A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Hírek

Vágódurbincs (Gymnocephalus cernua) tömeges észlelése a Balatonban

Harka Ákos
    A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a széles durbincs (Gymnocephalus baloni) már rég védett halunk, az utóbbi két évtizedben pedig a korábban gyakori, sőt helyenként tömeges előfordulású vágódurbincs is úgy megfogyatkozott vizeinkben, hogy halászati törvényünk a nem fogható fajok közé sorolta.

Szigligeti vágódurbincsok sokasága a hálóban
 Vojnits Márton felvétele


    2021. decemberében azonban váratlan e-mail érkezett Básti Mihálytól a Magyar Haltani Társaság címére: Tisztelt Haltani Társaság! Ezúton szeretném tájékoztatni Önöket, hogy igen nagy mennyiségű vágódurbincs jelent meg a Balatonban, legalábbis Szigligeten, a hajókikötőnél. December 3-án az egyik ismerősöm küszöket akart fogni egy kishalfogó emelőhálóval, de helyettük a mellékelt képen látható vágódurbincsokat sikerült merítenie.
   Az idős horgászok még emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a paptetűnek is nevezett falánk vágódurbincsok sorra akadtak horogra, de az utóbbi időkben erre már nemigen volt példa. Nem tudjuk, hogy mi okozta az állomány rendkívüli lecsökkenését, miként arra sem tudunk magyarázatot adni, hogy minek köszönhető a szigligeti tömeges megjelenés. Mindenesetre érdemes figyelemmel kísérni a faj hazai állományainak további alakulását.

Hivatkozás: Harka Á. (2022): Vágódurbincs (Gymnocephalus cernua) tömeges észlelése a Balatonban. Halászat. 115/2: 17.

 

Homoki küllő (Romanogobio kesslerii) előfordulása a Kerkában és a Lendvában

Sallai Zoltán, Sallai Márton

   A homoki küllő fokozottan védett, ritka endemizmusunk, ezért előfordulási adatai különösen értékesek. Elsőként Lovászinál fogtuk meg a Kerkában (Y459891; X136302) 2021. június 13-án egy adult, ikrával teli nőstény egyedét. Október 18-án Kerkaszentkirálynál (Y460517; X131376) két, 20-án egy, Muraszemenyénél (Y461439; X129010) október 28-án három adult egyede akadt a hálónkba.

Adult homoki küllő a Lendvából
Sallai Zoltán felvétele


    A Lendvában szintén október 28-án Kerkaszentkirálynál (Y460373; X129374) 8 és Tornyiszentmiklósnál (Y457966; X130974) két adult egyedet fogtunk. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a Mura két jelentősebb mellékvízfolyásába a homoki küllők rendszeresen felúsznak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság két munkatársának, Lelkes Andrásnak és Právics Márknak ezúton is köszönjük a halászatokban nyújtott segítségét!

 
Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2022): Homoki küllő (Romanogobio kesslerii) előfordulása a Kerkában és a Lendvában. Halászat. 115/2: 16.

Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) a Drávából

Sallai Zoltán & Sallai Márton

   2021. augusztus 17-én akkumulátoros rendszerű elektromos halászgéppel halfaunisztikai felmérést végeztünk a Dráván Őrtilosnál, a 4-es őrház feletti mellékágban (Y485082; X105102). A vizsgálat során extrém alacsony víz volt a Dráva főágában, melynek köszönhetően a felkeresett mellékág szinte teljesen száraz volt, mindössze egy mélyebb medencében maradt vissza víz. Ebből a medencéből az egyéb pontyfélék ivadékai mellett egy adult fürge cselle akadt a hálónkba.

 
Az Őrtilosnál fogott adult fürge cselle
Sallai Zoltán felvétele
 

   A fajnak eddig csak a horvát Dráva-szakaszról volt bizonyított az előfordulása, illetve a Mura hazai vízgyűjtőjén, a Kerkában és mellékvízfolyásaiban élnek önfenntartó állományai. A fürge cselle állományai hazánkban fogyatkoznak, ami részben a csapadékhiánnyal, az élőhelyeit adó kisebb vízfolyások kiszáradásával is összefüggésbe hozható. Az élőhelyek átalakulása mellett a hegyvidéki vizeinkbe átgondolatlanul telepített pisztrángok ugyancsak jelentősen hozzájárultak a fürge cselle populációinak visszaszorulásához. A fentiekre tekintettel nagy örömünkre szolgált, hogy vélhetően egy áradással lesodródott adult egyedét megfogtuk a Drávában, mellyel bővítettük a folyó hazai fajlistáját.

Hivatkozás: Sallai Z., Sallai M. (2022): Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) a Drávából. Halászat. 115/2: 16.

Galóca (Hucho hucho) a Körösből

Sallai Zoltán

Az előfordulási adat bár nem friss, de úgy gondolom, hogy annál értékesebb, ezért a közreadása mellett döntöttem. Balog Zoltán a Békési Horgász Egyesület elnöke osztotta meg velem az információt, miszerint 2015-ben a békési duzzasztó alvizén Pálfi Zoltán egy fokozottan védett galócát fogott.

 
A Körösből, a békési duzzasztó alvizén 2015-ben fogott galóca
Pálfi Zoltán felvétele


    Pálfi Zoltánt megkerestem, aki további információkat szolgáltatott az értékes fogásról. 2015-ben a Fekete-Körösön levonult áradás után, enyhén zavaros, de tisztuló vízben pergetett egy 9 cm-es wobblerrel a duzzasztó alvizén a jobb parton, mintegy 35 méterre a duzzasztótól. Napnyugta után, 21 óra tájékán egy kapást követően egy 40-45 cm-es hosszúságú galócát sikerült fognia. Az adat különösen azért értékes, mert a fajnak nem találtam előfordulási adatát sem a hazai, sem a romániai szakirodalomban, így vélelmezhető, hogy a kifogott galóca valamely Körös-ág menti tógazdaságból szökött meg. Az értékes adatért ezúton is hálás köszönetet mondok Pálfi Zoltánnak és Balog Zoltánnak egyaránt!


 
Hivatkozás: Sallai Z. (2022): Galóca (Hucho hucho) a Körösből. Halászat. 115/2: 16.

Szendőfi Balázs elismerése - Pro Natura Emlékplakett

Harka Ákos

    A Föld Napja és az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából 2022. június 3-án osztották ki a Pro-Natura Díjakat és Emlékplaketteket, a Pro Silva Hungariae Díjakat, valamint a Nadler Herbert Díjakat és a dicsérő miniszteri okleveleket. Az elismeréseket Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár és Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes adta át a díjazottaknak.

   Utóbbiak között ott volt Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes is, a Magyar Haltani Társaság tagja, aki a természetvédelem és a tudományos haltan területén végzett széles körű ismeretterjesztési és filmművészeti tevékenységéért Pro Natura Emlékplakettet vehetett át. A kitüntetéshez gratulálunk, és kívánunk számára további eredményes munkát, hogy a jövőben is gyönyörködhessünk új és újabb természetfilmjeiben!

Megjelent a Halhatározó horgászoknak, halbarátoknak című zsebkönyv

Megjelent a Halhatározó horgászoknak, halbarátoknak című zsebkönyv második, kissé módosított kiadása, de nagyon gyorsan fogy.

Személyesen az RDHSz székházában (2300 Ráckeve, Kossuth u. 94.) lehet megvenni, de írásban is megrendelhető a baluka.timea@rdhsz.hu email címen. A könyv ára 3000 Ft plusz postaköltség.

SZJA 1%

Értesítjük mindazokat, akik szimpatizálnak a Magyar Haltani Társaság tevékenységével, hogy 2022-től egyesületünk részére is felajánlhatják személyi jövedelemadójuk 1%-át.

Adószámunk: 18839784-1-16

Előre is köszönjük a halbarátok támogatását, akik ezzel is segítik társaságunk kutatói és ismeretterjesztő munkáját.

