Ezt a halat 2025. november 1-én fogtuk a Duna kiságán a Lupa-tó magasságában. Határozást szeretnék kérni. Köszönettel: R. G.

  A képen látható halnak egy pár bajusza van, a farokúszóján és hátúszóján két pár halvány pontsor található, a háta és faroknyele viszonylag magas, ami alapján a hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

  Ezt a haltetemet 2025 októberében találtuk a Visegrádi-hegységben, az Apát-kúti-patakban. Arra lennék kíváncsi, hogy miben pusztulhatott el. Tisztelettel: R. G.

  A képeken látható rég elpusztult hal valószínűleg az Apát-kúti-völgyben található horgásztavakba folyamatosan telepített, legtöbb esetben szlovák eredetű állományból származó szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), mivel a többi hasonló megjelenésű hazai előfordulású pisztrángféléknek a szájszeglete a szem hátsó vonala mögé ér. Az úszórothadás, a test jelentős részén megtalálható halpenész, valamint a hátúszó alatt látható halpióca jelenléte önmagukban nem halálosak, viszont ezek a betegségek és paraziták leggyakrabban az eleve legyengült, beteg halakat sújtják, ezért az elhullás okát a képről nem lehet biztosan megmondani.

  Október 25-én, az esti órákban fogtam egy keszeget a Nagy-Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán. Jellemzően szilvaorrú keszeg jegyeket visel, viszont a jellegzetes orra hiányzik. Lehetséges hogy hibrid? Köszönettel: K. G.

  Nyúlánk, oldalról lapított test, a mérsékelten magas hát, a hosszú farokalatti úszó és az apró pikkelyek egyaránt a szilvaorrú keszegre utalnak, bár az oldalvonal pikkelyeinek egy része sajnos takarásban van, számuk feltehetően 55 és 62 közé esik. Az orra kisebb, mint a legtöbb szilvaorrú keszegé, de így is jóval előrébb nyúlik, mint a felső állkapocs, emellett színe is a fajra jellemző, szürkés árnyalatú. Szája alsó állású, alulról nézve U alakú, ajkai lekerekítettek. Mindezek alapján hibridre utaló jeleket nem látunk, így a hal feltehetően egy szilvaorrú keszeg (Vimba vimba).

  Surányban horgásztam és ezt a gébet fogtam. Kérem, segítsenek meghatározni, hogy milyen géb lehet. Tisztelettel: R.B

   A képen látható hal orrnyílásai nem módosultak megnyúlt csövecskévé, tehát a tarka géb kizárható. Az első hátúszóján nincs fekete folt, ami alapján a hal nem kerekfejű géb. A folyami géb tapadókoronggá vált hasúszójának elején két kis lebenyt láthatnánk, a képen lévő halról viszont ez a lebeny hiányzik. A hal szemei igen magasan ülnek, oldalát előre lejtő sötét sávok díszítik, hasúszója majdnem eléri a végbélnyílást, ezenkívül a szem mögötti terület, a kopoltyúfedő és a mellúszók töve pikkelytelen. Mindezek alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus).

  Szegeden fogtam a Tiszából a Maros torkolatánál ezt a szürke harcsát. Az szeretném kérdezni, hogy milyen betegsége lehet? Fogyasztható ettől még a hal? Üdvözlettel: Cs. A.

  A képen valószínűleg egy madártámadás okozta sérülés nyomai láthatók, erre utalnak a szabályos, egymás mellett futó sebhelyek. A kerekded vörös képleteket feltehetően harcsa papillomatosis vírusa okozza, a bőr sérülése után fertőzhette meg a halat. A harcsa nyúzást követően sütve-főzve fogyasztható.

  Egy barátom küldte ezt a képet, de nem tudtam beazonosítani a halat. Egy kisebb állóvízben fogta Pásztó közelében. A határozásban kérjük segítségüket. Üdvözlettel: S. L.

  A képen látható hal teste zömök, szája nagy, két különálló hátúszóval és lekerekített farokúszóval rendelkezik, hasúszói kicsik, a képen alig látszanak és a mellúszó alatt helyezkednek el. Alapszíne barnászöld, melyet nagyobb foltok és pettyek díszítenek. Mindezek alapján a hal egy Távol-Keletről, az Amur folyó vízgyűjtőjéből származó inváziós amurgéb (Percottus glenii).

  Egy hazai, intenzíven telepített tavon 2025-ben feltűnően sok 1,5-2 kg körüli "vak" pontyot fogtam. Látszólag külső behatásnak nincs nyoma, sokkal inkább fejlődési rendellenességnek tűnik. Mi okozhatja ezt a jelenséget? Tisztelettel: D. G.

  A képen látható elváltozás valóban fejlődési rendellenességre utal. Ez a jelenség feltehetően az ikra fejlődése során érkező külső behatások, például a keltető víz hőmérsékletének hirtelen megváltozása miatt is kialakulhat. Az ilyen egyedek a természetes vizekben hamarabb elpuszulnak, mint egészséges társaik, de mint a példa mutatja, hála az etetésnek, halastavi körülmények között néhány példány életképesnek bizonyul és jelentős testsúly gyarapodást is elérhet.

  A képen szereplő halat pergetve fogtam Miskolc belvárosában, a Szinva-patakból. Kis balin lenne? Az oldalvonal sujtásos küszre emlékeztet. Kérem, segítsenek a hal határozásban. Fényképezés után természetesen visszakerült a patakba. Köszönettel: R. A.

  A hal szája kicsi, feltehetően csúcsba nyíló, háta viszonylag magas. Ezzel szemben a hasonló méretű, fiatal balin szája nagyobb, egészen a szem alá érne, háta alacsonyabb lenne, így ez a faj kizárható. A kicsi, csúcsba nyíló száj mellett a mellúszók narancsszínű töve, valamint a kérdésben is említett, oldalvonal mentén húzódó dupla fekete pontsor alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy védett sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus).

  Október 23-án az egyik kollégám fogta ezt a halat egy Szeged melletti tóból. Barátaink között vita alakult ki arról, hogy domolykó vagy amur látható a képen. Véleményem szerint egy fiatal amurt fogott a kollégánk. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: G. I.

 A megnyúlt, hengeres test, és a kontúros pikkelyek a domolykóra emlékeztetnek, viszont a képen látható hal szája kisebb, orra lapítottabb, mint a domolykóé, emellett farokalatti úszójának szegélye homorú és nem domború, oldalvonala alatt 5 sor pikkely számolható, tehát ez a faj kizárható. A hal ajkai vaskosak, homloka homorú az orrnyílások között húzódó barázda miatt, ami alapján a képen látható hal egy fiatal amur (Ctenopharyngodon idella).

  Kíváncsi vagyok, mi is történik akkor, mikor egy nagyon jó sügéres helyen visszaengedünk egy sügért? Miért kell sűrűn csalit cserélni, ha már megvan a fogós? Miért is kapta a sügér a Júdás-hal gúnynevet? Fárasztás közben "üvöltözik" a víz alatt a többieket figyelmeztetve? Üdvözlettel: H. Sz.

  A sügérek a víz alatt nem "üvöltöznek", viszont vizuális és kémiai jelekkel kommunikálnak egymással. A halak képesek a színüket rövid idő alatt is megváltoztatni azáltal, hogy a pigmentsejtjeiken belül módosítják a színanyagok elhelyezkedését, például új környezetbe kerülve vagy stressz hatására. Ha a pigmentek egy pontba összpontosulnak a halak színe halványabb lesz, ha egyenletesen oszlanak el a sejten belül a hal színe élénkebbé, erőteljesebbé válik. A vizuális kommunikációnak veszélyt jelző funkciója a sügérek esetében nem bizonyított, a kémiai ingerek hatásáról azonban több tanulmány is beszámol. A halak bőrének megsértése során olyan anyagok szabadulnak fel, amik a fajtársaikra riasztóan hatnak. Emellett a megakasztott hal horgon való védekezése, fárasztása is hatással lehet a raj többi tagjára, ugyanis a víz rezgéseit oldalvonaluk segítségével érzékelik. Az ingerekre adott reakciókat azonban számos más környezeti tényező is befolyásolja, így előfordul, hogy egyetlen sügér kifogása is megzavarja a többi egyedet, míg máskor látszólag zavartalanul folytatják a táplálkozást.