Ezt a halat ma hajnalban  (07. 11-én) Budapesten,  a Duna óbudai szakaszán, a Római part térségében fogtam. Megerősítenének abban, hogy egy szép jászkeszeget sikerült megakasztanom? Köszönettel: B. J.

   Az alak, az úszók színe és egymáshoz viszonyított helyzete, a száj állása és kis mérete, az anális úszó alakja és sugárszáma azt mutatja, hogy jól tippelt, a hal jászkeszeg (Leuciscus idus). Az oldalvonal pikkelyszámának megállapításához azonban egy kis csalás kellett: utólag rámásoltuk az ujjára az utána következőket. Ezzel kívánjuk jelezni, hogy a pikkelyszám fontos azonosító bélyeg, ezért a fényképnek azt is mutatnia kell. Egyébként az így számolható 58 pikkely ugyancsak megerősíti, hogy a hal jászkeszeg. 

   A húgom fogta ezt a dévérkeszeget a Bács-Kiskun megye déli részén fekvő Katymár település határában lévő  Priszpa-víztározóból. Csak hazaérkezvén, a hal pucolásánál vettem észre, hogy hiányzik a hasúszója (elnézést kérek az ízléstelen képért). A kérdésem az, hogy mi történhetett vele. Vajon nem fejlődött ki, vagy egy rablóhal támadta meg? Válaszukat előre is köszönöm, H. M. B.

   Az sem zárható ki, hogy a hasúszó nem fejlődött ki, de a has homorú vonala inkább egy fiatal korban bekövetkezett sérülésre enged következtetni, amelyet a hal szerencsésen túlélt.

   A Zempléni-hegység országhatárhoz közeli részén fekvő Nagyhuta határában, a Kemence-patak vizével feltöltött Áfonyás-tó kifolyójának a sekély vizéből fogtam ezt a számomra sujtásos küsznek tűnő halat. Egyedül meglepően sötét színe bizonytalanított el. Előre is köszönöm segítséget. Üdvözlettel: T.-L. Á.
   

A hát és a has hasonlóan ívelt vonala, a csúcsba nyíló száj, a nagy szem, a testoldalon végighúzódó kékes, hosszanti sáv, a mellúszó narancsszín töve és az oldalvonalat kísérő kettős pontsor (sujtás) egyértelműen bizonyítja, hogy a hal sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus). Az erőteljesebb színezet az ívási időszakban felszaporodó ivari hormonok hatására alakul ki (nászruha).

   Ezt a halat egy  tóban sikerült horogra csalni. Véleményünk az volt, hogy egy pigmenthiánnyal küzdő compót sikerült fognunk. Ebben szeretnénk megerősítést kérni. Üdvözlettel: J. L.

   A hal szerintünk is egy pigmenthiányos compó (Tinca tinca). Fehér színe alapján könnyen rámondhatnánk, hogy albínó, de valójában nem az, mert a pigmenthiánya csak részleges. A gyöngyházfényű guanin ugyanis mindenütt megvan a bőrében, és a szeme is sötét a melanintól. Emellett bőrének a szerkezete, fényelnyelő és fényvisszaverő képessége is eltér a megszokottól, ezért az ezeknek tulajdonítható zöldesen aranyló struktúrszínezet sem látható. 

   A képen látható halat Kelet-Szlovákiában fogták, a Pálóchoz tartozó Ortón.Több pontyon látható ilyen fertőzés. Kérném szépen a betegség azonosítását, ha lehetséges. Előre is köszönöm, B. G.

   Halegészségügyi állatorvos szakértőnk szerint a képen a pontyok fekélyes bőrgyulladásának (erythrodematitis) súlyos formája látható. Régen ezt a betegséget idült hasvízkór néven tartották számon. A kórokozó az Aeromonas salmonicida atipica. A hal fertőződése a tógazdaságban főleg a válogatóasztalon  megy végbe: az asztal egyenetlenségei fölsértik az egészséges halak bőrét, ahova a beteg halak fekélyeiből származó korokozók bedörzsölődnek. Ezért a védekezés alapja a betegségtől mentes helyről történő haltelepítés. A baktériumot paraziták is közvetíthetik, pl. a pontytetű (Argulus foliaceus). Régen antibiotikummal lehetett ellene védekezni, ma már ez kizárt, mert élelmiszerként szolgáló állatoknak nem adható. A nyári planktonbőség idején a kevésbé beteg pontyok gyógyulására is van remény.