A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Hírek

Német bucó (Zingel streber) a Kis-Rábában

Sallai Zoltán, Orcsik Tibor

   2021. szeptember 23-án a Kis-Rábán csónakból, elektromos kecével gyűjtöttünk adatokat a fenéklakó halfaunáról. Répcelak határában a Keszeg-ér kiágazásánál, az Ajkai-tagnál (Y499494; X231553) a vízfolyás átlagos mederszélessége 8 méter, a víz átlagos mélysége 160 cm körüli volt. A 220 méteres mintaszakasz végén a zsákmány átvizsgálásnál egy fiatal német bucót találtunk a kifogott halványfoltú küllők, márnák, bodorka, bagolykeszeg és paduc között.


 
Német bucó a Kis-Rábából
Sallai Zoltán felvétele


    Ismereteink alapján a fajnak nem volt korábbi adata a vízfolyásból. Vélhetően a faj stabil rábai állományának tudható be, hogy ritkán a gyors áramlású Kis-Rábába is bekerülnek egyedei, ahol a kemény agyagos mederben megfelelő életteret találnak.


 Hivatkozás: Sallai Z., Orcsik T. (2022): Német bucó (Zingel streber) a Kis-Rábában. Halászat. 115/3: 17.

A kurta baing (Leucaspius delineatus) újabb adata a Tisza-tóból

Nyeste Krisztián, Papp Gábor, Antal László

   A 19. század óta sajnálatos tendenciaként mutatkozik a mocsári és lápi élőhelyekhez kötődő halfajok állományainak visszaszorulása. Ez a folyamat jelentősen felgyorsult a különböző inváziós fajok, többek között az amurgéb jelentős térnyerésével. Mindezek miatt az őshonos limnofil halfajaink minden egyes friss előfordulási adata fontos.


 
A védett kurta baing
Nyeste Krisztián felvétele

    A Tisza-tóból korábbról voltak adatok a kurta baing előfordulásáról, de ezek zöme viszonylag régi és szórványos. Ezért számít közlendő eredménynek, hogy a Tisza-tó Tiszavalki-medencéjében elterülő Szartos holtmederben (geokoordinátái N47.651894, E20.719311) 2021 augusztusában a kurta baing egy adult példánya került kézre.
   A vizsgálat során a Tiszavalki-medence több holtmedrében is folytattunk halászatot, de a fajnak további egyedeivel nem találkoztunk. Ugyanakkor elmondható, hogy ezekben nagyrészt az inváziós amurgéb jelentős állománnyal van jelen. Nemzetközi vizsgálatok is rámutattak már arra, hogy az amurgéb veszélyt jelent a kurta baingra, így a lelőhely további vizsgálata fontos lehet a jövőben.


 
Hivatkozás: Nyeste K., Papp G., Antal L. (2022): A kurta baing (Leucaspius delineatus) újabb adata a Tisza-tóból. Halászat. 115/3: 18.

A lápi póc (Umbra krameri) új dél-dunántúli lelőhelye

Sallai Zoltán, Sallai Márton

   A Mura hazai vízrendszerén 2021 áprilisában kezdtünk halfaunisztikai adatok gyűjtésébe. A felmérés során Lelkes Andrással, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával olyan helyeket is felkerestünk, amelyeket a ritka és veszélyeztetett halak szempontjából potenciális lelőhelynek ítélt meg. Így jutottunk el 2021. június 12-én Tornyiszentmiklósnál az Erdészház melletti Ó-Lendvához.

Adult lápi póc az Ó-Lendvából
Sallai Zoltán felvétele


    A régi Lendva-mederben közel egy méteres vízmélység és 25-30 cm-es lágy üledék fogadott bennünket, ami igen megnehezítette a halászatot. Nagyon kevés halat fogtunk, de egy vágócsík és egy réticsík után öt adult lápi pócot is sikerült fognunk. Az adat nagy örömünkre szolgált, mivel tudomásunk szerint innen nem volt korábbi ismert előfordulási adata a fajnak. A környéken a Holt-Kerkában (Muraszemenye) és a Tormaföldi-patakban (Dobri) is sikerült megerősítenünk a faj korábbi előfordulási adatát.

Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2022): A lápi póc (Umbra krameri) új dél-dunántúli lelőhelye. Halászat. 115/3: 19.

Több mint 200 ezer forint az szja-felajánlásokból

Az idén először nyílt rá lehetőség, hogy társaságunk fogadja a személyi jövedelemadó 1%-áról intézkedő felajánlásokat. A NAV-tól kapott értesítés szerint szeptember 30-ig várhatóan 203 611 Ft érkezik majd a számlánkra. Ezt az összeget a tudományos publikációkat közlő Pisces Hungarici (jelentése: magyar halak) címmel évente megjelenő kiadványunk idei kötetének a nyomdai előállítására kívánjuk fordítani. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlották a társaságunknak, és azoknak is, akik segítettek e lehetőség szélesebb körű elterjesztésében.

Tiszteletbeli elnökként folytatja Harka Ákos

Content
for
tab


Content
for
tab

Ezzel a felcímmel a Természet Világa 2022 augusztusi száma egy ötoldalas cikket közöl a Haltani Társaság egészségügyi okokból nemrég lemondott alapító elnökéről. A Farkas Csaba által készített interjúban számos olyan kérdésre válaszol az immár tiszteletbeli elnök, melyek a pályafutására, a kutatásaira, a tudományos eredményeire és a Magyar Haltani Társaság működésére vonatkoznak.

Honlapunk követőinek száma elérte az ötezret

Ötezer követő egyesek szerint sok, mások szerint kevés egy honlapnál. Mi örülünk ennek a számnak, mert kizárólag ismeretterjesztéssel foglalkozunk, és ez köztudottan kevesebb látogatót vonz, mint egy szenzációkat tálaló weblap. Köszönjük követőink bizalmát, s reménykedünk, hogy nem okozunk nekik csalódást.

Csak a döglött hal úszik az árral

Szöveg: Pálvölgyi Krisztina, Fotó: Szendőfi Balázs

"Talán mindenki számára köztudott, hogy a halak szeretnek az árral szemben úszni, sőt, sokszor még ki is ugranak a vízből. De vajon miért, és mi készteti sokukat arra, hogy akár több száz kilométert tegyenek meg a sodrással szemben? Most mindent megtudhatsz a halak vonulásáról és bámulatos ugrótudományukról."

A kiskörei hallépcsőnél nagy ablakon keresztül figyelhetjük meg a vonuló halakat.
Szöveg: Pálvölgyi Krisztina, Fotó: Szendőfi Balázs

 A Túrista Magazinban megjelent cikk az alábbi elérhetőségen olvasható: Turista Magazin link.

Több hal is óriási ugrásokkal igyekszik átjutni a hallépcsőn, itt épp Ljasuk Dimitry felé tart az egyik ugróbajnok.
Szöveg: Pálvölgyi Krisztina, Fotó: Szendőfi Balázs

Vladykov-ingola (Eudontomyzon vladykovi) a Murában és a Cupi-patakban

Sallai Zoltán, Sallai Márton, Orcsik Tibor

  A HUHR/1901/2.2.1//0117 azonosító számú EcoBridge Interreg projekt keretében vizsgáltuk a Mura és hazai vízgyűjtőjének halfaunáját. Elsőként 2021. április 16-án a Kerka mellékvízfolyásában, a Cupi-patakban Cupnál (Zalabaksa: Y458694; X155196) fogtunk egy lárvastádiumban lévő ingolát. 2021. június 13-án ismét sikerült fognunk egy lárvát lentebb, a Berki-rétek mellett (Zalabaksa: Y459929; X153426), mely előfordulást szintén egy lárvastádiumban lévő egyeddel október 20-án sikerült megerősítenünk. Az adat azért értékes, mert más zalai Kerka-mellékvízből nem ismert a faj előfordulása.

