Papp Gábor, Juhász Máté

   Más hazai vizekhez hasonlóan a törpeharcsafajok a Tisza-tó életében is meghatározó szerephez jutottak. Évtizedekkel ezelőtt még az 50 dekás példányok sem voltak ritkák, melyek zömmel a közeli rokon barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) egyedei közül kerültek ki. Ahogyan aztán a helyi állomány gyarapodott, az egyedek átlagos mérete is elkezdett csökkenni. Ezzel együtt a két faj aránya is megváltozott. Mára szinte kizárólag fekete törpeharcsa fogható a Tisza-tavon. Az állomány túlszaporodása horgászati és halgazdálkodási szempontból is káros, hiszen komoly táplálékkonkurenciát jelent az őshonos fajokkal szemben. Ezért a hasznosító – a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. – 2015-ben elkezdte a törpeharcsa-állomány gyérítését. Ekkor még mindössze egy halász dolgozott, de közel 120 mázsa fekete törpeharcsát zsákmányolt a főszezont jelentő késő őszi hónapokban.

Egy eredményesen fogó törpeharcsavarsa beemelése a csónakba
A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. felvétele

   A csúcsot a 2018-as teljes év jelentette, ekkor már kilenc halász, több száz törpeharcsavarsával és csapdával dolgozott. A megnövelt intenzitásnak meg is lett az eredménye, mintegy 845 mázsa törpeharcsa került ki a Tisza-tóból. A jelentős mértékű gyérítés miatt 2019-ben már kevesebbet fogtak a halászok, ám még így is tekintélyes, 662 mázsás eredmény született. Ez a halászat elkezdése óta a második legeredményesebb év volt.  Az intenzív halászat mellett 2020-ban a pandémia is éreztette hatását. A járvány hazai kitörése és az azt követő korlátozó intézkedések miatt a kereslet megcsappant, így a halászat is alábbhagyott. 2020-ban 468, 2021-ben csak 227 mázsa volt a fogás. 2022-ben a zsákmány nagyobb hányada volt piacképes méretű, így a halászat is fokozódott, közel 290 mázsa törpeharcsát fogtak. A törpeharcsák szelektív halászata immár nyolc éve eredményes a Tisza-tavon, ezért 2023-ban és a következő években is hasonlóképpen folytatódik. 

Hivatkozás: Papp G., Juhász M. (2023): A fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) szelektív halászata a Tisza-tavon. Halászat 116/1: 10.

Sallai Zoltán, Sallai Márton   

   A Körös békésszentandrási duzzasztójának alvizén 2022. október 20-án gyűjtöttünk halfaunisztikai adatokat. Az egy kilométeres, partszegélyben kijelölt mintaszakasz mellett elektromos kecével is halásztunk a meder közepén. A víz hőfoka 15,4 ºC, a víz átlagos mélysége 1,9 m volt a mintaszakaszon. A mintavételezésen Blastyák János is jelen volt. A kece zsákmányának átvizsgálásnál nagy meglepetést okozott, mikor a három magyar bucó, 18 halványfoltú küllő, 3 kecskerák és gébek mellett egy adult német bucó is előkerült.

    2019-ben két időszakban halásztunk a Körös alsó szakaszán elektromos kecével 18 mintaszakaszon, és nem tudtuk kimutatni a fajt. Tudomásunk szerint nincs másik recens adata a fajnak a Körösből. Vélhetően a Tiszából úszott fel ez a példány, melyet a fotózást követően természetesen szabadon engedtünk.

Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2023): Német bucó (Zingel streber) a Körös alsó szakaszáról. Halászat 116/1: 9.

Juhász Máté, Papp Gábor

 

Nyeste Krisztián, Tatár Sándor, Uzochukwu Ifeanyi, Antal László, Tóth Balázs, Somogyi Dóra

Nyeste Krisztián, Antal László, Somogyi Dóra

   2021-ben számoltunk be róla, hogy 10 év elteltével, számos sikertelen kutatást követően sikerült megerősítenünk a lápi póc jelenlétét az Öreg-Túr nagyari szakaszán. Akkor mindössze egyetlen példány került kézre, mellette pedig az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) több százas egyedszámban volt jelen az általunk halászott kb. 1 kilométeres szakaszon.  2022-ben két alkalommal gyűjtöttünk amurgébeket egy kísérlet céljából az Öreg-Túr alsó szakaszán. Ennek során május 13-án kettő, június 17-én pedig egy újabb lápi póc került elő.

