A Mályi-tóból a fotón szereplő pontyot fogtuk. Betegség vagy fejlődési rendellenesség miatt ilyen a kinézete? Fogyasztható az ilyen sérült hal? Köszönettel: J. S.

  A képen látható hal gerinctorzulása fejlődési rendellenesség következménye. Leggyakrabban az ikrákat érő környezeti hatások miatt alakul ki, ilyen lehet például a nem megfelelő hőmérséklet. Természetes vízi halak esetében ritkán fordul elő, mivel a rendellenesen mozgó egyedek  már ivadékkorban ragadozók prédájává válnak. A hal fogyasztható.

  Szeretném megtudni, hogy a képen látható ikrákat süllő vagy sügér rakta le? Köszönettel: M. Cs.

Bal oldali kép: Jiří Peterka

  A süllő ikrái nem alkotnak ilyen növényekre hurkolódó fonalakat. Hazai halak közül egyetlen fajnak van a képen láthatóhoz hasonló "kocsonyás" ikraszalagja, tehát a képen sügér (Perca fluviatilis) ikrái láthatók.

  A Sződligeti-öbölben fogtam egy kb. 50 cm-es balint , amelynek száján egy szokatlan elváltozást figyeltem meg. Szeretném megkérdezni, hogy találkoztak-e már hasonló jelenséggel, illetve van-e információjuk arról, hogy mi okozhatja ezt a fajta elváltozást? Felmerült bennem például sérülés, fertőzés vagy esetleges parazitás eredet lehetősége is, de nem vagyok biztos a diagnózisban. Előre is köszönöm a segítséget és a szakmai véleményüket! Üdvözlettel: S. P.

A képen látható képződmény nem fertőzés vagy parazita nyomán alakult ki, a kiálló képlet valójában a hal felső állcsontja (maxilla), amely normál estben az előállcsonthoz (premaxilla) kapcsolódik. A sérülést valószínűleg egy horog kiszakítása következtében szerezhette, ami letépte a felső ajak porcos ívét. Mivel korábbi kapcsolódási pont bőrrel borított, a sérülést jó ideje, akár ivadékkorban is elszenvedhette. A halak szájának ilyen jellegű torzulása nem mondható gyakorinak, a megkérdezett szakértők is csak ritkán futnak bele hasonló esetbe.

A képeken látható fekete amurt a Rába győri szakaszán sikerült horogra csalni. Óriási meglepetés volt a megfogása. A hal 21 kg-os volt teljes hossza 121 cm. Az alábbi szakaszon mennyire gyakori ez a faj, honnan kerülhetett ide, illetve kb. mennyi idős? Köszönettel: T. Á.

  A fekete amur (Mylopharyngodon piceus) illegális telepítéssel került a Mosoni-Dunába, a Rábába és vélhetően innen jutott le a Dunába is. Mint idegenhonos fajnak nem kívánatos természetes vizekben történő jelenléte. A faj növekedéséről meglehetősen kevés szakirodalmi forrás áll rendelkezésre, különösen természetes vízi populációk esetében. Egy Mississippi vízrendszerében végzett vizsgálat alapján a fekete amurok körülbelül 6–8 éves korukra érhetik el a 121 cm-es teljes testhosszt. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Mississippi egy melegebb, heterogénebb, hosszabb vegetációs idejű és nagyobb produktivitású vízrendszer, mint a Rába. Emiatt feltételezhető, hogy a hazai körülmények között a fekete amur növekedése lassabb lehet. Mivel európai természetes vizekből szinte alig áll rendelkezésre növekedési adat a fajról, így pontos életkor-becslést jelenleg nehéz adni.

Hivatkozás:
Whitledge, G. W., Kroboth, P. T., Chapman, D. C., Phelps, Q. E., Sleeper, W., Bailey, J., & Jenkins, J. A. (2022). Establishment of invasive Black Carp (Mylopharyngodon piceus) in the Mississippi River basin: identifying sources and year classes contributing to recruitment. Biological Invasions, 24(12), 3885-3904.

  Érdeklődni szeretnék, hogy vajon egy aranykárászt, a víz színéhez alkalmazkodott ezüstkárászt vagy esetleg egy hibridet fogtam a Vajas-fokból. Köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel K. Cs.

A halak a színűket tág határok között képesek változtatni, ezért a színezet nem biztos határozóbélyeg. Bár a képen látható hal színe valóban a széles kárászra emlékeztet, a hátúszó szegélye homorú, és a bognártüske alsó felén nincsenek fogak, amik az ezüstkárász jellemzői, így a hal feltehetően egy ezüstkárász (Carassius gibelio). Mivel a hal oldalvonala mentén 32 pikkely számolható és a bognártüskén a fogacskák mérete sem látszik egyértelműen, a széleskárász-ezüstkárász hibrid lehetősége sem zárható ki teljes mértékben, ennek megállapításához azonban további vizsgálatokra lenne szükség.

  Segítségüket szeretném kérni, mert egy ismerőssel vita kerekedett arról, hogy a képen látható, Ipolyból, Tésa alatt fogott hal szilvaorrú keszeg-e vagy egy paduc.

  A képen sajnos nem látszanak jól a hal úszói, különösen a farokalatti úszója, ami a szilvaorrú keszeg esetében hosszabb, mint a paducé. A paduc szája szinte egyenes, háta viszonylag alacsony, úszói vöröses színűek. A képen lévő hal szája előre nyúlik és U-alakúnak tűnik, ajkai vaskosak, háta viszonylag magas, és úszói szürkés színűek. Ezek alapján a hal egy szilvaorrú keszeg (Vimba vimba).

  Segítséget kérnék a képen látható halivadék azonosításához. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: N-K. É.

  A képen látható ivadék hátúszója osztott, háta magas, szája kicsi és felső állású, ezek alapján a képen egy naphalivadék (Lepomis gibbosus) látható. A hal oldalán harántsávok láthatók, ezek szintén jellemzők a fiatal naphalakra. A csíkok folyamatosan halványulnak és idővel kialakul a kifejlett példányokra jellemző tarka mintázat.

  A képen látható hal a Lónyai-főcsatorna kótaji szakaszáról került elő. Kérném a hal meghatározását. Köszönettel: K. Z.

  A hal szája felső állású, két különálló hátúszója van, farokúszója lekerekített, hasúszói csökevényesek, a mellúszó alatt helyezkednek el, de nem alkotnak tapadókorongot. Ezek alapján a hal egy Ázsiából származó inváziós amurgéb (Perccottus glenii). Alapszíne többnyire sárgás- vagy sötétbarna, oldalát sötét foltok és kisebb világos pettyek borítják, a képen viszont egy duzzadt homlokú, fekete nászruhát viselő, ívásra kész hím példány látható.

  A képen szereplő 38-40 centis halat Győrzámoly település közelében, a Zámolyi-főcsatornán csontival fogta a kisfiam. Először bodorkának néztem, majd jászkeszegnek. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: F. L.

  A jászkeszeg pikkelyei kisebbek, az oldalvonala mentén 55-60 számolható, míg a képen látható hal esetében ez az érték csak 40. Az oldalvonal pikkelyszáma a védett leánykoncértól is elkülöníti, hiszen esetében legalább 44-et számolhatnánk. A bodorka szája csúcsba nyíló, viszont a képen látható hal szája inkább felső állásúnak tűnik, az úszói mélyvörösek, emellett  a hátúszó a hasúszó képzeletbeli függőleges vonalától hátrébb ered. Mindezek alapján a hal egy vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus).

  Ezt a halat a Balatonból Balatonakali közelében fogtuk. Először bodorkának gondoltuk, de a halvány színezete miatt nem voltunk biztosak benne, a hal a karikakeszegre is hasonlít. A hát- és hasúszó töve mintha nem lenne teljesen egy vonalban, ami a karikakeszegre emlékeztet. A hal tömege 84 dkg volt vagyis, ha mégis bodorka lenne, akár abszolút magyar rekord is lehetne, ezért kérem segítsenek a határozásban. Üdvözlettel: H. M.

  A hal esetében a bodorkára jellemző bélyeg a oldalvonal mentén számolt 47 pikkely, az oldalvonal felett 9, alatta 5 pikkelysor látható, szemgyűrűje narancsos. A farokalatti úszó azonban hosszabb, mint a bodorkáé, 17 sugár számolható benne, a bodorka esetében 13 a maximum, ami szintén a hibridre utal. A magas hát és a hosszú farokalatti úszó a dévérkeszegre és a karikakeszegre egyaránt jellemző. A hal úszóin jól látszik, hogy a dévérre jellemző palaszürke és a bodorkára jellemző narancsos színeződés keveredik, a karikakeszeg úszói átlátszóbbak. Az ajkak húsosak, vaskosak, ami szintén a dévérkeszegre emlékeztet. A dévérkeszeg és a bodorka összeívásásából származó hibridek gyakoribbak, mint a karikakeszeg-bodorka hibridek, mivel ívási időszakuk nagyobb átfedést mutat. A testforma összességében inkább a dévérkeszegre hasonlít, ezért valószínűleg egy ikrás dévéreszeg és tejes bodorka összeívásából származó dévérkeszeg-bodorka hibridről (Abramis brama x Rutilus rutilus) van szó. Köszönjük a jó minőségű képet, a kifeszített úszók is nagyban megkönnyítik a határozást.