Az Által-ér Dunához közeli szakaszán fogtam ezt a halat.  Szerintem dunai küllő, viszont a hal sötét színű hasa teljesen elbizonytalanított, az interneten nem találtam választ arra, mitől lehet ez. (A kép szürkületkor készült, ezért a színek nem teljesen valósághűek.) Üdvözlettel: T-L. Á.

  A képen látható hal hát- és farokúszója erősen pettyezett, ez két hazai küllőfajra, a dunai küllőre és tiszai küllőre jellemző (korábban mindkét faj fenékjáró küllőként volt ismert). Ezt a két fajt genetikai vizsgálattal, vagy az élőhelyük alapján lehet egymástól elkülöníteni. Mivel a hal a Duna vízgyűjtőjéből került elő valóban egy dunai küllő (Gobio obtusirostris). A halak sötét színéért a melanin nevű barnásfekete színanyag felelős, ennek mennyisége egyedenként változhat. Emellett a halak széles tartományban képesek színüket változtatni a bőrükben lévő színanyagok sejten belüli helyzetének változtatásával, így még jobban képesek alkalmazkodni a környezetükhöz.

  Ezt a halat a Jósva-patak Jósvafő és Szinpetri közötti szakaszán fogtam. Kérem segítsenek a hal meghatározásában. Üdvözlettel: T-L. Á.

  A képen látható hal orra lekerekített, teste, orsószerű, pikkelyei aprók, az oldalát halvány foltok díszítik, oldalvonala csak a test elején látható. Ezek alapján a hal egy védett fürge cselle (Phoxinus phoxinus).

  Segítségüket szeretném kérni a képen látható hal beazonosításában. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: T. A.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, úszói narancsos színűek, szemgyűrűje fehér, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható. Mindezek alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A Szentendrei-Duna-ágnál fogtam a képen látható halat, de nem tudtuk meghatározni melyik faj lehet. Valamilyen jászkeszeg vagy domolykó hibridre tippelünk. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. A.

  A hal oldalvonala mentén 55 pikkely található, farokalatti úszójának szegélye homorúan ívelt. Ezzel szemben a domolykó oldalvonalán maximum 46 pikkely van, a farokalatti úszó széle pedig domború, így ez a faj kizárható. A közepes méretű, csúcsba nyíló száj, a vöröses úszók, valamint az apró pikkelyek alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

  Franciaországban a Lauch folyóban Colmaron belül sok ehhez hasonló halat láttam. Jól sejtem, hogy egy fejes domolykót fotóztam? Köszönettel: Gy. A.

  Az áramvonalas, orsószerű test, a nagy és széles fej, a nagyméretű, fekete szegélyes pikkelyek, valamint a domború szegélyű farokalatti úszó alapján sejtése helyes volt, a képen látható hal egy domolykó (Squalius cephalus).

  Az Által-ér Dunához közeli szakaszán fogtam ezt a halat. Szerintem fenékjáró küllő, de szeretném kérni a megerősítésüket. Üdvözlettel: T-L. Á.

  A képen látható hal hát- és farokúszója erősen pettyezett, ez a hazai küllőink közül valóban csak a korábban fenékjáró küllőként ismert fajra jellemző. Időközben azonban ezt a fajt genetikai vizsgálatok alapján három fajra bontották, melyek közül nálunk csak kettő, a dunai és a tiszai küllő él. Ezt a két fajt genetikai vizsgálattal, vagy az élőhelyük alapján lehet egymástól elkülöníteni. Utóbbira alapozva a képen egy dunai küllő (Gobio obtusirostris) látható.

  A Balatonnál több ehhez hasonló halat is fogtunk, de nem tudtam eldönteni, hogy leánykoncér-e vagy sem. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: H. D.

 
  A leánykoncér szája félig alsó állású, míg a bodorkáé csúcsba nyíló, ez a határozóbélyeg viszont csak akkor használható, ha a hal szája csukva van. A leánykoncér szemgyűrűje fehéres, oldalvonalán legalább 44 pikkely található, a képen látható halnak viszont a szemgyűrűje kissé narancsos, oldalvonala mentén csak 40 pikkely számolható, tehát a hal nem egy leánykoncér, hanem annak közeli rokona, egy bodorka (Rutilus rutilus).

  Édesapám egy egyesületi tóból fogta a képen látható halat. Elsőnek bodorkának hittük, több embert is megkérdeztünk, de senki sem tudott biztosat mondani. Pontosan milyen hal látható a képen? Köszönettel: B. G.

  A képen látható hal viszonylag magas háta, vöröses úszói, valamint az oldalvonala mentén számolható 60 pikkelye a jászkeszegre utal. A hal szája viszont nagyobb, mint a jászkeszegé, eléri a szem vonalát, farokalatti úszója mélyen beöblösödik és 11-nél több osztott sugár számolható benne, ezek a balin ismertetőjegyei. Mivel a jászkeszegre összességében jobban hasonlít, a képen látható hal feltehetően egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin összeívásából származó jász-balin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius). 

   Információt szeretnék kérni a hazai fürge csellék rendszertani helyzetéről. Az iNaturalist nevű oldalon a Phoxinus phoxinus néven feltöltött megfigyeléseket rendre Phoxinus marsilii névre határozzák. Történt valami változás a taxonómiában? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: L. A.

  A korábban Phoxinus phoxinus tudományos néven ismert fürge cselle rendszertani helyzete jelenleg zavaros, állományai olyannyira elszigeteltek, hogy genetikai alapon több mint 20 fajt különítettek már el. Feltehetően Magyarországon belül is több faj él, ezek közül a Phoxinus marsilii az északnyugati patakokból került elő. A vizsgálatok jelenleg is zajlanak, az ezzel kapcsolatos publikációk megjelenése 1 év múlva várható.

  Hollandiában élek és fogtam egy sügért, ami szerintem hibrid. Egyetértenek? Tisztelettel: K. G.

  A képen látható halnak két hátúszója van, az első végén fekete folt látható, zöldes oldalát fekete harántsávok díszítik, ezek alapján a hal egy sügér (Perca fluviatilis). A fekete pettyek nem két faj összeívása miatt alakultak ki, hanem súlyos Apophallus-mételyfertőzés következményei. A mételyek metacerkáriának nevezett lárvái a halakat köztigazdaként használva jutnak be végső gazdáikba, a fertőzött halakat elfogyasztó gázlómadarakba, ahol kifejlődnek és szaporodóképessé válnak.