   Véleményünk szerint ezek az újabb adatok sajnos nem azt jelentik, hogy az Öreg-Túron megerősödött volna a pócállomány. A rendkívül csapadékszegény 2022-es évben az Öreg-Túr vízállása is alacsonyabb volt a megszokottnál, és a part menti több méteres, főként harmatkásával borított parti sáv egy része szárazon állt. Így a növényzetben gazdag, parti régiókat kedvelő pócok a nyíltvizes részekre voltak kénytelenek tömörülni, ahol könnyebben lehetett őket megfogni. Sajnálatosan az amurgéb kifejezetten nagy egyedszámban került elő, ami jelentősen veszélyezteti a faj hosszú távú fennmaradását az Öreg-Túrban, és egyben a Szatmári-síkon is, hiszen jelenlegi tudásunk szerint itt él a faj utolsó állománya a térségben.

Hivatkozás: Nyeste K., Antal L., Somogyi D. (2022): Újabb lápi pócok (Umbra krameri) az Öreg-Túrból. Halászat. 115/4: 20.

Harka Ákos

   Debrecen önkormányzata 2022. október 23-án, a nemzeti ünnepünk alkalmából ünnepséget rendezett a Kölcsey Központban. Ezen Papp László, a város polgármestere elismeréseket is átadott a kiválasztottaknak. A kitüntetettek között ott volt dr. Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense is, aki Hatvani-díjat vehetett át. 

   A város Hatvani-díját azok kaphatják, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, vagy átfogó életművükkel ezt kiérdemelték.

   Tanszékvezetői tiszte mellett Juhász Lajos immár 17 éve a Magyar Haltani Társaságnak is alelnöke, így kitüntetéséhez a társaság nevében is gratulálunk, s kívánunk neki további jó egészséget és sikeres munkát!

Hivatkozás: Harka Á. (2022): A Magyar Haltani Társaság alelnökének kitüntetése. Halászat. 115/4: 19.

Sallai Zoltán, Orcsik Tibor

   A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében 2021. szeptember 20-án a halközösség felmérését végeztük a Rábán, a nicki duzzasztó alvizén (Y498215; X229022). Az alacsony vízállás miatt vízben gázolva halásztunk. Az előre kijelölt mintaszakaszon összesen 10 leánykoncért sikerült fognunk, melyek zöme fiatal egyed volt. Ezt követően a duzzasztó felvizén (Y 497997; X227830) halásztunk csónakból, és nagy meglepetésünkre egy ivadék itt is a hálónkba akadt. A faj rábai elterjedéséről minimális információval rendelkezünk, ezért érdemesnek tartottuk az adatot közlésre.

Sallai Zoltán

   A csupasztorkú géb tiszai megjelenését követően várható volt, hogy a vízrendszer mellékfolyóiban is meg fog jelenni. A Tiszában 2018-ban, a Körösben először 2019-ben találtuk meg a fajt a békésszentandrási duzzasztó alvizén. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2022. június 28. és 30. között halfaunisztikai célú felmérést végeztünk a Hortobágy-Berettyónak a Bucsa és a túrkevei Balai-híd közötti szakaszán, 18 mintaszakaszon. A kiegészítő mintavételi eszközként használt elektromos kecével meghalászott valamennyi mintaszakaszon előkerült a mederfenékről a faj, így további terjeszkedésére is számítani lehet a Hortobágy vizeiben.

Kép: A csupasztorkú géb a mintaszakaszok zömén előkerült 
Sallai Zoltán felvétele

Hivatkozás: Sallai Z. (2022): A csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) megjelenése és terjedése a Hortobágy-Berettyóban. Halászat. 115/4: 19.