Kerti tavunkban az alábbi kicsi, fekete halacskák jelentek meg, akiket valószínűleg a növényzettel hoztunk be a Ráckevei-Soroksári-Dunából. A lebegő koi tápot előszeretettel fogyasztják, viszonylag gyorsan nőnek. Mik lehetnek ők? Köszönettel: N. D.

  A képen látható hal feje viszonylag kicsi, háta magas, hátúszója hosszú, szegélye egyenes, farokalatti úszója rövid, pikkelyei nagynak tűnnek, ami alapján a véletlenül kerti tóba kerülő halak  valószínűleg inváziós ezüstkárászok (Carassius gibelio). Ez a faj Ázsiából származik, az aranyhal igen közeli rokona.

  A Balaton partján találtuk ezt a két csonthoz hasonló dolgot. Van ötletük mi lehet? Üdvözlettel: E. T.

  A képen egy nagyobb hal kopoltyúfedőjének csontjai láthatók. Ezeken a csontokon a növekedési sávok is megfigyelhetők. Csiszolás után a hal korát is meg lehet állapítani segítségükkel, hasonlóan a fák évgyűrűihez.

  2025. július 30-án Zamárdiban horgásztam, a nádas szélén. Azt hittem, hogy egy kb. 25 cm-es bodorkát fogtam, de a szeme nem sárgás, hanem színtelen, a szája meg kicsit alsó állású volt. Az úszói narancsszínűek, a farokúszó legvége fekete, a hasa egyenes volt. Gyakorlott dunai horgászként leánykoncérnak azonosítottam és visszaengedtem. Utána még három kisebbet is fogtam. Telefon nem volt nálam, így nem készült fotó. A leánykoncér folyóvízi hal, a Balatonban is van? Üdvözlettel: D. T.

  A leánykoncér szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehéres, oldalvonalán legalább 44 pikkely található, míg a bodorka szája csúcsba nyíló, szemgyűrűje kissé narancsos, oldalvonala mentén maximum 46 pikkely számolható. A leánykoncér reofil faj, vagyis az áramló vizet kedveli. Magyarországi állománya növekszik, új élőhelyekről is előkerül, de a Balatonból eddig nem mutatták ki. Sokkal valószínűbb, hogy a fogás valójában egy Balatonra jellemző fakó bodorka (Rutilus rutilus) volt.

  A Tisza tiszafüredi szakaszán fogtam a képen látható halat. Elsőre laposkeszegnek néztem, de ilyen nyúlánk, hosszúkás példánnyal még nem találkoztam. A garda is eszembe jutott, de annak mellúszója hosszabb lenne, hátúszója hátrébb kezdődne. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: H. S.

  A garda háta alacsonyabb, mint a képen látható halé, hátúszója hátrébb kezdődik és oldalvonala kacskaringós lefutású, így ez a faj kizárható. A felső állású száj, valamint a különösen hosszú farokalatti úszó alapján első gondolata helyes volt, a hal valóban egy laposkeszeg (Ballerus ballerus).

  Ezt a 38 cm hosszú halat a Körös folyó békésszentandrási szakaszán fogtam. A határozásában kérném segítségüket. Üdvözlettel: S. Cs.

  A képen látható hal szája csúcsba nyíló és közepes méretű, háta mérsékelten magas, pikkelyei aprók, úszói élénkvörösek, ami alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

  A bevezető mondat mindenképpen a köszöneté kell, hogy legyen, amelyet ismeretterjesztő munkásságukkal és a hozzám hasonló kezdő horgászok tudásának szélesítésével érdemelnek ki. Horgásztársaim nevében is köszönjük! A képen látható halat spiccbotozás közben, a siófoki kikötőnél fogtuk. Először bodorkának gondoltam, de a kép utólagos elemzése közben észrevettem, hogy a hal szeme fehér, akárcsak a leánykoncérnak. Az oldalvonal pikkelyszámát több alkalommal is 40-nek számoltam. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: B. J.

  Köszönjük az elismerő szavakat, örülünk, hogy a "Mit fogtam?" rovatunk sokak számára hasznos információkat nyújt. Kérdésére válaszként azt tudjuk mondani, hogy a balatoni halakra, különösen a bodorkákra jellemző a szokásosnál  fakóbb színezet, így a szín nem biztos határozóbélyeg. A hal szája nyitva van, így nem lehet jól látni a száj állását, ami a bodorka esetében csúcsba nyíló, a leánykoncér esetében félig alsó állású lenne. A hal szeme azonban nem teljesen fehér, van benne egy kis narancsos színezet, továbbá az oldalvonalon valóban 40 pikkely számolható, a leánykoncér esetében viszont legalább 44-nek kellene lennie.  Ezek alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

  Ezt a halat július 30-án a Ráckevei-Dunán, a Molnár-szigetnél fogtuk. Azt hittük kis ponty, de bajuszt nem láttunk. Széles kárász vagy pontykárász lehet? Köszönettel: K. J.

  A képen lévő hal fontos határozóbélyegeit a merítőszák takarja, nem látszik a hátúszó szegélye, a bognártüske fogazottsága és az oldalvonal pikkelyszáma sem, a szürkés, világos pikkelyek viszont az ezüstkárászra jellemzők. A ponty ezüstkárásszal alkotott hibridjénél is megfigyelhető többnyire egy apró bajusz a szájszegletben, ennél a halnál ez hiányzik. Ezek alapján a képen valószínűleg egy magas hátú ezüstkárász (Carassius gibelio) látható.

  Gyerekkoromban, az 1980-as években rendkívül finom hekket ettem több helyen is. Nemrég ismét kerestem, de nem találtam azt a halat hekk néven, pedig kitartó voltam (ponty-, busa-, harcsafilét, keszegféléket, sőt, volt hogy törpeharcsát akartak rám sózni ezen a néven). Próbáltam utánanézni, de nem derült ki számomra egyértelműen, hogy a hekk milyen faj pontosan. Úgy sejtem, egy azóta nagyon megritkult, ezért nem halászott Északi-tengeri hal lehet. A 80-as években melyik fajt árulták ezen a néven, és halásszák-e még ezt? Üdvözlettel: B. J.

  A hekk a Merluccius nemzetségbe tartozó tengeri, ragadozó halfajok neve. Magyarországon a kezdetektől a napjainkig az argentin hekk (Merluccius hubbsi) az egyik leggyakrabban importált hekk, melyet az Atlanti-óceán délnyugati részén halásznak. Az európai hekk (Merluccius merluccius) az Atlanti-óceán északkeleti részén és Afrika északnyugati partja mentén, valamint a Földközi-tengerben honos, hossza akár a 140 cm-t, tömege a 15 kg-ot is elérheti. Állományai valóban megritkultak a túlhalászat miatt, fogását az Európai parlament mennyiségi- és méretkorlátozásokkal szabályozza, a magyarországi piacon alig van jelen.

  A képen látható beteg dévérkeszeget a Facebookon láttam. Mi lehet a baja? Üdvözlettel: P. Z.

  A pikkelyeken látható kis kitüremkedések nászkiütések, a nagyobb, tumor-jellegű elváltozások felületén parazita rákok, pontytetvek figyelhetők meg. A tumor-jellegű elváltozás dévérkeszeg esetén nagyon ritka, okozhatja a sügérek uszonyairól ismert Dermocystidium parazita, emellett vírusfertőzés is elképzelhető, de egy korábbi sérülés elfertőződése sem zárható ki. A biztos kórkép felállításához mindenképp laboratóriumi vizsgálatra lett volna szükség, ezért kérjük a horgászokat, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló elváltozások esetén a beteg szerveket tartósítsák minél töményebb alkoholban (pálinka is megfelel) és vegyék fel velünk a kapcsolatot.