A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.
A Principális-csatornából fogtam ezt a halat, de nem tudom pontosan mi lehet. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: B. I.
A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehér, oldalvonalán 47 pikkely számolható, ezek alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).
A képen látható halat a Hárosi-öbölben, keszegezés közben fogtam. Elsőre nagyobb szélhajtó küsznek néztem, de aztán a szélesebb háta és a furcsa szájállása miatt elbizonytalanodtam. Szeretném a segítségüket kérni az azonosításban. Üdvözlettel: Sz. D.
A képen látható hal szája felső állású, szeme nagy, oldalvonala teljes, hosszú farokalatti úszójának a szegélye csak enyhén homorú, ami alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus). Az idős küszökre kifejezetten jellemző a magas hát és a vaskosabb test, a horgászok "vezérküsznek" is hívják az ilyen példányokat.
Lenne egy kérdésem, ami már régóta foglalkoztat. A pontyok látnak színeket? Milyen a látásuk? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: O. Cs.
Az ember szemében háromféle csap van, amelyek a kék, a zöld és a piros szín észleléséért felelősek, így színlátása trikromatikus. Ezzel szemben a csontoshalak nagy része, köztük a pontyfélék is tetrakromát állatok, ugyanis a szemükben az ultraibolya fényre érzékeny pigmentek is megtalálhatók. Ez alapján a pontyok szélesebb tartományban látnak színeket, mint az ember. A halak gömb alakú szemlencséje 1–2 méteren belüli tárgyakról vetít éles képet a retinára, kisebb halak esetében ez mindössze néhány centiméterre korlátozódhat. A szemlencse görbülete nem változtatható, speciális izmok által hátrahúzva azonban az éleslátás határa akár 10 méterre is nőhet. Mivel a ponty szeme a test oldalán helyezkedik el látómezeje igen széles, a környezetét szinte teljes egészében belátja, vakfoltja kicsi. A két szem látótere között azonban alig van átfedés, így a térlátása gyenge.
2025. 03. 19-én 15 óra körül fogtam ezt a halat a Diana és Zoltán Horgásztavon, Etyek mellett. A hal pontos tömege 3,675 kiló volt, ami potenciális országos ezüstkárászrekord lenne, ha beigazolódna, hogy a hal ténylegesen ezüstkárász. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: V. A.
A képen látható hal feje viszonylag rövid, pikkelyei kontúrozatlanok, úszói szürkés színűek, melyek az ezüstkárász jellemzői, viszont az oldalvonalon számolható 33 pikkely, valamint a száj szélén található apró bajuszka alapján a halról megállapítható, hogy az egy ikrás ezüstkárásztól és egy tejes pontytól származó hibrid, azaz ezüstkárász-ponty (Carassius gibelio x Cyprinus carpio).
2022. június 5-én a Tiszakécskei Holt-Tiszán horgásztam és ezt a furcsa halat fogtam. A hal külseje olyan, mint a tükörpontyé, de nincs bajusza. Vajon mi lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. G.
A hal feje kicsi, teste zömök, háta viszonylag magas, farokalatti úszója rövid, mintázata sárgás, ezek alapján a hal egy halvány aranyhal (Carassius auratus), vagy annak ezüstkárásszal alkotott hibridje (Carassius auratus x Carassius gibelio). A két faj igen közeli rokonságban áll, olyannyira, hogy egyes források szerint egy fajba tartoznak és mindössze alfaji vagy annál is kisebb különbség van közöttük. A kopoltyúfedőn keresztül áttetszik a kopoltyú vöröses színe, ami arra utal, hogy a hal részlegesen alampiás. Ez a szó magyarul fénytelenséget jelent, ami abból adódik, hogy a hal bőréből hiányzik a gyöngyházfényű guanin színanyag.
2025. 03. 06-án a Duna Baja alatti, szeremlei szakaszán horgásztam, és fogtam egy olyan halat, amilyet még sosem láttam. Pár ismerősnek elküldtem a képeket róla, de senki sem tudta, hogy mi. Végül a Google segített: pettyes harcsát sikerült fognom. A hal 40 cm hosszú volt és 1,2 kg-os. Üdvözlettel: L. T.
A fogott hal feje lapított, bajsza hosszú, de a viszonylag rövid farokrész és az azon lévő zsírúszó elárulja, hogy a törpeharcsaféléknek is rokona. A v alakban bemetszett farokúszó és a fekete pettyezettség pedig egyértelművé teszi, hogy ez egy pettyes harcsa (Ictalurus punctatus).
A képen látható hal 2025.03.08-án Esztergomban került horogvégre a Bottyán híd alatti Kis-Duna-ágból. A fej formája miatt azt gondoljuk, hogy nem egy szélhajtó küsz. A határozásában kérjük segítségüket. Üdvözlettel: Sz. B. és E. T.
A képen látható hal szája kicsi és felső állású, szeme nagy, a hátúszója a hasúszónál hátrébb kezdődik és oldala zöldes színezetű, ami alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus).
Miért védett a leánykoncér, hiszen a Dunából már sokszor előkerül, és a Drávában sem ritka? Tudnának erre valamilyen elfogadható magyarázatot adni? Válaszukat várva üdvözlöm önöket, V. J.
Nem vagyunk illetékesek, de megpróbálunk válaszolni. Kezdjük azzal, hogy ez a faj már legalább kétezer év óta itt él, tehát őshonos nálunk, de egyben bennszülött halunk is, mert a Duna vízrendszerében alakult ki, és ma sem él sehol másutt. Két évtizede még ritkaság volt a Kárpát-medencében, ezért örülünk, hogy a Dunában és a Drávában már gyakrabban találkoznak vele, de az ország keleti felében még ritka. A Tisza vízrendszerének északi részeiről már vannak adataink, de a szomszédos Romániában az elmúlt fél évszázadban mindössze 3 alkalommal került elő, a Körösökből pedig még nem is jelezték. A világ leánykoncér-állományának nagy része nálunk él, tehát a fajt mi tudjuk megóvni az utókor számára. Úgy véljük, ezek a tények indokolhatják a faj védettségét.
Amikor a képen látható pontyot lefotóztam, azt hittem sebes az oldala, de jobban megnézve ért a meglepetés, hogy ez nem is seb. Nagyítva úgy tűnik, hogy egy színes folt. Mitől lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. A.
A ponty oldalán látható vörös folt egy körben terjedő, szakszóval körülírt bőrgyulladásnak tűnik. Az okát bakteriológiai, szövettani laboratóriumi vizsgálattal lehetne felderíteni. Ezt akkor célszerű végeztetni, ha az adott víztérben lévő pontyokon halmozottan fordul elő ez az elváltozás.
A Szigetközben fogta a fiam ezt halat, szerintünk leánykoncér. Kérem a megerősítésüket! Üdvözlettel: T. J.
A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje világos, oldalvonalán 45 pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).