Sallai Zoltán, Sallai Márton, Orcsik Tibor

  A HUHR/1901/2.2.1//0117 azonosító számú EcoBridge Interreg projekt keretében vizsgáltuk a Mura és hazai vízgyűjtőjének halfaunáját. Elsőként 2021. április 16-án a Kerka mellékvízfolyásában, a Cupi-patakban Cupnál (Zalabaksa: Y458694; X155196) fogtunk egy lárvastádiumban lévő ingolát. 2021. június 13-án ismét sikerült fognunk egy lárvát lentebb, a Berki-rétek mellett (Zalabaksa: Y459929; X153426), mely előfordulást szintén egy lárvastádiumban lévő egyeddel október 20-án sikerült megerősítenünk. Az adat azért értékes, mert más zalai Kerka-mellékvízből nem ismert a faj előfordulása.

    2021. szeptember 27-28-án a Murán halásztunk, ahol Muraszemenye (Y464473; X127072), Murarátka (Y467874; X125210), Letenye (Y468832; X122855) és Tótszerdahely (Y475180; X118239) térségében szintén megfogtuk a fajnak elsősorban subadult és adult egyedeit. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a faj végig jelen van a hazai folyószakaszon, ahonnan korábban nem volt ismert. Az ingolák mellett megjegyezzük, hogy a hazai szakaszon végig fogtunk botos kölöntéket (Cottus gobio), összesen 137 egyedet. Ugyancsak említést érdemel a leánykoncér (Rutilus virgo), a felpillantó küllő (Romanogobio uranoscopus) és a homoki küllő (Romanogobio kesslerii) megkerülése, melyekből szintén több szakaszon fogtunk. A fogásoknál a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság két munkatársa, Lelkes András és Právics Márk is jelen volt, akiknek ezúton is hálásan köszönjük a halászatokban és a dokumentálásban nyújtott segítségét!

Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M., Orcsik T. (2022): Vladykov-ingola (Eudontomyzon vladykovi) a Murában és a Cupi-patakban. Halászat. 115/2: 17.

Harka Ákos
    A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a széles durbincs (Gymnocephalus baloni) már rég védett halunk, az utóbbi két évtizedben pedig a korábban gyakori, sőt helyenként tömeges előfordulású vágódurbincs is úgy megfogyatkozott vizeinkben, hogy halászati törvényünk a nem fogható fajok közé sorolta.

    2021. decemberében azonban váratlan e-mail érkezett Básti Mihálytól a Magyar Haltani Társaság címére: Tisztelt Haltani Társaság! Ezúton szeretném tájékoztatni Önöket, hogy igen nagy mennyiségű vágódurbincs jelent meg a Balatonban, legalábbis Szigligeten, a hajókikötőnél. December 3-án az egyik ismerősöm küszöket akart fogni egy kishalfogó emelőhálóval, de helyettük a mellékelt képen látható vágódurbincsokat sikerült merítenie.
   Az idős horgászok még emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a paptetűnek is nevezett falánk vágódurbincsok sorra akadtak horogra, de az utóbbi időkben erre már nemigen volt példa. Nem tudjuk, hogy mi okozta az állomány rendkívüli lecsökkenését, miként arra sem tudunk magyarázatot adni, hogy minek köszönhető a szigligeti tömeges megjelenés. Mindenesetre érdemes figyelemmel kísérni a faj hazai állományainak további alakulását.

Hivatkozás: Harka Á. (2022): Vágódurbincs (Gymnocephalus cernua) tömeges észlelése a Balatonban. Halászat. 115/2: 17.

Sallai Zoltán & Sallai Márton

   2021. augusztus 17-én akkumulátoros rendszerű elektromos halászgéppel halfaunisztikai felmérést végeztünk a Dráván Őrtilosnál, a 4-es őrház feletti mellékágban (Y485082; X105102). A vizsgálat során extrém alacsony víz volt a Dráva főágában, melynek köszönhetően a felkeresett mellékág szinte teljesen száraz volt, mindössze egy mélyebb medencében maradt vissza víz. Ebből a medencéből az egyéb pontyfélék ivadékai mellett egy adult fürge cselle akadt a hálónkba.

 
Az Őrtilosnál fogott adult fürge cselle

   A fajnak eddig csak a horvát Dráva-szakaszról volt bizonyított az előfordulása, illetve a Mura hazai vízgyűjtőjén, a Kerkában és mellékvízfolyásaiban élnek önfenntartó állományai. A fürge cselle állományai hazánkban fogyatkoznak, ami részben a csapadékhiánnyal, az élőhelyeit adó kisebb vízfolyások kiszáradásával is összefüggésbe hozható. Az élőhelyek átalakulása mellett a hegyvidéki vizeinkbe átgondolatlanul telepített pisztrángok ugyancsak jelentősen hozzájárultak a fürge cselle populációinak visszaszorulásához. A fentiekre tekintettel nagy örömünkre szolgált, hogy vélhetően egy áradással lesodródott adult egyedét megfogtuk a Drávában, mellyel bővítettük a folyó hazai fajlistáját.

Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2022): Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) a Drávából. Halászat. 115/2: 16.

Sallai Zoltán

Az előfordulási adat bár nem friss, de úgy gondolom, hogy annál értékesebb, ezért a közreadása mellett döntöttem. Balog Zoltán a Békési Horgász Egyesület elnöke osztotta meg velem az információt, miszerint 2015-ben a békési duzzasztó alvizén Pálfi Zoltán egy fokozottan védett galócát fogott.

 
A Körösből, a békési duzzasztó alvizén 2015-ben fogott galóca

    Pálfi Zoltánt megkerestem, aki további információkat szolgáltatott az értékes fogásról. 2015-ben a Fekete-Körösön levonult áradás után, enyhén zavaros, de tisztuló vízben pergetett egy 9 cm-es wobblerrel a duzzasztó alvizén a jobb parton, mintegy 35 méterre a duzzasztótól. Napnyugta után, 21 óra tájékán egy kapást követően egy 40-45 cm-es hosszúságú galócát sikerült fognia. Az adat különösen azért értékes, mert a fajnak nem találtam előfordulási adatát sem a hazai, sem a romániai szakirodalomban, így vélelmezhető, hogy a kifogott galóca valamely Körös-ág menti tógazdaságból szökött meg. Az értékes adatért ezúton is hálás köszönetet mondok Pálfi Zoltánnak és Balog Zoltánnak egyaránt!

 
Hivatkozás: Sallai Z. (2022): Galóca (Hucho hucho) a Körösből. Halászat. 115/2: 16.