A Duna legalsó, Csernavodától  északra eső szakaszán fogtuk ezt a halat 2023. november 10 -én. Egy süllőkapás után a csalihal helyett ez lógott az oldalába akadt horgon. A bőre annyira durva volt, hogy a horog nem is szúrta át teljesen, a farokúszója pedig legyező alakú. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lehet, ezért kérem az önök segítségét. Köszönettel és üdvözlettel Székelyföldről: G. I.

   A vékony, kígyószerű, erősen megnyúlt fej, törzs és farok alapján a "zsákmány" a tűhalak közé sorolható. Azért nem fúródott bele a horog, mert ezeknek a testét gyűrűvé összenőtt csontos bőrpajzsok védik. A Fekete-tengerben a tűhalaknak több faja is él, de az édesvizű folyókba csak egy hatol fel közülük, melynek jellemzője lapos fej és tarkó, valamint a testét mintázó világos és sötét harántsávozás. Ennek a fajnak – amely már a Duna vajdasági szakaszán is megjelent – a magyar neve fekete-tengeri tűhal, a tudományos neve Syngnathus abaster.

   Egy antikvárium hirdetési oldalán jelent meg az a Magyarország halait ismertető könyv, amelynek egyik oldala látható ezen a fotón. Szerintem azonban a kép  – ellentétben a szöveggel  – nem  nyúldomolykót mutat be. Én elsőre fejes domolykót mondanék rá. Tisztelettel: B. J.

   A nyúldomolykó szája kicsi és félig alsó állású, az anális úszójának a szegélye homorú. Ennek a halnak a szája nagy, és nem alsó állású, hanem csúcsba nyíló, az anális úszója pedig domború szegélyű. Jól gondolja tehát: a hal nem nyúldomolykó, hanem domolykó (Squalius cephalus).

   Ezt a halat a Duna dunakeszi szakaszán fogta nemrég az egyik barátom. Én leánykoncért mondtam rá, de nem vagyok benne teljesen biztos, ezért megerősítést kérnék. Előre is köszönettel: S. Ö.

   Jól tippelt. A testforma, az alsó állású száj, a pirosas úszók, az anális úszó 11 elágazó sugara, valamint az oldalvonalon számolható 46 pikkely egyértelművé teszi, hogy a hal leánykoncér (Rutilus virgo).

   Ennek a Dunából Pilismarótnál fogott halnak a képét szeretném érdekesség gyanánt megosztani Önökkel! Mi márnaként azonosítottuk, de nem vagyunk biztosak benne. Azt se tudjuk, hogy esetleg egy hibrid, vagy valami sérülés miatt néz-e így ki. Kérem tájékoztatásukat, ha sikerült megfejteni a rejtélyt! Üdvözlettel: R. D. P.

   Mi is márnának (Barbus barbus) tartjuk a halat, hibridre utaló jegyet nem látunk rajta. A torzulást vagy egy nagyon fiatal korban bekövetkezett sérülés, vagy egy születés előtti ártalom miatt bekövetkező genetikai változás okozhatta. Ám figyelembe véve, hogy nagyon hasonló torzulás a pontynál (Cyprinus carpio) is előfordul, inkább az utóbbi látszik valószínűnek. A bal oldali képen a ponty, a jobb oldalin a márna látható.

   Október 22-én Dunakeszinél ezt a küllőt fogtam a Dunából. Kérem segítségüket a faj pontos azonosításához! A hátúszójáról (óvatosan) csináltam egy képet, hátha megkönnyíti a határozást. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: R. B.

   A fény- és árnyékviszonyok miatt a valóságosnál kisebbnek tűnik a faroknyél magassága, ezért a homoki küllő gondolata is fölmerülhetett, de annak a teste kissé nyúlánkabb. A hátúszóról készült felvétel azonban egyértelművé teszi, hogy a hal halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi), ugyanis 8 helyett csak 7 elágazó sugár van a hátúszójában.