Két éve van öt aranyhalunk (Carassius auratus), melyek közül négy már sokat nőtt, de van egy, ami nagyon kicsi még most is. Ránézésre olyan, mintha nem is lenne szája, nem látjuk sosem, hogy kinyitná. Lehetséges, hogy nincs is szája? Előre is köszönettel: L. Á.

   A Szegedi Vadasparkban 2010 őszén figyeltek fel a képen látható száj nélküli ezüstkárászra (Carassius gibelio). A hal úgy maradhatott életben, hogy a kopoltyúrésén át, a légzővízzel együtt szívta fel a táplálékul szolgáló apró élőlényeket és a szerves törmeléket. A kis aranyhal is hasonlóképpen juthat táplálékhoz, és ennek csekély mennyisége okozhatja növekedésbeli

   Nem tudjuk eldönteni, hogy milyen halfaj lehet a képen. Segítségüket köszönöm! Üdvözlettel K. I.

   A keszegfajaink közül csak a lapos- és a bagolykeszegnek van ennyire hosszú anális úszója. A laposkeszeg szája azonban felső állású, míg ennek kifejezetten alsó állású. Ebből következően a hal egy szép bagolykeszeg (Ballerus sapa).

   Dunakeszin egy szállodahajó hullámai által kimosott halakat nem tudom beazonosítani, ebben kérem a véleményüket. Nyúldomolykó, leánykoncér? Kb. 50-60 darabot mentettünk vissza, de sajnos hamarosan jött a következő hajó. Köszönettel: T. L.

   A nyúldomolykó szája kissé alsó állású, a leánykoncér oldalvonalán nem lehet több 49 pikkelynél, tehát ezek egyike sem lehet. Ennek az ivadéknak a szája csúcsba nyíló, pikkelyei aprók, az oldalvonalán 58-60 számolható, hosszához képest a testmagassága nagyobb, mint a baliné. Mindezek alapján a hal jászkeszegként (Leuciscus idus) azonosítható.

   Tisztelt Haltani Társaság! Az ezüstkárászról szeretnék érdeklődni, hogy előfordul-e tiszta génállománnyal ilyen nyurga forma, vagy hibridről lehet szó. A halon még fura volt a száj, illetve a testből nagyon kiálló, kidülledő szemek. A halat egy intenzíven telepített horgásztavon fogtam. Üdvözlettel: Sz. I.

   Az ezüstkárász (Carassius gibelio) testmagassága tág határok között változhat, így ez a példány nem tekinthető rendkívülinek, és bár a szeme valóban kiduzzad kissé, állategészségügyi szakértőink szerint nem kóros. Hibridre utaló jeleket nem látunk.

   Ezt a balint 2022. október 6-án fogtam a Balatonból. Semmi nyoma a jobb oldali mellúszójának és a pikkelyek is szép, szabályosnak tűnnek. Lehetséges-e genetikai hiba ebben az esetben? Köszönettel: H. F.

   Nem zárható ki a genetikai hiba sem, de valószínűbb az embrió fejlődési rendellenessége, illetve a fiatalkori sérülés.

   Pontypucolás közben találtam a képen látható parazitát. Segítséget szeretnék kérni az azonosításában. Üdvözlettel: Sz. G.

   A pikkelyezés közben talált mintegy 10 cm hosszú élősködő a ponty parazitája, a Philometroides cyprini nevű fonálféreg. A halban 9-10 hónapig fejlődő féreg lárvái a vízbe ürülnek, ahonnan a kandicsrákokba, azokból pedig a ponty belébe jutnak. Innen az úszóhólyagba vándorolnak, a megtermékenyült nőstények pedig tovább mennek a pikkelyek alá. A paraziták látványa nem gusztusos, de a féreg az emberre nem veszélyes. Védekezésre a természetes vizekben nincs lehetőség. 

   A Duna bajai szakaszán egy már víz nélküli mélyedésben találtam ezt a halat, vagy kiugrott, vagy hullámzással került távol a víztől, ami láthatólag nem zavarta olyan nagyon, de fotózás után visszahelyeztem az életterébe. Milyen halat mentettem meg? Üdvözlettel: R. T.

A halacska alakja, de különösképpen az oldalát díszítő ferde sávozás elárulja, hogy egy csupasztorkú gébet (Neogobius gymnotrachelus) talált. 

   Nemrég kezdtem a Dunán békés halra is horgászni. Meg szeretném kérdezni, hogy a mellékelt képen egy leánykoncér látható-e. Előre is köszönöm, B. K.

    A tipp jó. A fehér szemgyűrű, a kissé alsó állású száj és a narancsos úszók igazolják, hogy a hal valóban egy szép, védett leánykoncér (Rutilus virgo).

   A képen szereplő hal szeptember 22-én, süllőzés közben, gumihalas pergetéssel került horogra a Tisza és a Maros összefolyásánál. Gyors fénykép után azonnal visszaengedtem. Helyi, idősebb horgászok szerint ritkaság vele találkozni így szeptember közepe felé. Igaz ez? A hal 34 cm volt. Ez a faj átlagos méretéhez képest, mekkorának számít? Köszönöm válaszaikat, és remélem, hogy a levelemből hasznos információkat is szereztek. Sok sikert további munkájukhoz! Üdvözlettel: P. K.

   A magyar bucó (Zingel zingel) a Duna vízrendszerének bennszülött faja, amely hajdanán itt alakult ki, ezért fokozottan védett. Térségünkön kívül csak a Dnyeszter vízrendszerében fordul elő. Nem csak ősszel ritkaság. máskor sem gyakran akad horogra, de az állománya stabil. Mérete nálunk ritkán haladja meg a 30 centit, tehát a fogott példány rekordértékű. A tájékoztatást és a jókívánságot köszönjük.

   A segítségüket kérném a képen látható hal meghatározásában, illetve, hogy mitől lett ilyen a színezete. Bősnél fogták a Dunából, a súlya 9 kg volt, természetesen visszaengedték. Válaszukat előre is köszönöm, T. A.

   A részaránytalan farokúszó és az oldalvértek jelzik, hogy a hal egy tokféle. További jellemzői: a hosszú, karcsú, enyhén fölfelé hajló orr, a hosszú bajusz, amely hátrahajtva a felső ajakig érne, valamint a hát-, a farok- és a farokalatti úszó világos szegélye. Ezek alapján a faj egy fekete foltokkal tarkított kecsege (Acipenser ruthenus) lehet, de annak valamely hibridje sem zárható ki. Ám karcsú testalkata miatt a 9 kilós testtömegével kapcsolatban komoly kétségek merültek fel, erősen túlbecsülhették.  Foltjait - feltehetőleg genetikai hibából adódóan - a bőrben helyileg túltermelődő fekete pigment, a melanin okozza.