Ezt a hibridet a Sebes-Körösön fogtam, és érdekelne, hogy mik voltak a szülő fajok. A szilvaorrú keszegben biztos vagyok, de mi lehet a másik? Kézbevéve bagolykeszegre gondoltam, de utólag lehet mégis inkább karikakeszeg lehetett az egyik felmenő. Előre is köszönöm a választ!

   A mélyen bemetszett farokúszó, az alsó állású, U-alakú száj és a vaskos ajkak valóban a szilvaorrú keszegre jellemzők. Az orra azonban kevésbé megnyúlt, háta jóval magasabb, a mellúszók töve vörös, továbbá az oldalvonaltól a hát felé haladva a pikkelyek mérete alig csökken. Ezek alapján a képen látható hal a szilvaorrú keszeg és a karikakeszeg hibridje (Vimba vimba x Blicca bjoerkna).

  Nem tudtuk beazonosítani a képen látható halat, amit a szamossályi Holt-Szamosban, spiccbotos készséggel fogtunk. Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel: V. P.

  A hal felső állású szája, a nagy szem, hosszú farokalatti úszója és a hasúszónál jóval hátrébb kezdődő hátúszója alapján egy küsz (Alburnus alburnus).  

  A hal beazonosításában kérem segítségüket. Válaszukat köszönöm. Üdvözlettel: Sz. J.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehéres, a pikkelyei viszonylag nagyok és az oldalvonal mentén számuk 44-49 közé esik, ami alapján ez egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A hétvégén jászozás közben fogtam ezt a halat. Inkább balinnak néz ki, de nem merem biztosan kijelenteni. Lehet hogy egy balin-jász hibrid? Köszönettel: O. A.

  A hal teste megnyúlt, szája nagy, háta nem túl magas, farokalatti úszójának első sugara igen hosszú, szegélye erősen homorú, farokúszója mélyen bemetszett, ezek a balin ismertetőjegyei. Az alsó állkapcsáról viszont hiányzik a kampós végződés, szája csúcsba nyíló, a nyakszirtnél nem törik meg a hát vonala, ezek a jászkeszeg jellemzői. A hal összességében jobban hasonlít egy balinhoz, így a képen feltehetően egy ikrás balin és egy tejes jászkeszeg összeívásából származó balin-jász (Leuciscus aspius x Leuciscus idus) látható.

   Egy fehérvárcsurgói kisvízfolyásban találhatóak ezek a halak. Segítséget szeretnék kérni a beazonosításukban. Üdvözlettel: S. A.

   A halak teste erősen megnyúlt, szájuk körül bajuszszálak találhatók, pikkelyeik olyan aprók, hogy a képen nem is látszanak, mindezek alapján a halak csíkok, melyeket legkönnyebben a mintázatuk alapján lehet elkülöníteni egymástól. A réticsíknak egybefüggő sávjai vannak, a vágócsík esetében 5 kisebb-nagyobb foltokból álló sor váltja egymást, míg a bolgár csík, és a balkáni csík esetében 3 különálló sáv figyelhető meg. A képen látható halak márványos mintázata azonban nem rendeződik elkülönült sorokba, így a halak kövicsíkok (Barbatula barbatula), amit a széles, hengeres testük és a szemeik előtt lévő bajuszálaik is kiválóan alátámasztanak. 

  A Mályi-tóból a fotón szereplő pontyot fogtuk. Betegség vagy fejlődési rendellenesség miatt ilyen a kinézete? Fogyasztható az ilyen sérült hal? Köszönettel: J. S.

  A képen látható hal gerinctorzulása fejlődési rendellenesség következménye. Leggyakrabban az ikrákat érő környezeti hatások miatt alakul ki, ilyen lehet például a nem megfelelő hőmérséklet. Természetes vízi halak esetében ritkán fordul elő, mivel a rendellenesen mozgó egyedek  már ivadékkorban ragadozók prédájává válnak. A hal fogyasztható.

  Szeretném megtudni, hogy a képen látható ikrákat süllő vagy sügér rakta le? Köszönettel: M. Cs.

Bal oldali kép: Jiří Peterka

  A süllő ikrái nem alkotnak ilyen növényekre hurkolódó fonalakat. Hazai halak közül egyetlen fajnak van a képen láthatóhoz hasonló "kocsonyás" ikraszalagja, tehát a képen sügér (Perca fluviatilis) ikrái láthatók.

  A Sződligeti-öbölben fogtam egy kb. 50 cm-es balint , amelynek száján egy szokatlan elváltozást figyeltem meg. Szeretném megkérdezni, hogy találkoztak-e már hasonló jelenséggel, illetve van-e információjuk arról, hogy mi okozhatja ezt a fajta elváltozást? Felmerült bennem például sérülés, fertőzés vagy esetleges parazitás eredet lehetősége is, de nem vagyok biztos a diagnózisban. Előre is köszönöm a segítséget és a szakmai véleményüket! Üdvözlettel: S. P.

A képen látható képződmény nem fertőzés vagy parazita nyomán alakult ki, a kiálló képlet valójában a hal felső állcsontja (maxilla), amely normál estben az előállcsonthoz (premaxilla) kapcsolódik. A sérülést valószínűleg egy horog kiszakítása következtében szerezhette, ami letépte a felső ajak porcos ívét. Mivel korábbi kapcsolódási pont bőrrel borított, a sérülést jó ideje, akár ivadékkorban is elszenvedhette. A halak szájának ilyen jellegű torzulása nem mondható gyakorinak, a megkérdezett szakértők is csak ritkán futnak bele hasonló esetbe.

A képeken látható fekete amurt a Rába győri szakaszán sikerült horogra csalni. Óriási meglepetés volt a megfogása. A hal 21 kg-os volt teljes hossza 121 cm. Az alábbi szakaszon mennyire gyakori ez a faj, honnan kerülhetett ide, illetve kb. mennyi idős? Köszönettel: T. Á.

  A fekete amur (Mylopharyngodon piceus) illegális telepítéssel került a Mosoni-Dunába, a Rábába és vélhetően innen jutott le a Dunába is. Mint idegenhonos fajnak nem kívánatos természetes vizekben történő jelenléte. A faj növekedéséről meglehetősen kevés szakirodalmi forrás áll rendelkezésre, különösen természetes vízi populációk esetében. Egy Mississippi vízrendszerében végzett vizsgálat alapján a fekete amurok körülbelül 6–8 éves korukra érhetik el a 121 cm-es teljes testhosszt. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Mississippi egy melegebb, heterogénebb, hosszabb vegetációs idejű és nagyobb produktivitású vízrendszer, mint a Rába. Emiatt feltételezhető, hogy a hazai körülmények között a fekete amur növekedése lassabb lehet. Mivel európai természetes vizekből szinte alig áll rendelkezésre növekedési adat a fajról, így pontos életkor-becslést jelenleg nehéz adni.

Hivatkozás:
Whitledge, G. W., Kroboth, P. T., Chapman, D. C., Phelps, Q. E., Sleeper, W., Bailey, J., & Jenkins, J. A. (2022). Establishment of invasive Black Carp (Mylopharyngodon piceus) in the Mississippi River basin: identifying sources and year classes contributing to recruitment. Biological Invasions, 24(12), 3885-3904.