A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.
2025. 06. 07-én fogtam ezt a pontyot a Ráckevei (Soroksári)-Dunából. Azt szeretném kérdezni mi ez seb rajta? Mind a két oldalán van, nem fogtam olyat, amin ne lenne hasonló. A válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. Zs.
A képen lévő ponty kopoltyúfedőjén látható fekélyeket a Pseudomonas fluorescens baktérium okozza. A fekély UV fény hatására gyakran fluoreszkál is, a baktérium a nevét is erről kapta. A betegség elhullást nem okoz.
A képen látható halat a Tassi V-VI. vízterületen fogtam, szerintem jászkeszeg, de nem vagyok benne teljesen biztos. Fogás után visszaengedtem. Üdvözlettel: B. P.
A képen látható hal szája csúcsba nyíló, közepes méretű, háta mérsékelten magas, pikkelyei aprók, oldalvonalán 55-nél több számolható, úszói élénkvörösek, ami alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).
Az élő Tiszából fogtuk ezt a gardának gondolt halat, de ezidáig nem találkoztunk ezzel a fajjal. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: F. I.
A képen látható hal szája felső állású, hátúszója hátul, a farokalatti úszó kezdetével egyvonalban kezdődik, mellúszója feltűnően hosszú, oldalvonala kanyargós lefutású. Mindezek alapján a képen látható hal egy garda (Pelecus cultratus). A garda eredetileg vándorhal, a tengerekben és a folyók édesvizében is megtalálja életfeltételeit, de a tengertől távoli, hazai állományai teljesen édesvízivé váltak. Magyarországon elsősorban bővizű folyóinkban, illetve nagyobb tavainkban fordul elő.
A képen látható halat a Tassi V-VI. vízterületen fogtam, szerintem bodorka, de nem vagyok benne teljesen biztos. Fogás után visszaengedtem. Üdvözlettel: B. P.
A képen látható hal száját - horog nélkül és csukva - egyértelműen csúcsba nyílónak és közepes méretűnek látnánk, szemgyűrűje narancsos, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, oldalvonalán 42 pikkely számolható, ami alapján a képen látható hal valóban egy bodorka (Rutilus rutilus).
Ezt a halat Csehországban fogtam az Elba folyóból. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: K. J.
A képen látható hal szája csúcsba nyíló és közepes méretű, háta mérsékelten magas, oldalvonalán 55-nél több apró pikkely számolható, úszói a barnás alapszín mellett vörösesek, ami alapján a hal egy szokásostól sötétebb színű jászkeszeg (Leuciscus idus).
A képen látható halat egy kis, Hajdúszoboszló környéki csatornából fogtam. Nem tudtam egyértelműen beazonosítani. Szeretném ebben segítségüket kérni. Üdvözlettel K. A.
A hal teste megnyúlt, hengeres, feje kicsi, szája félig alsó állású, ajkai vaskosak, orrnyílásai között barázda húzódik, pikkelyei nagyok és sötét szegélyűek, ami alapján a képen látható hal egy amurivadék (Ctenopharyngodon idella). A hal eredete bizonytalan, valószínűleg egy környékbeli halgazdaságból származik, de a természetes szaporulat sem zárható ki teljes mértékben.
A képen látható ivadékot egy kanálisból fogtam merítőhálóval. Rajokba tömörültek, gyorsak voltak. A nagyobbak közül egyet sem sikerült megakasztani. A hal beazonosításában szeretnék segítséget kérni. Üdvözlettel: G. R.
Ilyen korban az ivadékok nehezen határozhatók. A képen látható halivadék szája felső állású, háta alacsony, egy alföldi kisvízfolyás nyílt vizéből került elő. Ezek alapján a képen látható hal valószínűleg egy küszivadék (Alburnus alburnus).
A képen látható halat a Nagykunsági-főcsatornából fogtam. Milyen betegsége lehet ennek a szegény süllőnek? Üdvözlettel: Ny. K.
A Nagykunsági-főcsatornából fogott süllőn vízi penészgomba (Saprolegnia, Achlyla, Leptolegni sp.) felrakódást lehet látni. Ez az elváltozás valamely korábbi mechanikai hámsérülést (pl. egy horgász szákolását és a hal elszökését) követően alakulhatott ki a telelés során.
A képen látható, rövid, dévérkeszegnek gondolt halat külső akadással, pergetés közben fogtam május 31-én. Mi lehet a torzulás oka? Válaszukat előre is köszönöm. B. Cs.
A képen látható hal pikkelyeinek mérete a hát felé haladva nem csökken olyan számottevően, mint a dévérkeszegnek, mellúszója töve vöröses színű, ami alapján a hal egy karikakeszeg (Blicca bjoerkna). Az ilyen magas hátú példányok nem gyakoriak, viszont a hal formája utal a nevére. A megduzzadt hasüreg alapján egy ikrával teli példány került elő, de mivel a hasi terület elülső része domborodik ki a leginkább, a Ligula intestinalis féreg általi fertőzöttség sem zárható ki teljes mértékben. Ezek a férgek a 20-30 cm testhosszt is elérhetnek, a fertőzött halakat a Balatoni halászok "mellyes keszegnek" nevezték. Az úszótövek vérbősége, valamint az enyhe pikkelyborzolódás miatt a baktérium eredetű szeptikémiára (vérmérgezésre) is gyanakodhatunk. A biztos diagnózis felállításához a hasüreg felnyitására és laboratóriumi vizsgálatra lett volna szükség.
Az Ipolyból fogott csukámon furcsa, szabályos kör alakú bőrhiba volt. Olyan, mint egy szem. Valamilyen külső parazita, esetleg furcsamód gyógyuló, külső sérülés lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: N. T.
A csuka kopoltyúfedőjén kör alakú, mély fekély látható. Lehetséges, hogy valóban egy furcsamód gyógyuló, külső sérülés áll a jelenség hátterében. Ha az Ipolyból fogott csukákon a jelenség halmozottan jelentkezik, érdemes laboratóriumi vizsgálatot végeztetni.