A képen látható csodás leánykoncért 2024. április 1-én reggel fogtam a Duna váci szakaszán. Szinte hihetetlen, hogy ezek a jellemzően ezüstös színű halak ívaskor aranyszínűvé válnak és akár 5 mm-nél is nagyobb tüskéket növeszthetnek magukra. Nem mértem meg sem a súlyát sem a hosszát, de az utóbbi 50 cm körül volt. Gyors fényképezés után szabadon engedtem. Üdvözlettel: R. P.

  Köszünjük az információt, a leánykoncér (Rutilus virgo) impozáns nászkiütéseket öltő, endemikus fajunk, melynek a gyakorisága, valamint az előkerülő példányok mérete is növekvő tendenciát mutat, amiben a védett státusznak és a klímaváltozásnak egyaránt szerepe lehet. Gratulálunk a szép fogáshoz!

  Május 20-án a Közép-Tiszán a parti kövezésen erre az ikratelepre lettem figyelmes. Először valamilyen puhatestűre vagy rovarra gondoltam, de közelebbről jól kivehetőek voltak a fejlődő, mocorgó kishalak. Sajnos ötletem sincs melyik fajhoz tartoznak, ebben kérném a segítségüket. Az ikrákat a kővel együtt fotózás után a vízbe helyeztem, hátha még ki tudnak fejlődni mielőtt újra partra kerülnének. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Sz. Cs.

  Köszönjük ezt a csodálatos fotót, de a kérdésére sajnos nincs válaszunk. A fejlődő hallárvák láttán több olyan faj is eszünkbe jutott, amely hajlamos kövekre ívni, de dönteni nem tudtunk. Ám, ha a látogatóink közül valaki jól megindokolt választ ad, köszönettel vesszük.

  A képen látható halakat egy magyarországi, alföldi csatornában fogták. Azt szeretném kérdezni, hogy a képen látható kárászok melyik fajba tartoznak? Üdvözlettel: U. B.

  A halak háta a viszonylag magas, ami a széles kárász egyik jellegzetessége, viszont az ezüstkárászok testhosszhoz viszonyított testmagassága igen tág határok között változik, a lassan folyó alföldi csatornák esetében a magas hát is gyakran előfordul.  Sajnos a hátúszó a képen nem látható kifeszített állapotában, így az ezüstkárászra jellemző egyenes hátúszószegély, valamint a ritkán fogazott bognártüske sem kivehető, viszont az oldalvonalon található 32-nél kevesebb pikkely arra enged következtetni, hogy a halak ezüstkárászok (Carassius gibelio).

   Ezt a 26 centis halat 2024. március 30-án az esti órákban fogtam a Duna Dunafalva feletti szakaszán, az 1465-ös folyamkilométernél. Véleményem szerint egy magyar bucó akadt horogra, de szeretném megerősítésüket kérni ezzel kapcsolatban. Üdvözlettel: A. F.

   A két bucófajt legkönnyebben az első hátúszó sugárszáma, valamint a faroknyél vastagsága alapján lehet elkülöníteni. Jelen esetben az elülső hátúszót 10-nél több csonttüske merevíti, a hal viszonylag robosztus felépítésű és a faroknyele is aránylag vastag, ami alapján a hal valóban egy fokozottan védett magyar bucó (Zingel zingel).

  Ezt az öt halat a Vänern tóban fogta egy barátom Svédországban. Azt szeretném kérdezni, hogy a képeken látható halak egy fajba tartoznak-e? Üdvözlettel: P. G.

  A nagyméretű száj, a farokúszón hiányzó pöttyök, valamint a halak oldalán található fekete foltok körüli világos udvarok alapján mindegyik hal sebes pisztráng (Salmo trutta).

   Csalihalfogás közben akadt horogra a mellékelt képen látható hal. Jól sejtem, hogy valamilyen hibrid egyeddel volt dolgom? Feltételezem, hogy az egyik a bodorka lehet, a másik pedig dévér- vagy a karikakeszeg, de nagy a bizonytalanság bennem. Köszönöm válaszukat előre is. Üdvözlettel: Sz. M.

   Jól gondolja, hogy a hal hibrid, és az egyik szülő a szemgyűrű narancssárga színéből következően a bodorka (Rutilus rutilus) lehetett. A másik szülő valószínűleg a dévérkeszeg (Abramis brama), amely talán gyakrabban összeívik a bodorkával. A két faj hibridjét 1991-ben írták le, ahogyan a fekete-fehér képen is látható. Tehát a hal valószínűleg e két faj hibridje, vagyis bodorka-dévérkeszeg (Rutilus rutilus x Abramis brama). Teljesen azonban a karikakeszeget (Blicca bjoerkna) sem zárhatjuk ki, ám ennek az eldöntéséhez további vizsgálatokra lenne szükség (kopoltyútüskék száma, garatcsont alakja, garatfogak száma, genetikai vizsgálat).

  Egy halfaj azonosításában kérnék segítséget. Rendezés közben találtam ezt a képet a telefonomon. Ráébredtem, hogy ez a rejtély még nem oldódott meg, kíváncsiságom újra feltámadt. A halacskát 2019-ben fogtam a Bózsva-patakból, az egyik fenékküszöb alatti részen, a Széphalom melletti szakaszon. Kis balinra tippelek, de nem értem, hogy honnan került ebbe a patakba. Köszönöm segítségüket. Üdvözlettel: B. A.

   A szem alá benyúló száj, a már kissé kampós alsó ajak, az apró pikkelyek és a mélyen beöblösödő anális úszó igazolja, hogy a hal balin (Leuciscus aspius). Ennek a fajnak a Bózsva-patakban nincs önfenntartó állománya, de ha vannak olyan tavak a közelében, amelyekben él és amelyekkel kapcsolatban van, akkor onnan kerülhetett a patakba. De egy horgász is behozhatta a csalihalai közt, és egy balinikrát fogyasztó réce ürülékével is érkezhetett. Ugyanis kísérletek igazolják, hogy a sértetlenül lenyelt ikrák egy része képes az emésztőnedveknek ellenállni, és ezekből kifejlődhetnek a halak.