44. Emellett a hal orra lekerekített, szája félig alsó állású, úszói narancsos színűek, szemgyűrűje fehér. Mindezek alapján a képen látható hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Fürge cselle

  A Jósva-patakban fogtam a képen szereplő halat, de azóta sem jöttem rá, hogy melyik fajba tartozik. A határozásban szeretném kérni segítségüket. Köszönettel: L. D.


  A képen látható hal orra lekerekített, szája félig alsó állású, teste zöldes színű és orsószerű, pikkelyei nagyon aprók, oldalát halvány foltok díszítik. Ezek alapján a hal egy védett fürge cselle (Phoxinus phoxinus), mégpedig egy színes, nászruhás példány.

Bodorka

  Ezt a halat a Ráckevei-Dunán spiccbotozás közben, pinkivel fogtam. Véleményem szerint bodorka vagy vörösszárnyú keszeg, de nem vagyok benne biztos, ezért kérem a segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: M. M.


  A halak szájállása és mérete sokat elárul a táplálkozásukról és emellett fontos határozóbélyeg is. A halak kímélése és a könnyebb határozás érdekében kérjük a horgászokat, hogy ne a horgon lógva fotózzák őket. A határozni kívánt halról puha, bevizezett helyre fektetve készítsenek minél több teljes alakos képet, ahol a hal szája csukva, a hát- és farokalatti úszója kifeszített állapotban van. A képen látható hal szája feltehetően csúcsba nyíló és közepes méretű, szemgyűrűje narancsos, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, ami alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

Dunai küllő

  Ezt a képet egy Bakonybél mellett lévő Borostyán-kút nevű kis tóban készítettem. Remélem meg lehet állapítani, hogy milyen hal van rajta. Válaszukat előre is köszönöm!


  A hal szája alsó állású, szájszegleteiben egy-egy bajusz található, teste megnyúlt és hengeres, oldalán foltokat visel, tehát a hal egy küllő. Mivel a hát- és farokúszója erősen pettyezett és a Duna vízgyűjtőjéből került elő a hal egy korábban fenékjáró küllőként ismert dunai küllő (Gobio obtusirostris).

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters