Ezt a halat Dunabogdánynál, éjjel fogtam. Akkor dévérnek tűnt, de reggel szemügyre véve elbizonytalanodtam. Lehet, hogy ez egy déverkeszeg-bagolykeszeg hibrid? Köszönettel: R. G.

  A bagolykeszeg szemei nagyobbak, mint a képen látható példányé, emellett a hosszú farokalatti úszójában 30-nál is több sugár van, a szája teljesen alsó állású, az orra lekerekített. Ezzel szemben a képen látható hal farokalatti úszójában 30-nál kevesebb sugár van, szája félig alsó állású, pikkelyeinek mérete az oldalvonaltól felfelé haladva felére csökken. Nem látunk hibridre utaló jeleket, a hal egy dévérkeszeg (Abramis brama).

  Július 21-én fogtam a képen látható halat a Duna csepeli szakaszán. Először jásznak néztem, de itthon, a képet nézegetve elbizonytalanodtam, hogy talán egy balin-jász hibrid lehet? Előre is köszönöm az azonosítást! Üdvözlettel: Sz. I.

  A képen látható hal viszonylag magas háta és vörös úszói alapján jászkeszegre emlékeztet. A szája viszont nagyobb, mint az a jászkeszegnél megszokott, eléri a szem vonalát, a farokalatti úszó szegélye pedig erősen homorú, első sugara hosszú, ezek a balin jellemzői. Az oldalvonal pikkelyszáma meghaladja a jászkeszegre jellemző maximum 60-at, de nem éri el a balinra jellemző minimum 65-öt. A vegyes tulajdonságok és az oldalvonal pikkelyszáma alapján valószínűleg a képen a két faj hibridje látható. Mivel a hal inkább a jászkeszeghez hasonlít, valószínűleg egy ikrás jász és egy tejes balin összeívásának az eredménye, vagyis a hal valóban egy hibrid jász-balin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

A Mohács-szigeten, a Duna mohácsi ágánál feederezés közben a horgunkra akadt egy kb. 10-12 cm hosszúságú kishal, amiről nem tudtuk egyértelműen megállapítani, hogy micsoda. A Google kép alapú felismerése alapján homoki vagy halványfoltú küllő lehet, szeretnénk segitségüket kérni a faj beazonosításában Üdvözlettel: K. M. B. és G. B.

A homoki küllő (Romanogobio kesslerii) teste nyújtottabb, háta alacsony, faroknyele hengeres és hátúszójában általában nyolc osztott sugár van. A képen látható hal teste viszonylag magas, oldalról lapított, széles faroknyele alapján halványfoltú küllő vagy dunai küllő lehetne, de utóbbinak a hát- és farokúszóján nagyobb fekete pettyek vannak. Az oldalvonal alatt és fölött húzódó fekete pontsor, a hátúszóban számolható hét osztott sugár, valamint a hát- és farokúszót mintázó vékony és halvány vonalak alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

  Ez a felvétel még 2024 augusztusában készült Kaposvár városligeti tavánál. Gyakran keresem fel a tavat, és számomra nagyon meglepő módon süllők vagy kősüllők kerültek lencsevégre, pedig ebbe a tóba kizárólag kisebb patakok folynak be. Bár a felvételek nem a legjobb minőségűek, meg lehet ennyiből állapítani, hogy süllőt vagy kősüllőt láttam? Tisztelettel: M.G.

  A felvétel alapján nem lehet biztosat mondani, de a megnyúlt test és a nagynak tűnő, szem alá érő száj alapján a halak valószínűleg a viszonylag erős mintázat ellenére is fiatal süllők (Sander lucioperca). Mivel a tó összeköttetésben van a Deseda víztározóval és a Kapossal is, melyben a süllő és a kősüllő egyaránt előfordul, lehet, hogy a halak a csatornákon keresztül jutottak a Városliget tavába.

  A képen látható dévért (Abramis brama) a Duna Tolna megyei szakaszán fogtam. Mitől ilyen csökevényesek az úszói? Köszönettel: M. B. Z.

 Az úszósugarak rövidülésének okát nem tudjuk egyértelműen megállapítani. Meglehet, hogy a dévérkeszeg túlélt egy súlyos gombás-penészes fertőzést, ami következtében a lerohadó uszonyok csak részben regenerálódtak. A betegség a kopoltyúlemezeket is megtámadja, ha azok is roncsolódtak, valószínűleg fertőzés állhat a háttérben. Mivel mindegyik úszó hasonló mértékben érintett, meglehet, hogy genetikai vagy környezeti hatásra kialakult fejlődési rendellenesség miatt csökevényesek a hal úszói, ami jelentős hátrányt jelent számára. Ennek ellenére jól fejlett példánynak tűnik. Mindezek mellett a pikkelyek közül néhányon kerek lyuk látható, ami lezajlott Tracheliastes maculatus fetőzöttségre utal.

  Ezt a halat a Nyugati-övcsatornából fogtuk a Balaton közelében. A hal fejének formája és csonttüskék hiánya miatt az gondolom, hogy nem törpeharcsa. Milyen hal lehet? Tisztelettel: T. S.

  A pikkelytelen test, valamint a hát- és farokúszó között található zsírúszó alátámasztja, hogy a hal a törpeharcsafélék családjába tartozik, a feje viszont laposabb, mint az itthon inváziós fekete- és barna törpeharcsa esetén megszokott, teste zöldes árnyalatú, a kérdés alapján nincsenek csonttüskéi. Ezek az idegenhonos pettyes harcsa (Ictalurus punctatus) jellemzői. Az előbb említett bélyegek mellett a pettyes harcsa farokalatti úszója hosszabb, mint a másik két fajé, valamint farokúszója bemetszett, ezek a határozóbélyegek viszont a képen sajnos nem látszanak. Nevét a fiatal példányokon megfigyelhető kisebb feketés foltokról kapta, melyek idősebb korra eltűnhetnek.

  A Duna Tolna menti szakaszán egy pergető horgászversenyen, a délelőtti órákban, felszíni csalival fogtam a képen látható halat. Biztos voltam benne, hogy balin, de fotózáskor már inkább jászkeszegnek gondoltuk. Véleményem szerint hibrid lehet, de kérem a segítségüket, hogy eldönthessük a legnagyobb jászkeszegért járó díjat jogosan kaptam-e. Tisztelettel: F. M.kép

  A képen látható hal viszonylag magas háta és vörös úszói alapján jászkeszegre emlékeztet. A szája viszont nagyobb, mint az a jászkeszegnél megszokott, eléri a szem vonalát, a farokalatti úszó szegélye pedig erősen homorú, első sugara hosszú, ezek a balin jellemzői. Az oldalvonal pikkelyszáma meghaladja a jászkeszegre jellemző maximum 60-at, de nem éri el a balinra jellemző minimum 65-öt. A vegyes tulajdonságok és az oldalvonal pikkelyszáma alapján valószínűleg a képen a két faj hibridje látható. Mivel összességében a hal inkább a jászkeszeghez hasonlít, valószínűleg egy ikrás jász és egy tejes balin összeívásának az eredménye, vagyis a hal egy jász-balin hibrid (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

  A Ráckevei-(Soroksári)-Duna szigetszentmiklósi szakaszán, a partmenti kövezésen fogtam ezt a halat. Jól gondolom, hogy fiatal Kessler-géb vagy másnéven békafejű géb lehet? Előre is köszönöm segítségüket. Üdvözlettel: F. N.

A hal feje nagyobb, szélesebb, és felülről lapítottabb, mint a folyami géb, tarka géb és csupasztorkú géb esetében, így ezek a fajok kizárhatók. A mell- és farokúszó erősen mintázott, ami nem jellemző a kerekfejű gébre, emellett első hátúszójáról hiányzik a jellegzetes sötét folt. A hal hatalmas szája, mintázott ajkai és testének márványos mintázata alapján a képen egy Kessler-géb (Ponticola kessleri) látható.

  2026. április 11-én Szolnokon, az Alcsi-szigeti Holt-Tisza 2. Versenypályáján egy pontyozós method feeder szerelékkel fogtam ezt a tokfélét. 6 mm-es áfonyás pop-upra jött. Melyik tokféle lehet? Fényképezés után a hal visszanyerte a szabadságát. Üdvözlettel: B. T.

  A tokfélék határozása a bajusszálak hossza és pozíciója, valamint a száj mérete és formája alapján a legegyszerűbb, ezért a határozni kívánt tokok fejének hasi oldaláról is érdemes fotót készíteni. A tokhal orra tompa, bajuszszálai az orrcsúcshoz közelebb erednek, mint a szájhoz, a felső ajkat feltehetően nem érik el, az oldalvértjei nagyok és kiemelkednek, ami alapján képen egy őshonos, folyóvízi halunk, a védett vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) egy példánya látható.