Változások a Magyar Haltani Társaság elnökségében

Nyeste Krisztián

   2022. április 29-én közgyűlést tartott a Magyar Haltani Társaság. Ezen Harka Ákos, aki immár több mint másfél évtizede elnöke az egyesületnek, az első napirendi pont bevezetőjeként bejelentette, hogy megromlott egészségi állapotára tekintettel azonnali hatállyal lemond az elnöki posztról és egyben az elnökségi tagságról is. Az eddigi segítségért köszönetet mondott az elnökség tagjainak, megköszönte a társaság aktív és pártoló tagjainak a támogatását, majd az új elnök és az új elnökségi tag személyére is javaslatot tett.
   Javaslatait a taggyűlés elfogadta, így elnöknek Nagy Sándor Alexet, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológiai Tanszékének tudományos főmunkatársát, az elnökség új tagjának pedig Antal Lászlót választotta, aki ugyanezen a tanszéken docens.

Az új elnök, Nagy Sándor Alex javasolja, hogy Harka Ákost válasszák meg a társaság tiszteletbeli elnökévé

A második napirendi pontként szereplő Aktualitások kapcsán az új elnök megköszönte a bizalmat, egyben bejelentette, hogy a titkári teendők ellátásával Nyeste Krisztián adjunktust bízza meg. Emellett arra is javaslatot tett, hogy a taggyűlés - 16 évi elnöki munkája elismeréseként - válassza meg Harka Ákost tiszteletbeli elnökké. Javaslatát a közgyűlés egyhangú döntéssel elfogadta. A szavazást követően a volt elnök megköszönte a megtisztelő címet, megígérve, hogy ha egészségi állapota engedi, továbbra is segíteni fogja a társaság munkáját.

Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) a Zagyvában

Szepesi Zsolt

 Vásárhelyi István könyvében (1961) nem említi a szilvaorrú keszeg zagyvai előfordulását, de kéziratban fennmaradt, "A Zagyva halfaunája" című tanulmányában azt írja, hogy "Régebben Jászberény határában gyakran fogtam. Ma csak Szolnokról, a torkolat tájáról ismerem". Az idézet első mondata az 1920-as, míg a második az 1950-es évekre vonatkozhat.


 
A Zagyvából Szentlőrinckátánál fogott szilvaorrú keszeg 
Szepesi Zsolt felvétele
 

    Az utóbbi harminc évben a Zagyva vízrendszerében nem találtunk szilvaorrú keszeget, és a Tisza Kisköre alatti szakaszán is igen ritka ez a halfaj, ezért volt meglepő, hogy 2021-ben a Zagyvából két helyszínen is előkerült egy 167 és egy 160 milliméteres példány (2021. 09. 16. Szentlőrinckáta 87,5 fkm, EOV y703972 x2421239, valamint 2021. 09. 24. Jásztelek 54 fkm EOV y722031 x237456). Főleg a szentlőrinckátai adat figyelemre méltó, mert át kellett jutnia a jászberényi keresztgáton, ahol közepes vízhozam esetén az alvíz és a felvíz között több mint egy méter a szintkülönbség.


Hivatkozás: Szepesi Zs. (2022): Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) a Zagyvában. Halászat. 115/1: 16.

Ismét megjelent a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) a Ráckevei (Soroksári)-Dunában

Némedi-Varga Dávid

2021-ben több alkalommal is szilvaorrú keszegeket fogtak a Ráckevei (Soroksári)-Dunában, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és a Molnár-szigeti komp között. A halak mindegyike a folyó feltöltődő, lassabb szakaszán került elő, fenéken horgászva. A kifogott példányok mérete 10 és 25 cm között változott.


 
A fogott szilvaorrú keszegek egyike
Némedi-Varga Dávid felvétele


    A kifogás helyének érdekességét nemcsak az adja, hogy a Györe - Ugrai - Udvari-féle 2018-as felmérés nem talált szilvaorrú keszeget a Ráckevei (Soroksári)-Dunában, hanem az is, hogy a halak most közvetlenül a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep befolyója alatt kerültek elő.

 
Hivatkozás: Némedi-Varga D. (2022): Ismét megjelent a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) a Ráckevei (Soroksári)-Dunában. Halászat. 115/1: 16.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters