A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Hírek

A csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) megjelenése és terjedése a Hortobágy-Berettyóban

Sallai Zoltán

   A csupasztorkú géb tiszai megjelenését követően várható volt, hogy a vízrendszer mellékfolyóiban is meg fog jelenni. A Tiszában 2018-ban, a Körösben először 2019-ben találtuk meg a fajt a békésszentandrási duzzasztó alvizén. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2022. június 28. és 30. között halfaunisztikai célú felmérést végeztünk a Hortobágy-Berettyónak a Bucsa és a túrkevei Balai-híd közötti szakaszán, 18 mintaszakaszon. A kiegészítő mintavételi eszközként használt elektromos kecével meghalászott valamennyi mintaszakaszon előkerült a mederfenékről a faj, így további terjeszkedésére is számítani lehet a Hortobágy vizeiben.

Kép: A csupasztorkú géb a mintaszakaszok zömén előkerült 
Sallai Zoltán felvétele

Hivatkozás: Sallai Z. (2022): A csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) megjelenése és terjedése a Hortobágy-Berettyóban. Halászat. 115/4: 19.

A cifrarák (Faxonius limosus) téli aktivitásának igazolása hazánk természetes vizeiben

Németh Tamás, Balogh Réka Enikő, Berényi Dániel, Franyó Szonja, Ferincz Árpád, Lente Vera, Staszny Ádám, Weiperth András

  Az észak-amerikai eredetű cifrarák (Faxonius limosus) első egyedeit az 1950-es években tógazdasági célból importálták hazánkba. Természetes élőhelyről 1985-ben fogták először a Duna egyik mellékágában. Kiváló alkalmazkodóképessége és az utóbbi évtizedekben tapasztalt gyors terjedése következtében a cifrarák hazánk leggyakoribb idegenhonos tízlábú rákfajává vált. Sikeres terjedése mögött több szakértő feltételezte, hogy a cifrarák aktvitása az őshonos és egyes idegenhonos (pl. jelzőrák) decapodákkal ellentétben a vizeink lehűlésével sem szűnik meg. A faj egész éves aktivitása a termálvízzel terhelt élőhelyeken ismert (pl. békásmegyeri Barát-patak) és a paksi atomerőmű hűtővizét befogadó vízterekben (halastavak, csatornák, a Duna fő- és egyes mellékágai), de téli aktivitását természetes, illetve természetközeli élőhelyen eddig nem dokumentálták.  

Télen is aktív cifrarák az Ipolyból
Németh Tamás felvétele
 
   Hidrobiológiai vizsgálataink során a cifrarák aktivitását 2018-2022 között, november vége és március eleje között a Hármas-Körös békésszentandrási (46°53'25.18"É, 20°29'52.49"K), a Sárvíz úrhidai  (47°8'42.24"É, 18°21'17.94"K), a Benta-patak tárnoki (47°21'57.32"É, 18°51'58.95"K), az Ipoly szobi (47°49'45.87"É, 18°51'7.63"K) és vámosmikolai (47°59'3.49"É, 18°46'33.85"K), továbbá a Ráckevei-Soroksári-Duna dunavarsányi (47°18'26.73"É, 19° 1'57.34"K) mintapontjain, illetve a Balaton keszthelyi medencéjének két kikötőjében (46°45'54.09"É, 17°15'40.37"K, 46°45'13.19"É, 17°14'51.18"K) regisztráltuk. A leghidegebb hónapokban aktív cifrarákokat változatos élőhelyeken sikerült megtalálni. A Hármas-Körösben, a Sárvizben és a Benta-patakban kőszórások lábazatánál, az Ipolyban sekély, gyors sodrású kavicsos mederben, az RSD-ben a parti nádas és a nyílt víz határán, a Balatonban pedig mély vizű kikötőkben mutattuk ki aktív egyedeit, 6oC-nál alacsonyabb vízhőmérsékleten.
   A hazánk vizeiben megjelenő, esetenként jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázatok mellett jelentős hatással lehetnek vizeinek teljes táplálékhálózatára és tápanyagforgalmára, így azok ökológiai állapotára. Eredményeink igazolják, hogy hazánkban a cifrarák télen is aktív, ez pedig nagyban hozzájárulhat további gyors és sikeres terjedéséhez.  A kutatás az Interreg DTP-SAVEGreen, a TKP2020-NKA-16, az OTKA PD138612, valamint az ÚNKP-23-3 I-(II)-MATE/26 forrásából valósult meg.
 

