Az alábbi képen látható halat 2024. március 17-én fogtam keszegezés közben a Kettős-Körös dobozi hídja felett. Véleményem szerint a hal egy halványfoltú küllő, de szeretnék biztosra menni, ezért kérem segítségüket a beazonosításban. Üdvözlettel: K. I.

   A rövid, lekerekített orr, a hátúszó kezdetéig domború, majd attól hátrafelé homorú hátvonal, a törzs és a faroknyél viszonylag nagyobb magassága, valamint a farokúszót díszítő halvány keresztcsíkok alapján a képen látható hal valóban egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). Ez a példány szokatlanul világos színezetű, ami megnehezíti a határozást. A jelenséget a rendkívül zavaros víz, vagy akár genetikailag meghatározott pigmenthiány is előidézheti.

   A képen látható halat a Duna főágán Dunakeszinél fogtam. Véleményem szerint a hal nem jászkeszeg, hanem leánykoncér, mivel a jászkeszeg esetében még nem olvastam ilyen tövises nászkiütésekről. Viszont sötétebb színe inkább a jászkeszegre emlékeztet, tudomásom szerint a leánykoncér pikkelyei világosabbak és ezüstösebbek. Segítségüket szeretném kérni a faj azonosításához. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sz. M.

   A jászkeszeg szája csúcsba nyíló, pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 55 és 60 között van. A képen látható hal szája félig alsó állású, a pikkelyei viszonylag nagyok és számuk az oldalvonal mentén minden bizonnyal nem éri el az 50-et, ami alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo). Nászkiütések számos pontyfélénknél, így a jászkeszegnél is előfordulhatnak, viszont a tövises, kétoldalt végigfutó dorozsma a leánykoncérra jellemző.  A halak színe számos tényezőtől függ, és akár rövid idő leforgása alatt is változhat, éppen ezért a szín nem tekinthető egyértelmű határozóbélyegnek. A határozásban sokat segített volna, ha a halat az oldalára fektetve fényképezi le, mert úgy pontosan megállapítható az oldalvonal pikkelyszáma.

   A képen szereplő keszegfélék fajának pontos meghatározásában kérném segítségüket, mert köztem és a társam között baràti vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a képen karikakeszegek  és vörösszárnyú keszegek vagy bodorkák láthatók-e. A halak a Nagykunsági-főcsatorna nyugati ágából kerültek elő. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. M.

   A pirossal bekarikázott, kevésbé kontúrozott pikkelyekkel fedett testű, csúcsba nyíló szájú, fehér szemű, vörhenyes tövű mellúszóval rendelkező, de aránylag hosszú és szürke anális úszójú halak karikakeszegek (Blicca bjoerkna). A  csúcsba nyíló szájú, narancssárga szemű és anális úszójú halak pedig bodorkák (Rutilus rutilus), ugyanis a vörösszárnyú keszegek szája felső állású, a hátúszójuk pedig sokkal hátrébb ered, mint a hasúszójuk.

   A képen látható 1,9 kg-os halat még 2021. augusztusában, compózás közben fogta a fiam a Hévízi-csatorna erősen hínáros, Fenékpusztához közeli, tökleveles szakaszán. Ezt a példányt egy tejes ezüstkárász és egy  ponty hibridjének véltem. Önök szerint mi lehet? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: O. M. L.

   A faj hibrid voltával és a két szülő faji hovatartozásával egyetértünk, de a nyúlánkabb test, a sötét úszók és a világos, kontúrvonalak nélküli pikkelyek alapján úgy látjuk, közelebb áll az ezüst színű ezüstkárászhoz, mint a pontyhoz. Ez alapján szerintünk a hal egy ikrás ezüstkárász és egy tejes ponty hibridje, vagyis ezüstkárász-ponty (Carassius gibelio x Cyprinus carpio).

   Ezt a bucót 2024. február 22-én Dunakeszinél fogtam a Dunából. Nem tudom biztosan eldönteni, hogy melyik bucófaj. Ehhez kérem a segítségüket! Üdvözlettel: R. B.

   Ha megjegyzi, hogy a magyar bucó hátúszójában legalább 13 úszósugár van (mint fodor a dalbeli kislány szoknyáján), ezzel szemben a német bucóéban 10-nél kevesebb, akkor legközelebb már valószínűleg nem kell segítséget kérnie. Sajnos a képen ez nem látszik, ezért a faroknyél vastagságát kell figyelembe venni. Ez itt vaskosabb, mint a német bucóké, tehát a faj magyar  bucó (Zingel zingel).

   Budapesten szoktam pergetni és halakat fogni. Most, hogy nézegettem a képeimet, elég furcsa dolgot vettem észre az egyik sügéren. A teste sügérszerű, de a feje és a szeme nem egészen. Esetleg meg tudnák mondani, hogy mi is lehet ez?

   Nagyításban az első hátúszó végén láthatóvá válik az a fekete folt, amely a sügérek jellemzője. Ugyanezt erősíti a pikkelyek mérete és alakja, valamint a test sötét sávozottsága. Alkatilag a fejen sem látni olyat, ami ne lenne elfogadható. A szokatlan kis fekete pontok pedig a feketepettyes betegség jelei, melyek azt mutatják, hogy ott egy mételyféreg metacerkáriának nevezett parányi lárvái fészkelnek a bőrben, de olykor a szemlencsében is. A hal tehát szerintünk egy parazita mételyféreggel fertőzött sügér (Perca fluviatilis).