Ezt a halat a Balatonból fogtam Balatonfűzfőn június 22-én. 4-5 hasonló egyedet fogtam aznap. Valamilyen hibrid lehet? Köszönettel: Sz. V.

  A képen látható hal szájállása nem látszik, ezért kérjük, hogy a beküldésre szánt halakat lehetőleg csukott szájjal, a horog eltávolítása után fotózzák. A hal pikkelyei viszonylag nagyok, az oldalvonal mentén 42 számolható, farokalatti úszója rövid, hát- és hasúszója egy vonalban ered, mindezek alapján a képen látható hal egy fakó, alacsony hátú bodorka (Rutilus rutilus).

  Azt szeretném kérdezni, hogy a képen milyen tokféle látható? Magántóba szeretnénk berakni egy példányt, ehhez kell valamilyen engedély?  Üdvözlettel: S. K.

  Az akvarisztikai kereskedelemben számos tokféle faj és hibrid elérhető. A képen látható hal pontos határozása akkor lenne lehetséges, ha a fejét alulnézetből is látnánk. A rendelkezésre álló morfológiai bélyegek, vagyis a nagyméretű hát- és oldalvértek, illetve a viszonylag rövid, az orrhoz közel eredő bajuszszálak alapján a hal leginkább a vágótokra (Acipenser gueldenstaedtii) hasonlít. Mivel a vágótok védett faj, esetében az Országos Természetvédelmi Hatóság engedélye szükséges. A kérdésben említett további fajok és hibridek – a kecsege kivételével – idegenhonosnak számítanak, amelyek csak zárt víztestekbe és csak eseti engedéllyel telepíthetők. Az ehhez szükséges engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adja ki.
  Fontos megjegyezni, hogy a tokfélék áramláskedvelő fajok, és bár gyakran telepítik őket állóvizekbe, ezek a körülmények többnyire nem felelnek meg számukra. Éppen ezért nem javasoljuk tokfajok telepítését állóvizekbe.

  2025. 06. 21-én a gödi Homoksziget északi csúcsánál találtam a mellékelt képen látható csigaházat. Úgy tudtam, hogy az ilyen Patellogastropoda-szerű csigák nem fordulnak elő édesvízben. Esetleg mégis élhetnek ilyenek a Dunában vagy egy nyaralás után hazahozott és kidobott csigaházra bukkantam? Üdvözlettel: S. B.

  A képen egy csészecsigafélék (Patellidae) közé tartozó faj látható. A nyaralásról nagyon sok tengeri csigaházat hoznak haza, amik rövid időn belül kidobásra kerülnek. Ez a faj a tengerek parti zónájában tömegesen fordul elő a kövekre tapadva, onnan elég nehéz lefejteni őket, a Homokszigetre már csak egy üres héj került.

  Korábban olvastam a honlapjukon egy beteg paducra adott válaszukban, hogy a hasonló tünetekkel rendelkező halakat lehetőség szerint fagyasszuk le és keressük fel önöket. A képen látható harcsát nem állt módunkban elhozni, de képet készítettünk. Remélem ez is értékes információ lehet. Üdvözlettel: Cs. H. I.

  A harcsán látható elváltozásnak számos kiváltó oka lehet. A harcsák esetében  - feltehetően a pikkelyek hiánya miatt - a testfelszíni nyálkahártya-sérülések nyomán a sebgyógyulással egyidejűleg gyakran alakulhatnak ki sejtburjánzások. Ezek megjelenési formája hasonló, de nem zárható ki, hogy a tünetek hátterében vírusos fertőzés áll. Mindezek mellett a képen látható  képleteket okozhatták egysejtű parazitagombák is (Microsporidium).
Ilyen esetekben egy kis kaparék vagy egy kis fertőzött szövetdarab kivágása és alkoholban vagy lefagyasztva történő megőrzése nagy segítség lehet a diagnózis felállításában és a tudományos ismeretek gyarapításában egyaránt.

  Ezt a halat Szentesnél fogtam a Tiszából, de nem tudtam beazonosítani. Teste zömök volt, szája alsó állású. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: S. B.

 A hal szája valóban alsó állású, szájszegleteiben egy-egy bajusz található, teste megnyúlt és hengeres, ezek alapján a hal egy küllő.  Az orra rövid, lekerekített, háta a hátúszó kezdetéig domború, majd attól hátrafelé homorú, a törzse és a faroknyele viszonylag magas, a farokúszót két sor halvány vonalka díszíti, ami alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

  Ez a fotó Bácskában, a Tiszának egy jobb oldali kis mellékfolyóján, a Jegricskán készült. Tucatnyi ilyen hal ugrott el, amikor közelítettem a vízhez, majd hamarosan megnyugodtak. Nagyjából 20-25 milliméteresek voltak. Szerintem poénkodó akvaristák öntötték ide guppifeleslegeiket. Jól gondolom? Üdvözlettel: B. M.

  A képen valóban egy színes, hím szivárványos guppi (Poecilia reticulata) látható. Nem valószínű, hogy befolyó meleg víz hiányában ez a faj képes áttelelni, de kérjük, semmilyen házikedvencként tartott idegenhonos állatot ne engedjenek szabadon. Ha valaki újabb vízterületen találkozik hasonló példánnyal, kérjük, fényképezze le a halat, és a lelőhelyi adatokkal együtt küldje be hozzánk a fotót.

    Azt szeretném kérdezni, hogy milyen hal látható a képen? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: L. G.

  A képen látható hal szája alsó állásúnak tűnhet, ám valójában csúcsba nyíló, ezért kérjük, hogy a beküldésre szánt halakat lehetőleg csukott szájjal fotózzák. A hal szemgyűrűje és úszói narancsos színűek, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, oldalvonalán 42 pikkely számolható, ami alapján a képen egy bodorka (Rutilus rutilus) látható.

  Június 7-én a Duna egyik holtágán egy bedőlt fán rengeteg elpusztult rovart találtam. Tudom, nem ez a szakterületük, de remélem segítenek a beazonosításukban és a jelenség megértésében. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. M.

  A képen árvaszúnyog imágók láthatók (Chironomidae). Számos faj tartozik ebbe a csoportba, méretük a 2-14 mm között változik. Nem csípő fajok, nincs szúró szájszervük. A hímek csápja tollas, pihenéskor az első pár lábukat csápszerűen maguk elé tartják. A tömeges imágórajzás főleg a Balatonra jellemző, amelynek időszaka többnyire júniusra esik. A képen feltehetően a bábból frissen kibújt egyedek láthatók.

  A képen látható halat Lendvajakabfán fogtam, egy mesterséges dísztóban. (Mellette található a Szentgyörgyvölgyi-patak, mellyel magas vízállás esetén közvetlen kapcsolatban van.) Én állasküszre gyanakodtam, de arra nagyon kicsi az esély. Tudnának segíteni a határozásban? Üdvözlettel: M. L.

  A képen látható hal szája kisebb és pikkelyei nagyobbak, mint az állasküsznek, farokalatti úszója rövidebb. A felső állású száj, a nagy szem, a sötét szegélyű, kontúros pikkelyek, a test egészén végighúzódó sötét csík és a vaskos faroknyél alapján a hal egy inváziós razbóra (Pseudorasabora parva).

  A képen látható halat egy Lajosmizse környéki horgásztóban fogtam. Tömege 4,70 kg volt, első ránézésre ponty-kárász hibridnek gondoltam. Szeretném kérni a megerősítésüket. Köszönettel: Ny. M.

A képen látható hal pontyra hasonlít leginkább, erre utal a viszonylag hosszú orr, az oldalvonalon számolható 34 pikkely, valamint a felső szájszögletben található bajusz. Az úszói viszont szürkés színűek, pikkelyei ezüstösek és kontúrozatlanok, feje kicsi, melyek az ezüstkárász jellemzői. A hal hibrid mivoltára utal az is, hogy a bajusza apró, csökevényes. Mindezek alapján a hal feltehetően egy ikrás ponty és egy tejes ezüstkárász hibridje, vagyis ponty-ezüstkárász (Cyprinus carpio x Carassius gibelio).