Hivatkozás: Németh T., Balogh R. E., Berényi D., Franyó Sz., Ferincz Á., Lente V., Staszny Á., Weiperth A. (2022):  A cifrarák (Faxonius limosus) téli aktivitásának igazolása hazánk természetes vizeiben. Halászat. 115/3: 18.

Újabb adatok a botos kölönte (Cottus gobio) dunai elterjedéséhez

Sallai Zoltán, Polyák László, Orcsik Tibor, Tóth Balázs, Szalóky Zoltán Sándor
    Simon és munkatársai a tavalyi évben számoltak be a Halászat hasábjain, hogy az Öreg-Dunában Ásványráró és Rajka között 14 mintaszakaszon találták meg a ritka botos kölöntét. 2021 szeptemberében az NBmR keretében halásztunk a Duna több szakaszán. Szeptember 9-én Véneknél, a Kolera-szigetnél, az 1795,5 fkm-nél a partvédelmi kövezésről egy adult botos kölönte került kézre. Szeptember 15-én Szigetmonostornál a 1668,3-1667,8 fkm-nél lévő szakaszon egy, Horánynál az 1669,5-1668,9 fkm-nél 14, a Gödi-sziget mellett pedig két kölönteivadékot azonosítottunk. Másnap, 16-án Neszmélynél az 1746,5-1745,9 fkm-nél, a Radványi-szigetnél a fajnak egy ivadékát fogtuk. 17-én Ácsnál az 1776,8-1776,3 fkm-nél, a Concó torkolata alatt 3, Komáromnál az 1775,6-1774,9 fkm-nél, a Monostori-sziget mellett.
 
A szigetmonostori botos kölönték
Sallai Zoltán felvétele
 
    Koppánymonostornál egy kölönteivadékot találtunk a zsákmányban. A Véneknél elektromos halászgéppel fogott adult egyed kivételével valamennyi egyed 0+ korosztályú ivadék volt, melyeket kizárólag elektromos kecével fogtunk meg. A szigetmonostori halászaton Szalóky Csaba és Szalóky Attila is jelen volt. Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a Duna Szigetköz és Dunakanyar közötti szakaszán egy kisebb, stabil önfenntartó populációja tudott fennmaradni a fajnak a pontokaszpikus gébek gradációjának ellenére.
 
Hivatkozás: Sallai Z., Polyák L., Orcsik T., Tóth B., Szalóky Z. (2022): Újabb adatok a botos kölönte (Cottus gobio) dunai elterjedéséhez Halászat. 115/3: 20.

A lápi póc (Umbra krameri) védett körülmények között szaporított és nevelt ivadékainak telepítése a szadai mintaterületen

Müller Tamás, Tóth Balázs, Bajomi Bálint, Varga Ádám, Bógó Bence, Horváth József, Urbányi Béla, Tatár Sándor

    A veresegyházi Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület által 2008-ban indított Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram célja a fokozottan védett, nemzetközi jelentőségű lápi póc hazai állományának megőrzése és gyarapítása a faj hosszú távú fennmaradása érdekében. A programba 2009-ben bekapcsolódtak a volt Szent István Egyetem, jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campusa (MATE SZIC), valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, kutatói. Az Agrárminisztérium Zöld Forrás Programja által támogatott mintaprogram több részterület kutatását karolja fel (recens és újonnan létrehozott, helyettesítő élőhelyek vizsgálatai: vízminőség-, flóra-, makrogerinctelen- és halfauna-monitoring), állománymentés, in situ és ex situ konzervációbiológiai, elsősorban szaporítási, nevelési, valamint visszatelepítési célzatú kutatások.


 
Szadai iskolások is részt vettek a lápi póc ivadékának telepítésében
Bajomi Bálint felvétele