Vladykov-ingola a Murából
Lelkes András felvétele
 

    2021. szeptember 27-28-án a Murán halásztunk, ahol Muraszemenye (Y464473; X127072), Murarátka (Y467874; X125210), Letenye (Y468832; X122855) és Tótszerdahely (Y475180; X118239) térségében szintén megfogtuk a fajnak elsősorban subadult és adult egyedeit. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a faj végig jelen van a hazai folyószakaszon, ahonnan korábban nem volt ismert. Az ingolák mellett megjegyezzük, hogy a hazai szakaszon végig fogtunk botos kölöntéket (Cottus gobio), összesen 137 egyedet. Ugyancsak említést érdemel a leánykoncér (Rutilus virgo), a felpillantó küllő (Romanogobio uranoscopus) és a homoki küllő (Romanogobio kesslerii) megkerülése, melyekből szintén több szakaszon fogtunk. A fogásoknál a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság két munkatársa, Lelkes András és Právics Márk is jelen volt, akiknek ezúton is hálásan köszönjük a halászatokban és a dokumentálásban nyújtott segítségét!

Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M., Orcsik T. (2022): Vladykov-ingola (Eudontomyzon vladykovi) a Murában és a Cupi-patakban. Halászat. 115/2: 17.

 

Vágódurbincs (Gymnocephalus cernua) tömeges észlelése a Balatonban

Harka Ákos
    A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a széles durbincs (Gymnocephalus baloni) már rég védett halunk, az utóbbi két évtizedben pedig a korábban gyakori, sőt helyenként tömeges előfordulású vágódurbincs is úgy megfogyatkozott vizeinkben, hogy halászati törvényünk a nem fogható fajok közé sorolta.

Szigligeti vágódurbincsok sokasága a hálóban
 Vojnits Márton felvétele


    2021. decemberében azonban váratlan e-mail érkezett Básti Mihálytól a Magyar Haltani Társaság címére: Tisztelt Haltani Társaság! Ezúton szeretném tájékoztatni Önöket, hogy igen nagy mennyiségű vágódurbincs jelent meg a Balatonban, legalábbis Szigligeten, a hajókikötőnél. December 3-án az egyik ismerősöm küszöket akart fogni egy kishalfogó emelőhálóval, de helyettük a mellékelt képen látható vágódurbincsokat sikerült merítenie.
   Az idős horgászok még emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a paptetűnek is nevezett falánk vágódurbincsok sorra akadtak horogra, de az utóbbi időkben erre már nemigen volt példa. Nem tudjuk, hogy mi okozta az állomány rendkívüli lecsökkenését, miként arra sem tudunk magyarázatot adni, hogy minek köszönhető a szigligeti tömeges megjelenés. Mindenesetre érdemes figyelemmel kísérni a faj hazai állományainak további alakulását.

Hivatkozás: Harka Á. (2022): Vágódurbincs (Gymnocephalus cernua) tömeges észlelése a Balatonban. Halászat. 115/2: 17.

 

Homoki küllő (Romanogobio kesslerii) előfordulása a Kerkában és a Lendvában

Sallai Zoltán, Sallai Márton

   A homoki küllő fokozottan védett, ritka endemizmusunk, ezért előfordulási adatai különösen értékesek. Elsőként Lovászinál fogtuk meg a Kerkában (Y459891; X136302) 2021. június 13-án egy adult, ikrával teli nőstény egyedét. Október 18-án Kerkaszentkirálynál (Y460517; X131376) két, 20-án egy, Muraszemenyénél (Y461439; X129010) október 28-án három adult egyede akadt a hálónkba.

Adult homoki küllő a Lendvából
Sallai Zoltán felvétele


    A Lendvában szintén október 28-án Kerkaszentkirálynál (Y460373; X129374) 8 és Tornyiszentmiklósnál (Y457966; X130974) két adult egyedet fogtunk. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a Mura két jelentősebb mellékvízfolyásába a homoki küllők rendszeresen felúsznak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság két munkatársának, Lelkes Andrásnak és Právics Márknak ezúton is köszönjük a halászatokban nyújtott segítségét!

 
Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2022): Homoki küllő (Romanogobio kesslerii) előfordulása a Kerkában és a Lendvában. Halászat. 115/2: 16.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters