Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

  A képen szereplő halat a Duna leányfalui szakaszán fogtam, és segítségüket szeretném kérni a pontos beazonosításhoz. A szákolás pillanatában jászkeszegnek gondoltam, de később elbizonytalanodtam a hal úszóinak színe, szájának mérete és a fej hosszúkás formája miatt. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Z. M.

  A hal oldalvonalán számolható 57 pikely, a hasonlóan ívelt hát-, és hasvonal, valamint a csúcsba nyíló, a szem vonalát el nem érő száj alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus). Az idősebb példányok úszói jellemzően szürkés színűek.

  2024. május 18-án egy Maroson fogott balin máján és belsőszervein a képeken látott férgek voltak láthatóak. Milyen férgek ezek, illetve fogyasztható-e a hal? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: N. Sz.

  Ezek a paraziták az Eustrongylides nevű fonálférgek. Nyers halat fogyasztva esetleg az embert is megfertőzhetik, de sütve és főzve a hal nyugodtan elfogyasztható.

   2024. január 15-én a Zagyva hatvani szakaszán az alábbi képen látható halacskát fogtam. Szilvaorrú keszegként azonosítottam, különösebben nem is foglalkoztam vele, azt gondoltam teljesen átlagos fogás bármelyik hazai folyóvizünkben, de néhány hónappal később egy szakkönyvet olvasgatva meglepve tapasztaltam, hogy a Zagyvát nem említi előfordulási helyként (legfeljebb alsó, torkolat közeli részét). Így kissé elbizonytalanodtam, hogy vajon tényleg szilvaorrú keszegről van szó? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: G. E.

   A hosszú orr, az alsó állású, vaskos, alulról nézve U alakú száj, a viszonylag alacsonyan ívelt hát, az átlagosnál kisebb pikkelyek, valamint a viszonylag hosszú farokalatti úszó alapján a hal valóban egy szilvaorrú keszeg (Vimba vimba). A faj képpel is igazolt észlelése a Zagyvában Hatvannál még nem volt korábban, csak Szentlőrinckátánál.

  A Duna partján a budafoki Hajó utcánál pergetve haladtam és 6 többkilós busa tetemét számoltam össze, erősen foszladozó állapotban. Közben megláttam egy kb 2-3 kilós busát a víz felszínén úszni, egyszer lebukott, de hamar visszajött a felszínre. Kb. 1 perc múlva felfordult és a víz kisodorta a parthoz, ahol percek alatt elpusztult. Megpiszkáltam, kiszedtem a partra, de nem volt rajta külsérelmi nyom. Mi okozhatta a gyors halálát? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: D. T.

  A busaelhullások okát csak laboratóriumi vizsgálat alapján lehet megállapítani. Egy busára jellremző tavaszi  kórkép, a fehérvérsejtekben élő intracelluláris egysejtű is állhat a tömeges pusztulások hátterében, melyek országszerte, különböző vizekben, gyakran busákkal túlnépesített holtágakban fordulnak elő.

  Abban kérném szakvéleményüket, hogy a mellékelt képen szereplő hal milyen fajba tartozik? Ismerősök szerint széles kárász lehet. A kerti dísztóban szaporodtak el, ahol alapvetően koipontyokat nevelek, tehát lehet, hogy valamilyen hibrid. Üdvözlettel: T. L.

  Az ezüstkárász és a széles kárász közötti fő megkülönböztető bélyegek, vagyis a bognártüske fogazottsága, a hátúszó szegélye, valamint a hát- és farokalatti úszó sugarainak száma ezen a képen nem kivehető, az oldalvonalon található pikkelyek száma is köztes értéket mutat az utólagos kiegészítés után. Az oldalvonal felett viszont csak 5 pikkely számolható, míg a széles kárász esetében legalább 6-nak kellene lennie, ezért a hal feltehetően ezüstkárász (Carassius gibelio). Lehetséges, hogy a halak egy korábbi koiszállítmánnyal jutottak a tóba ivadékként, de akár vízimadarak lábára ragadt ikraként is bekerülhettek a rendszerbe. Ezüstkárászok esetében akár egy nőstény egyed is elég lehet egy víztest benépesítésére, mivel más pontyfélékkel összeívva az utódokban a hím tulajdonságai nem jelennek meg, ami következtében ezüstkárász klónok keletkeznek (gynogenezis).

  Szeretném beazonosítását kérni az alábbi kishalnak, amely a Fűzvölgyi-csatorna dunatetétleni szakaszán május elsején ugrott be a haltartóba.  Mi amurra tippelünk. Tisztelettel: B. A.

  A képen sajnos nem jól látszik, de ennek a halnak a szája felső állású, míg az amuré félig alsó állású, tehát kizárható.  A megnyúlt, oldalról lapított test, a felső állású száj, a nagy szem, a sötét peremű pikkelyek, valamint a vaskos faroknyél alapján a hal egy kifejlett razbóra (Pseudorasbora parva).

A képen látható halat egy horgászfórum hozzászólói bagolykeszegnek, laposkeszegnek vagy karikakeszegnek vélik, a Google szerint pedig Wuchang-keszeg. Ennek az ellentmondásnak a feloldásában szeretnék segítséget kérni. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: U. B.

  A kínai Vuhan városától délre nagyban tenyésztett Wuchang-keszeg (Wuchang Bream) anális úszójának a szegélye szinte egyenes, ellentétben a képen látható haléval, amelynél erősen beöblösödő. A viszonylag kicsi fej, a nagyméretű szem, a csúcsbanyíló száj, a mellúszó vöröses töve, valamint az oldalvonal pikkelyszáma (46) és a hát felé alig csökkenő pikkelyméret alapján a hal egy hazai karikakeszeg (Blicca bjoerkna).