    2022. március 18-án, ívási idő előtt a 2. sz. természetes Pócos-tó bennszülött szadai állományából 7 ikrás és 9 tejes két- és háromnyaras felnőtt egyedet gyűjtöttünk, melyeket a MATE SZIC hallaboratóriumába szállítottunk, és egy előre felkészített 700 literes kádba telepítettük. Az ivarérett halakat felkészítettük az ívásra: folyamatosan tápláltuk, melyek közül a "mesterséges tavaszhatásnak köszönhetően" (irányított fény- és vízhőmérséklet-program, ívófészkek biztosítása stb.) 6 pár leívott. Ezt követően a szülőhalakat visszatelepítettük élőhelyükre. A kádban a keltetett lárvákat neveltük. Ennek során igyekeztünk az eredeti élőhelyre jellemző körülményeket biztosítani (részben a nevelővizet, valamint a napi táplálásukhoz szükséges planktonszervezeteket is a származási helyükről biztosítottuk).
   A kellően megerősödött ivadékokat több részletben (2022. május 3., 16., 21.) természetes élőhelyekre (szadai 1. sz. és 2. sz Pócos tavak), valamint a szadai mintaterületet helyettesítő élőhelyekre telepítettük vissza (IV., VII. és VIII. sz. Illés-tó). 2022-ben összesen 2507 egyedet állítottunk elő (626,75 millió Ft természetvédelmi érték), melyekből 2287 egyedet telepítettünk ki. A 14 éve tartó munka során 191 ivarérett egyedet gyűjtöttünk be szaporításra, és 6608 utódot - lárva, előnevelt, felnőtt - telepítettünk vissza az anyahalak származási helyére vagy azt helyettesítő élőhelyre, 1,65 milliárd Ft természetvédelmi értékben. Ezenfelül a szadai mintaterület tavainak természetes szaporulatából további 440 ivadékot helyeztünk ki természetes élőhelyekre. A program keretén belül még 955 széles kárász és 490 réticsík telepítését is elvégeztük Szadán. Mintaprogramunkat tovább folytatjuk, melynek keretében kiemelt célunk a szadai mintaterület tavainak felkészítése a klímaváltozásra.

 
Hivatkozás: Müller T., Tóth B., Bajomi B., Varga Á., Bógó B., Horváth J., Urbányi B., Tatár S. (2022): A lápi póc (Umbra krameri) védett körülmények között szaporított és nevelt ivadékainak telepítése a szadai mintaterületen. Halászat. 115/3: 19-20.

Szilvaorrú keszegek (Vimba vimba) a Tisza-tóban

Harka Ákos, Papp Gábor, Juhász Máté

    Az ország második legnagyobb horgászvizén halgazdálkodó Tisza-tavi Sporthorgász Kft. munkatársai 2022. május 30-án ivadékvizsgálatot folytattak a Tiszafüredi-Holt-Tisza egyik öblében. Békéshalaink többsége májusban kezd szaporodni, ezért ivadékaik szabad szemmel ilyenkor még nem azonosíthatók, de ragadozóhalaink többsége korábban ívik. Az elsőként ívó csukák ivadékai mellett (átlaghosszuk 73 mm), a korán szaporodó süllők kicsinyei (26 mm) és idei balinok is előkerültek (23 mm). Mellettük azonban egy olyan újdonság is akadt, a szilvaorrú keszeg, amelyet a kiskörei duzzasztómű üzembe helyezésétől (1973) a Tisza-tóban még csupán egy alkalommal, 2021-ben észleltünk, de akkor is a folyómeder egy sodrottabb szakaszáról került elő.


 
A Tisza-tóból fogott szilvaorrú keszegek egyike
Sporthorgász Kft. felvétele


    A fajnak most két másodnyaras, 37 és 42 mm-es példánya akadt hálónkba a tározótér állóvizében. Úgy tűnik, valami kedvez a fajnak, ugyanis elszaporodását nemrég a Ráckevei (Soroksári)-Dunából, illetve a Zagyvából is jelezték. Érdemes figyelni rá más vizeinkben is.

Hivatkozás: Harka Á., Papp G., Juhász M. (2022): Szilvaorrú keszegek (Vimba vimba) a Tisza-tóban. Halászat. 115/3: 19.

Német bucó (Zingel streber) a Kis-Rábában

Sallai Zoltán, Orcsik Tibor

   2021. szeptember 23-án a Kis-Rábán csónakból, elektromos kecével gyűjtöttünk adatokat a fenéklakó halfaunáról. Répcelak határában a Keszeg-ér kiágazásánál, az Ajkai-tagnál (Y499494; X231553) a vízfolyás átlagos mederszélessége 8 méter, a víz átlagos mélysége 160 cm körüli volt. A 220 méteres mintaszakasz végén a zsákmány átvizsgálásnál egy fiatal német bucót találtunk a kifogott halványfoltú küllők, márnák, bodorka, bagolykeszeg és paduc között.


 
Német bucó a Kis-Rábából
Sallai Zoltán felvétele


    Ismereteink alapján a fajnak nem volt korábbi adata a vízfolyásból. Vélhetően a faj stabil rábai állományának tudható be, hogy ritkán a gyors áramlású Kis-Rábába is bekerülnek egyedei, ahol a kemény agyagos mederben megfelelő életteret találnak.


