Nyolcéves "horgásztársunk" 2023. aug. 25-én a Duna budapesti szakaszán először egy 40-50 dekás leánykoncért, majd a képen láthatóan szintén leánykoncérnak tartott halat fogta, amely a  faroktőig 43 cm volt. A nagy méret elbizonytalanított egy kicsit, ezért kérem a megerősítésüket. Köszönettel: B. Gy.

   A hal már alakját tekintve is leánykoncér (Rutilus virgo), és ezt erősíti meg félig alsó állású szája, világos szemgyűrűje, úszóinak piros színe, valamint oldalvonalának pikkelyszáma, amely a "kiegészített" kép alapján 45 és 49 közé esik. A védettség és talán a klímaváltozás is kedvező lehet a számára, mivel a faj gyakoriságában és az előkerülő példányok méretében is növekedés látszik.

   Abban szinte biztos vagyok, hogy a képen látható hal, melyet augusztus 23-án fogtam a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusának kistavából, dévér-bodorka hibrid. Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy melyik faj az apa, és melyik az anya. A válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Cs. H. I.

   Az oldalvonal pikkelyszáma (50 vagy 51) közelebb esik a dévéréhez, mint a bodorka 48-as maximumához (vagy egyezik vele, mert a dévérnél a minimum 51). Az oldalvonal fölötti (9) és  alatti (4) pikkelysorok száma azonban a bodorkáéval egyezik, és az anális úszó sugárszáma (16) is sokkal közelebb van a bodorka 13-as maximumához, mint a dévér 23-as minimumához. A testhosszhoz képest kis testmagasság ugyancsak a bodorkára jellemző.
   Utóbbi jellegzetességek alapján úgy tűnik, hogy a hal bodorkadévér (Rutilus rutilus x Abramis brama), tehát az anyja volt bodorka, az apja pedig dévér.  A biztos döntéshez azonban genetikai vizsgálatra lenne szükség.

   Augusztusban lett fogva a Dunából ez a hal, amit hazavittem a kis tavamba. Mivel engem a ragadozókra emlékeztet, ezért inkább elkülönítettem, amíg kiderül, hogy milyen faj. Balinra hasonlít, de nem vagyok biztos benne, hogy az. Kérem, segítsenek a meghatározásban. Ha ragadozó, akkor visszaengedem a Dunába ott, ahol ki lett fogva. Köszönettel: E. V.

   Sejtését megerősítjük. A kissé kampós alsó állkapocs, a szem alá benyúló száj, a kiegészített oldalvonalon számolható 65-nél több pikkely, valamint a mélyen beöblösödő anális úszó alapján egyértelmű, hogy a hal egy fiatal, kifogható méreten aluli balin (Leuciscus aspius).

   Kishalazás közben, augusztus 14-én fogtam ezt a halacskát  a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körösön. Sajnos nem tudom beazonosítani, de kíváncsi lennék rá, hogy milyen hal lehet. Válaszukat előre is köszönöm, G. Z.

   A felső állású száj, a nagy szem, a hasonlóan ívelt hát és has, a sötéttel szegett, kontúros pikkelyek, valamint a fiatalokra és a felnőtt ikrásokra jellemző hosszanti fekete csík egyaránt amellett szól, hogy a hal egy idegenhonos és inváziós razbóra (Pseudorasabora parva).

   Augusztus 12-én fogtam a Lupán egy kárászt, ami hiába ezüstös és 31 db az oldalvonalán a pikkely, nem vagyok 100%-osan meggyőződve a testforma és a fej alapján, hogy ez ezüstkárász. Első körben széles kárásznak hittem, de ezt elvetettem, ponty-kárász hibrid lenne? Üdvözlettel: L. N.

   A hal kissé magas hátú, de erről nem lehet hibridizációra gondolni, mert az ezüstkárászok testhosszhoz viszonyított testmagassága igen tág határok között változik. A feje valóban hosszúnak tűnik egy kissé, így nem zárható ki, hogy a hal egyik szülője ha nem is ponty, de egy hibrid ezüstkárászponty volt. Ennek megállapításához azonban genetikai vizsgálatra lenne szükség. Széles kárászra utaló jellegzetesség - a hátúszó ívesen domború szegélye - nem látható a képen, de nem gondoljuk, hogy ilyen lett volna. Az úszók és a pikkelyek szürkés színét is mérlegelve a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

   Egy kollégám fogott három siklót kishallal, de én mondtam neki, hogy talán viperát fogott. A vízisiklónak van egy sárga folt a fején, ennél a példánynál nem látható ilyen. A helyszín a Szerencsi hármastó, errefelé eléggé elszaporodtak a viperák. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. S.

   A vipera szárazföldi állat, vele vízben nemigen találkozhatunk. A képen látható hüllő fején valóban nincsenek világos foltok, de ez csak azt jelenti, hogy nem vízisikló. A színe és jellegzetes mintázata alapján azonban megállapítható, hogy egy kockás sikló (Natrix tessellata), amely a vízhez erősen kötődik és a többi hüllőnkhöz hasonlóan védett.

   Szeretnék érdeklődni, hogy a képen látható szürke tokféle  önök szerint kecsege-e?  Általában sárgásbarnák voltak, amiket eddig a Tiszából fogtam, ezek száma 1996-óta mindössze négy volt. Ezt nem mértem meg, mert nem akartam az időt húzni, csak fotóztam és videó készült a visszaengedéséről. De szeretném megkérdezni, hogy egy 90-100 centis kecsege mennyi idős lehet. Továbbá várható-e Önök szerint, hogy 2025-től, évente 2 darab elvihető lesz. Köszönettel: G. Zs.

   A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a méretes hal egy kecsege (Acipenser ruthenus). Növekedésükről kevés az adat. A Volga vízrendszerében 15 éves korban a hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 90 centis példány 20 évnél is idősebb lehet. A jelenlegi fogási tilalomnak köszönhetően az állománya többfelé is növekedést mutat, de a duzzasztók fölött eliszaposodó mederszakaszokon nem talál megfelelő, kavicsos-sóderes ívóhelyet. A fogási korlátozás feloldásához előbb országszerte fel kellene mérni az állományok nagyságát. Bízunk abban, hogy amíg nem bizonyosodik be egyértelműen a kecsegebőség, addig nem engedélyezik az elvitelét.

   Tisztelt Haltani Társaság! Még júliusban, pisztrángozás közben kapta el a kis kanalat ez a halacska. Elsőre domolykónak gondoltam, de kijavítottak, hogy sujtásos küsz (a pikkelyek alapján valóban nem domolykó). A kérdésem az, hogy tényleg az-e, és ha igen, akkor mi történhetett a szemével. Csak a képen látható szembogara volt vörös, a másik “sima” barna volt. Rendellenesség vagy sérülés lehet? Köszönettel: H. B.

   A száj csúcsba nyíló, a mellúszó töve narancsszínű, az anális úszó közepesen hosszú, az oldalvonal pikkelyszáma 45 és 52 közé esik. Ezek mind amellett szólnak, hogy a hal sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus). Ám egy kissé festékhiányos, nincs meg rajta az oldalvonalat kísérő fekete pontsor. A szem pirossága bevérzésnek tűnik, de ennek oka a kép alapján nem dönthető el.