A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Küsz sérülése

  Azt szeretném kérdezni, hogy mi ejthette ezeket a sebeket? A kép a Keszeg-éren készült. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. B


  Ragadozóhalaink közül a balinnak nincs foga, így nem képes ilyen sérüléseket okozni, a sügér fogazata igen apró, alig hagy nyomot, míg a harcsa gerebenfogazata komoly, horzsolászerű sebet ejt az áldozata testén sikertelen vadászat után. A kősüllő a sügérhez hasonlóan szintén kevésbé mély sebeket okoz. A nagyobb csukák sűrűn elhelyezkedő fogai erőteljesen roncsolnak, a kisebb példányok sűrű, éles vágásokat hagynak sikertelen támadás után. A süllő fogai a felső állkapocsban több sorban helyezkednek el, ezek okozhatták a jobboldali vágásokat, kapófogai mély, szúrt sebet ejtenek, ez a bal oldalon, a test közepén található. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a képen látható sérüléseket egy kisebb süllő (Sander lucioperca) okozhatta.

Leánykoncér

  Azt szeretném kérdezni, hogy a képen látható hal leánykoncér-e? 2025. 04. 21-én fogtunk a Bodrog folyóból Bodrogolaszinál. Üdvözlettel: Sz. E.


  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehér, úszói narancsos színűek, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Beteg ezüstkárász

Az alábbi kérdésben szeretnénk segítséget kérni. Az egyesületi tavunkon az elmúlt napokban több halon is ilyen piros kis "foltokat, pöttyöket" látunk. Nemcsak ezüstkárászon, hanem fekete törpeharcsán és dévérkeszegen is megjelentek. Mi lehet ez? Üdvözlettel: M. P.


A képeket kinagyítottuk a „foltok, pöttyök” környékén és azok belsejében is, de parazitákat nem találtunk. A leírt kórkép feltehetően bakteriális fertőzés következménye lehet. Biztosat azonban csak laboratóriumi vizsgálat után lehet megállapítani.

Xantoriszikus jászkeszeg

  Egy kollégám fogta Hollandiában ezt a feltehetően jászkeszeget. Kérjük a megerősítésüket a hal faját illetően. Üdvözlettel: L. P.


  A képen látható hal szája csúcsba nyíló, nem éri el a szem elülső vonalát. Háta viszonylag magas, pikkelyei aprók, úszói vöröses színűek. Ezek alapján a képen látható hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus). Ez a példány xantorisztikus, azaz a  sárga xantofill nevű színanyagból a szokásosnál többet termel. Mielőtt az aranyhal és a koi ponty kiszorította volna, a kerti tavak gyakori dísze volt ez a színváltozat, amit arany orfa néven ismernek.

Leánykoncér

  A képen látható 0,7 kg-os halat a Bodrog folyóból fogtam. Szerintem leánykoncér, de szeretném kérni a megerősítésüket. Üdvözlettel: Sz. T.


  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje világos, úszói narancsos színűek, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Halványfoltú küllő

  A képen látható halat Tiszadada közelében fogtam. Valamilyen küllőfajra tippelek, de a pontos beazonosításban kérem a segítségüket. Üdvözlettel: K. S.


  A képen látható hal viszonylag erőteljes testalkatú, teste hengeres, szája alsó állású, faroknyele széles és oldalról lapított, hátúszóján két sor halvány petty látható, ezek alapján a hal egy halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

Ezüstkárász

  2025. 04. 04-én találtam a képen látható elpusztult halat a Soproni-hegységben, Óhermes és Újhermes között egy nagyobb, állandó pocsolyában. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: E. P.


  A hal feje kicsi, szája csúcsba nyíló, teste zömök, oldalvonalán 32-nél kevesebb pikkely számolható, farokalatti úszója rövid, ezek alapján a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio). Ez az inváziós faj kiválóan alkalmazkodik, a hegyi patakok kivételével szinte minden hazai víztípusban megtalálható.

Bodorka

  2025 márciusában fogtam ezt a keszegfélét a Törökbálinti-tavon. Többünknek sem sikerült beazonosítani, ezért kérem segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. M.


  A hal szája csúcsba nyíló, szemgyűrűje sárgás, farokalatti úszója rövid, hátúszója kezdete egyvonalba esik a hasúszó kezdetével, oldalvonalán 43 pikkely számolható, ezek alapján a hal egy kissé magas hátú, ikrával teli, fakó bodorka (Rutilus rutilus).

A pH hatása halakra

Szeretném megkérdezni, hogy milyen hatással van a halakra a víz pH-értéke, és hogyan lehet ezt lekövetni. Üdvözlettel: O. Cs.


  A víz pH-értékéhez – vagyis kémhatásához – a halak bizonyos keretek között képesek alkalmazkodni, a hirtelen pH-változás azonban végzetes lehet számukra. A természetes vizek kémhatását számos vízben oldott só ionjai befolyásolják. Ez a komplex pufferrendszer képes kompenzálni a pH hirtelen változását.
  A túl alacsony pH, vagyis a savas kémhatás többek között a halak légzését gátolja, mivel a vízben oldott karbonát-ionok szén-dioxiddá alakulnak, nehezítve az oxigén felvételét. Az elöregedett holtmedrekben, ahol jelentős az üledék bomló szervesanyag-tartalma, gyakran lecsökken a pH, ami azt jelenti, hogy a vízben nagy lesz a hidrogénion-koncentráció. Ezekkel az ionokkal az egyébként nem mérgező szulfid- és hidrogénszulfid-ionok kénhidrogénné alakulnak, ami már kis koncentrációban is rendkívül mérgező, így a halak pusztulását okozhatja. A túl magas pH, azaz lúgos kémhatás hatására viszont az ammónium-ionok alakulnak át ammóniává, ami pedig erős sejtméreg.
  A pH mérésére színváltó sav-bázis indikátorok vagy elektromos feszültségen alapuló pH-mérők használhatók.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters