A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Hírek

Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) a Drávából

Sallai Zoltán & Sallai Márton

   2021. augusztus 17-én akkumulátoros rendszerű elektromos halászgéppel halfaunisztikai felmérést végeztünk a Dráván Őrtilosnál, a 4-es őrház feletti mellékágban (Y485082; X105102). A vizsgálat során extrém alacsony víz volt a Dráva főágában, melynek köszönhetően a felkeresett mellékág szinte teljesen száraz volt, mindössze egy mélyebb medencében maradt vissza víz. Ebből a medencéből az egyéb pontyfélék ivadékai mellett egy adult fürge cselle akadt a hálónkba.

 
Az Őrtilosnál fogott adult fürge cselle
Sallai Zoltán felvétele
 

   A fajnak eddig csak a horvát Dráva-szakaszról volt bizonyított az előfordulása, illetve a Mura hazai vízgyűjtőjén, a Kerkában és mellékvízfolyásaiban élnek önfenntartó állományai. A fürge cselle állományai hazánkban fogyatkoznak, ami részben a csapadékhiánnyal, az élőhelyeit adó kisebb vízfolyások kiszáradásával is összefüggésbe hozható. Az élőhelyek átalakulása mellett a hegyvidéki vizeinkbe átgondolatlanul telepített pisztrángok ugyancsak jelentősen hozzájárultak a fürge cselle populációinak visszaszorulásához. A fentiekre tekintettel nagy örömünkre szolgált, hogy vélhetően egy áradással lesodródott adult egyedét megfogtuk a Drávában, mellyel bővítettük a folyó hazai fajlistáját.

Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2022): Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) a Drávából. Halászat. 115/2: 16.

Galóca (Hucho hucho) a Körösből

Sallai Zoltán

Az előfordulási adat bár nem friss, de úgy gondolom, hogy annál értékesebb, ezért a közreadása mellett döntöttem. Balog Zoltán a Békési Horgász Egyesület elnöke osztotta meg velem az információt, miszerint 2015-ben a békési duzzasztó alvizén Pálfi Zoltán egy fokozottan védett galócát fogott.

 
A Körösből, a békési duzzasztó alvizén 2015-ben fogott galóca
Pálfi Zoltán felvétele


    Pálfi Zoltánt megkerestem, aki további információkat szolgáltatott az értékes fogásról. 2015-ben a Fekete-Körösön levonult áradás után, enyhén zavaros, de tisztuló vízben pergetett egy 9 cm-es wobblerrel a duzzasztó alvizén a jobb parton, mintegy 35 méterre a duzzasztótól. Napnyugta után, 21 óra tájékán egy kapást követően egy 40-45 cm-es hosszúságú galócát sikerült fognia. Az adat különösen azért értékes, mert a fajnak nem találtam előfordulási adatát sem a hazai, sem a romániai szakirodalomban, így vélelmezhető, hogy a kifogott galóca valamely Körös-ág menti tógazdaságból szökött meg. Az értékes adatért ezúton is hálás köszönetet mondok Pálfi Zoltánnak és Balog Zoltánnak egyaránt!


 
Hivatkozás: Sallai Z. (2022): Galóca (Hucho hucho) a Körösből. Halászat. 115/2: 16.

Szendőfi Balázs elismerése - Pro Natura Emlékplakett

Harka Ákos

    A Föld Napja és az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából 2022. június 3-án osztották ki a Pro-Natura Díjakat és Emlékplaketteket, a Pro Silva Hungariae Díjakat, valamint a Nadler Herbert Díjakat és a dicsérő miniszteri okleveleket. Az elismeréseket Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár és Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes adta át a díjazottaknak.

   Utóbbiak között ott volt Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes is, a Magyar Haltani Társaság tagja, aki a természetvédelem és a tudományos haltan területén végzett széles körű ismeretterjesztési és filmművészeti tevékenységéért Pro Natura Emlékplakettet vehetett át. A kitüntetéshez gratulálunk, és kívánunk számára további eredményes munkát, hogy a jövőben is gyönyörködhessünk új és újabb természetfilmjeiben!

Megjelent a Halhatározó horgászoknak, halbarátoknak című zsebkönyv

Megjelent a Halhatározó horgászoknak, halbarátoknak című zsebkönyv második, kissé módosított kiadása, de nagyon gyorsan fogy.

Személyesen az RDHSz székházában (2300 Ráckeve, Kossuth u. 94.) lehet megvenni, de írásban is megrendelhető a baluka.timea@rdhsz.hu email címen. A könyv ára 3000 Ft plusz postaköltség.

SZJA 1%

Értesítjük mindazokat, akik szimpatizálnak a Magyar Haltani Társaság tevékenységével, hogy 2022-től egyesületünk részére is felajánlhatják személyi jövedelemadójuk 1%-át.

Adószámunk: 18839784-1-16

Előre is köszönjük a halbarátok támogatását, akik ezzel is segítik társaságunk kutatói és ismeretterjesztő munkáját.

Változások a Magyar Haltani Társaság elnökségében

Nyeste Krisztián

   2022. április 29-én közgyűlést tartott a Magyar Haltani Társaság. Ezen Harka Ákos, aki immár több mint másfél évtizede elnöke az egyesületnek, az első napirendi pont bevezetőjeként bejelentette, hogy megromlott egészségi állapotára tekintettel azonnali hatállyal lemond az elnöki posztról és egyben az elnökségi tagságról is. Az eddigi segítségért köszönetet mondott az elnökség tagjainak, megköszönte a társaság aktív és pártoló tagjainak a támogatását, majd az új elnök és az új elnökségi tag személyére is javaslatot tett.
   Javaslatait a taggyűlés elfogadta, így elnöknek Nagy Sándor Alexet, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológiai Tanszékének tudományos főmunkatársát, az elnökség új tagjának pedig Antal Lászlót választotta, aki ugyanezen a tanszéken docens.

Az új elnök, Nagy Sándor Alex javasolja, hogy Harka Ákost válasszák meg a társaság tiszteletbeli elnökévé

A második napirendi pontként szereplő Aktualitások kapcsán az új elnök megköszönte a bizalmat, egyben bejelentette, hogy a titkári teendők ellátásával Nyeste Krisztián adjunktust bízza meg. Emellett arra is javaslatot tett, hogy a taggyűlés - 16 évi elnöki munkája elismeréseként - válassza meg Harka Ákost tiszteletbeli elnökké. Javaslatát a közgyűlés egyhangú döntéssel elfogadta. A szavazást követően a volt elnök megköszönte a megtisztelő címet, megígérve, hogy ha egészségi állapota engedi, továbbra is segíteni fogja a társaság munkáját.

Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) a Zagyvában

Szepesi Zsolt

 Vásárhelyi István könyvében (1961) nem említi a szilvaorrú keszeg zagyvai előfordulását, de kéziratban fennmaradt, "A Zagyva halfaunája" című tanulmányában azt írja, hogy "Régebben Jászberény határában gyakran fogtam. Ma csak Szolnokról, a torkolat tájáról ismerem". Az idézet első mondata az 1920-as, míg a második az 1950-es évekre vonatkozhat.


 
A Zagyvából Szentlőrinckátánál fogott szilvaorrú keszeg 
Szepesi Zsolt felvétele
 

    Az utóbbi harminc évben a Zagyva vízrendszerében nem találtunk szilvaorrú keszeget, és a Tisza Kisköre alatti szakaszán is igen ritka ez a halfaj, ezért volt meglepő, hogy 2021-ben a Zagyvából két helyszínen is előkerült egy 167 és egy 160 milliméteres példány (2021. 09. 16. Szentlőrinckáta 87,5 fkm, EOV y703972 x2421239, valamint 2021. 09. 24. Jásztelek 54 fkm EOV y722031 x237456). Főleg a szentlőrinckátai adat figyelemre méltó, mert át kellett jutnia a jászberényi keresztgáton, ahol közepes vízhozam esetén az alvíz és a felvíz között több mint egy méter a szintkülönbség.


Hivatkozás: Szepesi Zs. (2022): Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) a Zagyvában. Halászat. 115/1: 16.