 Hivatkozás: Sallai Z., Orcsik T. (2022): Német bucó (Zingel streber) a Kis-Rábában. Halászat. 115/3: 17.

A kurta baing (Leucaspius delineatus) újabb adata a Tisza-tóból

Nyeste Krisztián, Papp Gábor, Antal László

   A 19. század óta sajnálatos tendenciaként mutatkozik a mocsári és lápi élőhelyekhez kötődő halfajok állományainak visszaszorulása. Ez a folyamat jelentősen felgyorsult a különböző inváziós fajok, többek között az amurgéb jelentős térnyerésével. Mindezek miatt az őshonos limnofil halfajaink minden egyes friss előfordulási adata fontos.


 
A védett kurta baing
Nyeste Krisztián felvétele

    A Tisza-tóból korábbról voltak adatok a kurta baing előfordulásáról, de ezek zöme viszonylag régi és szórványos. Ezért számít közlendő eredménynek, hogy a Tisza-tó Tiszavalki-medencéjében elterülő Szartos holtmederben (geokoordinátái N47.651894, E20.719311) 2021 augusztusában a kurta baing egy adult példánya került kézre.
   A vizsgálat során a Tiszavalki-medence több holtmedrében is folytattunk halászatot, de a fajnak további egyedeivel nem találkoztunk. Ugyanakkor elmondható, hogy ezekben nagyrészt az inváziós amurgéb jelentős állománnyal van jelen. Nemzetközi vizsgálatok is rámutattak már arra, hogy az amurgéb veszélyt jelent a kurta baingra, így a lelőhely további vizsgálata fontos lehet a jövőben.


 
Hivatkozás: Nyeste K., Papp G., Antal L. (2022): A kurta baing (Leucaspius delineatus) újabb adata a Tisza-tóból. Halászat. 115/3: 18.

A lápi póc (Umbra krameri) új dél-dunántúli lelőhelye

Sallai Zoltán, Sallai Márton

   A Mura hazai vízrendszerén 2021 áprilisában kezdtünk halfaunisztikai adatok gyűjtésébe. A felmérés során Lelkes Andrással, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával olyan helyeket is felkerestünk, amelyeket a ritka és veszélyeztetett halak szempontjából potenciális lelőhelynek ítélt meg. Így jutottunk el 2021. június 12-én Tornyiszentmiklósnál az Erdészház melletti Ó-Lendvához.

Adult lápi póc az Ó-Lendvából
Sallai Zoltán felvétele


    A régi Lendva-mederben közel egy méteres vízmélység és 25-30 cm-es lágy üledék fogadott bennünket, ami igen megnehezítette a halászatot. Nagyon kevés halat fogtunk, de egy vágócsík és egy réticsík után öt adult lápi pócot is sikerült fognunk. Az adat nagy örömünkre szolgált, mivel tudomásunk szerint innen nem volt korábbi ismert előfordulási adata a fajnak. A környéken a Holt-Kerkában (Muraszemenye) és a Tormaföldi-patakban (Dobri) is sikerült megerősítenünk a faj korábbi előfordulási adatát.

Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2022): A lápi póc (Umbra krameri) új dél-dunántúli lelőhelye. Halászat. 115/3: 19.

Több mint 200 ezer forint az szja-felajánlásokból

Az idén először nyílt rá lehetőség, hogy társaságunk fogadja a személyi jövedelemadó 1%-áról intézkedő felajánlásokat. A NAV-tól kapott értesítés szerint szeptember 30-ig várhatóan 203 611 Ft érkezik majd a számlánkra. Ezt az összeget a tudományos publikációkat közlő Pisces Hungarici (jelentése: magyar halak) címmel évente megjelenő kiadványunk idei kötetének a nyomdai előállítására kívánjuk fordítani. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlották a társaságunknak, és azoknak is, akik segítettek e lehetőség szélesebb körű elterjesztésében.

Tiszteletbeli elnökként folytatja Harka Ákos

Content
for
tab


Content
for
tab

Ezzel a felcímmel a Természet Világa 2022 augusztusi száma egy ötoldalas cikket közöl a Haltani Társaság egészségügyi okokból nemrég lemondott alapító elnökéről. A Farkas Csaba által készített interjúban számos olyan kérdésre válaszol az immár tiszteletbeli elnök, melyek a pályafutására, a kutatásaira, a tudományos eredményeire és a Magyar Haltani Társaság működésére vonatkoznak.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters