Egy dunai fogásommal fordulok önökhöz, melyről a közösségi médiában már érkezett megjegyzés a fajával kapcsolatban. Lehetett hallani korábban hibrid tokfélékről, így pl. a vicsegéről (viza x kecsege). A biztonság kedvéért örülnék erről valamiféle visszajelzésnek. Szerintem fajtiszta kecsegéről van szó, de egy természetes vízről lévén szó nem lehet benne biztos egy átlagos horgász. Érdekelne a hal életkora is, melyet a méretei alapján (85 cm, 8.68 kg) 13-14 évre becsülök.  Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: S. G.

   A vizeinkben manapság már nem fordul elő ivarérett viza, így a vicsege kizárható. A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a halat egy méretes kecsegének látjuk (Acipenser ruthenus). A faj növekedéséről kevés az adat. A Volga vízrendszerében a 15 éves kecsegék hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 85 centis példány kora inkább 20 év körül lehet.

   Ezt a halat szeptember 10-én fogtam az Által-érben, a dunaalmási kis vashídnàl. Ha jól sejtem, akkor ez Petényi-márna, ezért a fényképezés után azonnal visszaengedtem és abbahagytam a horgászatot. Üdvözlettel: B. P.

   Alakját tekintve a kis hal valóban hasonlít a márnákhoz, de azoknak nemcsak a szájszögletében, hanem a felső állkapcsukon is van két kisebb bajszuk. Ilyen nagy, sötét és kékesen irizáló foltjai a küllőknek vannak,  melyek közül csak a korábban fenékjáró küllőként ismert faj hát- és farokúszója pettyezett ennyire erősen. Időközben azonban ezt a fajt genetikai vizsgálatok alapján három fajra bontották, melyek közül nálunk csak kettő, a dunai és a tiszai küllő él. Ez a két faj vagy genetikai vizsgálattal, vagy az élőhely alapján különíthető el. Utóbbira alapozva mondhatjuk, hogy a képen egy dunai küllő (Gobio obtusirostris) látható.

   Elnézést a nem teljesen megfelelő képért, de az esti fotószortírozásnál lettem figyelmes rá, hogy ez a hal nem feltétlenül az, amire gondoltam/gondolok, ezért szeretnék egyértelmű határozást kérni. Bevallom, még szégyellem is, hogy ez dilemmát okoz, de a halat nem tudom egyértelműen sem koncérnak sem pedig jásznak azonosítani. Hálás lennék ha a rovatban a monogrammom sem tűnne fel. Üdvözlettel: X. Y.

   A szájra nem igaz, hogy félig alsó állású, az oldalvonalon pedig a retusált képen 49-nél több pikkely számolható, tehát a leánykoncér kizárható. A jászkeszeg ismertetőjegyeiről viszont ezt olvashatjuk Harka Ákos és Sallai Zoltán Magyarország halfaunája című könyvében: " Mérsékelten magas hátú, oldalról lapított hal, hát- és hasvonala hasonló mértékben ívelt. Hátúszója, melyben 8–9 osztott sugár van, kicsivel hátrébb kezdődik, mint a hasúszók. Farokalatti úszójának a szegélye homorú, magát az úszót 9–10 elágazó sugár támasztja. Feje és szeme közepes nagyságú, szája viszonylag kicsi, csúcsba nyíló. Szájszöglete nem éri el a szem elejének vonalát. Pikkelyei aprók, de elég erősen ülnek, számuk az oldalvonal mentén 55–60. Az idősebb példányok alsó úszói sötétvörösek." Ezek a mondatok viszont mind illenek a halra, tehát ez egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

   A mellékelt kecsegét a Dunából sikerült kifognom, de sajnos a nagy örömben nem mértem le a súlyát. Az lenne a kérdésem, hogy tudnánk-e segíteni a hal körülbelüli súlyának meghatározásában. A kecsege ~90 cm volt és igencsak zömök. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sz. Á.

   A kecsege akár 1 méteres testhosszt és 6-7 kilogrammos testtömeget is elérhet. A FishBase oldalán megadott testhossz-testtömeg közötti összefüggés alapján számítva  egy 90 cm teljes testhosszúságú kecsegének 5,84 kg körül lehet a tömege.

   Szeretném megmutatni ezt a balinnak látszó, de egyedi fekete csíkokkal tarkított halat, melyet még 2021 októberében fogtam Szegeden az élő Tiszából. A farokúszó fekete kontúrvonala is érdekes számomra. Mitől lehetnek ezek az elváltozások? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: F. D.

   A  balin (Leuciscus aspius) sötét harántsávjaiért és a farokúszó kontúrjáért egy anyagcseretermék, a barnásfekete melanin felelős, amely a bőr pigmentsejtjeiben halmozódik fel. Hogy hol és mikor jelenik meg nagy mennyiségben ez a pigment, annak genetikai, hormonális és környezeti okai is lehetnek. A jelen esetben genetikai hibáról, mutációról lehet szó.

   Augusztus végén élő csalihallal (karikakeszegnek gondolom) harcsáztam egy egyesületi tavon. Kapást nem észleltem, de kihúzáskor, amikor a még élő csalihalat leszedtem a horogról 3 harapásból (?) álló sérülést láttam szegény jószágon. Mi  okozhatta ezt a sérülést? Voltak tippek csukára, ami elméletileg nincsen a tóban, illetve nagyobb méretű süllőre is. Köszönettel: N. J.

   Ha süllő vagy csuka harapott volna rá a karikakeszegre (Blicca bjoerkna) , akkor mélyebb sebeket látnánk, mert nagyobb fogaik vannak. Ezeket a felszíni sérüléseket egy harcsa (Silurus glanis) kefefogazata okozhatta. A horgot megérezve köphette ki zsákmányát a ragadozó.

   Segítséget szeretnék kérni az alábbi hal azonosításában. Én ezüstkárásznak tartom, ugyanis az oldalvonal mentém 31 db pikkely számolható, de van aki széles kárásznak, van aki pedig hibridnek mondja. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: M. R.

   Az ezüstkárászok testmagassága tág határok között változhat, tehát ennek nincs döntő szerepe a faj azonosításában. A hátúszót kellett volna megnézni, hogy a szegélye domború ívű-e, vagy inkább egyenes (ez utóbbi valószínű). Az oldalvonal 31 pikkelye, a viszonylag hosszú és sötét farokúszó, valamint az anális úszó homorú szegélye azonban arra vall. hogy a hal ezüstkárász (Carassius gibelio). Teljes biztonsággal az sem zárható ki, hogy a hal hibrid, de ennek eldöntéséhez genetikai vizsgálatra lenne szükség.