Ismét megjelent a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) a Ráckevei (Soroksári)-Dunában

Némedi-Varga Dávid

2021-ben több alkalommal is szilvaorrú keszegeket fogtak a Ráckevei (Soroksári)-Dunában, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és a Molnár-szigeti komp között. A halak mindegyike a folyó feltöltődő, lassabb szakaszán került elő, fenéken horgászva. A kifogott példányok mérete 10 és 25 cm között változott.


 
A fogott szilvaorrú keszegek egyike
Némedi-Varga Dávid felvétele


    A kifogás helyének érdekességét nemcsak az adja, hogy a Györe - Ugrai - Udvari-féle 2018-as felmérés nem talált szilvaorrú keszeget a Ráckevei (Soroksári)-Dunában, hanem az is, hogy a halak most közvetlenül a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep befolyója alatt kerültek elő.

 
Hivatkozás: Némedi-Varga D. (2022): Ismét megjelent a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) a Ráckevei (Soroksári)-Dunában. Halászat. 115/1: 16.

Tiszavirág (Palingenia longicauda) a Nagykunsági-főcsatorna törökszentmiklósi szakaszán

Sólyom Norbert


   A tiszavirág Európa legnagyobb méretű, látványos rajzása révén közismert kérésze. Életmenetét mintegy hároméves lárvastádium, és mindössze néhány órás imágóállapot jellemzi. A lárva a nagy alföldi folyók erodálódó, agyagos partfalába fúrt, U alakú lyukakban él, és a lebegő hordalék szűrésével táplálkozik. Bizonyított előfordulási adatai csupán a Tiszából és annak mellékfolyóiból ismeretesek. A Nagykunsági-főcsatorna törökszentmiklósi szakaszán horgászva 2021. június 27-én este 19:45 tájékán pillantottam meg az első tiszavirágot, amint a főcsatorna víztükre fölött repül, 15-20 perccel később pedig már hozzávetőlegesen 30-50 egyedet lehetett megfigyelni.

 
 
A Nagykunsági-főcsatorna Törökszentmiklósnál 
Sólyom Norbert felvétele


    A Nagykunsági-főcsatorna vizét a Tisza-tóból biztosítják, amit Abádszalók közelében engednek be a csatornába, így az is elképzelhető, hogy a kérészek a június 18-23. között zajló vízeresztés során sodródtak be a főcsatornába. Az észlelés helyszínén azonban a csatorna mederanyaga főleg agyag, a víz pedig folyamatosan áramlik, ami megfelelő élőhelyet biztosít a faj számára. Ezek alapján valószínűbb, hogy a rajzó tiszavirágok lárvái is ezen a területen fejlődtek imágóvá, de ennek bizonyítására további vizsgálatok szükségesek.


 
Hivatkozás: Sólyom N. (2022): Tiszavirág (Palingenia longicauda) a Nagykunsági-főcsatorna törökszentmiklósi szakaszán. Halászat. 115/1: 15.

Kerekfejű géb (Neogobius melanostomus) a Marosból

Sallai Zoltán, Sallai Márton, Szalma Elemér

  2021. május 12-én halfaunisztikai adatokat gyűjtöttünk a Maros hazai szakaszán. A halászatot Csanádpalotánál kezdtük meg, közel ahhoz a ponthoz, ahol a folyó Magyarország területére belép. Lefelé több mint 15 mintaszakaszon halásztunk, elsőként Ferencszállásnál a bal parton, a 15 fkm felett (Y739707; X100516) akadt hálónkba egy adult kerekfejű géb (Neogobius melanostomus). Deszknél a bal parton a 3 fkm felett (Y741402; X100062) újabb adult egyedet sikerült fognunk. Megjegyezzük, hogy a 2020-as vizsgálatoknál kerestük a fajt, mivel a tiszai jelenléte már korábbról ismert volt, de nem akadtunk a nyomára. A csupasztorkú gébhez hasonlóan, biztosra vehető a hazai szakaszon történő gyors terjedése.

A Marosban Ferencszállásnál fogott kerekfejű géb
Szalma Elemér felvétele
 
Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M., Szalma E. (2022): Kerekfejű géb (Neogobius melanostomus) a Marosból. Halászat. 115/1: 15.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters