A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Haltani Társaság!

   A képen látható halat a Duna budapesti szakaszán fogtam. Véleményem szerint egy domolykóhoz volt szerencsém. Jól azonosítottam be a halat? Üdvözlettel és köszönettel: B. J.

   A vaskos test, a kontúrozott nagy pikkelyek (számuk az oldalvonalon 45), a nagy száj, melynek szeglete eléri a szem vonalát, a pirosló has- és anális úszó, valamint az utóbbi enyhén domború szegélye egyértelművé teszi, hogy a hal domolykó (Squalius cephalus).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt az angolnát (?), melynek hossza az "araszmértékem" alapján 60-70 cm lehetett, 2023. június 7-én Esztergomban, az Erzsébet parknál, a Duna-parton fotóztam . Elküldöm, hátha érdekes. Üdvözlettel: P. M.

   Valóban érdekes számunkra ez a kép, hiszen az elpusztult, de még jól felismerhető angolna (Anguilla anguilla) azt mutatja, hogy egy-egy példány még az angolnatelepítések évtizedekkel korábban történt megszüntetését követően is előkerül vizeinkből. Köszönjük a faunisztikai adatot.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   2023. 05. 27-én a Duna Fejér megyei szakaszán, Adony közelében fogtuk ezt a szép halat. Segítségüket kérnénk a beazonosításhoz. Válaszukat előre is köszönjük. Üdvözlettel: P. I.

   A hal teste nyúlánk, balinszerű. A pikkelyei is aprók, de számuk az oldalvonalon 65-nél kevesebb, és a fölötte lévő hosszanti pikkelysorok száma sem éri el a 11-et. A szája nagy, de az alsó állkapcsa nem kampós, és összezárva nem nyúlik előrébb a felsőnél, tehát átmenetet mutat a jászkeszeg felé. Ezek alapján a halat egy balinjászként (Leuciscus aspius X Leuciscus idus) azonosíthatjuk.

Tisztelt Haltani Társaság!

   A képen látható halat 2023. 05. 22-én fogtam a Duna-völgyi-főcsatorna érsekhalmi szakaszán. Szeretnék megerősítést kérni arra, hogy a hal egy jászkeszeg. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Cs. Sz.

   Viszonylag nagy testmagassága a halat hasonlóvá teszi a jászkeszeghez, de annak a pikkelyei apróbbak, számuk az oldalvonalon legalább 55. Mivel ezen a példányon csak 45 számolható, jászkeszeg nem lehet. A feje nagy, a szája is nagyobb, szeglete eléri a szem vonalát, a pikkelyei sötéttel kontúrozottak, s csak a has- és farokalatti úszója pirosas, a farokúszója nem. Ezek alapján megállapítható, hogy a hal egy domolykó (Squalius cephalus), amelynek szokatlanul nagy testmagasságát az ikrától duzzadó hasa okozhatja.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Az egyik ismerősöm fogott egy halat, ami szerinte kárász volt, de szerintem nem az, főleg, hogy wobblerrel akasztott kicsi halról van szó. Sajnos az ismerősöm értékelhetetlen képet készített a halról, igazából nem is reménykedem benne, hogy ennyiből meg lehetne állapítani, de azért hátha. A hal a csepeli Kavicsos-tóból lett kifogva a napokban. Nagyon köszönöm, ha tudnak ebben segíteni. Üdvözlettel: U. G.

   Ilyen fotók alapján nem lehet a fajokat azonosítani. Az alak, a méretarányok, a száj formája  és az úszók helyzete alapján azonban számunkra is az ezüstkárász (Carassius gibelio) tűnik  legvalószínűbbnek a lehetőségek közül. Ám teljes biztonsággal ezt nem lehet kijelenteni.

Tisztelt Haltani Társaság!

   A kifogott ezüstkárászok farokúszójában találtam ilyen élőlényeket. Kíváncsi lennék rá, hogy mik ezek az élősködők, és mi lehet a fertőzés következménye. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. M.

   A farokúszó tövének az alján egy u alakban meggörbült Philometra nevű fonálféreg lárvája látható. Ez a parazita kezdetben a plankton evezőlábú rákjaiban él, és a fertőzött táplálékkal jut a halakba. Itt a pikkelyek alatt, az úszókban és a belső szervekben fejlődik tovább. A filometrózisnak nevezett betegség néhány féreg esetén enyhe tünetekkel jár, de ha sok élősködő fejlődik a halakban az a pusztulásukat is okozhatja. Az emberre azonban nem jelent veszélyt.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A Győrtől nyugatra mintegy 8 kilométerre fekvő Abdai-horgásztóból fogtam ezt a kis halat május 20-án. Segítségüket kérem a faj azonosításában. Előre is köszönettel: M. A.

   A nyúlánk, áramvonalas testforma, a felső állású száj és a gyöngyszerű pikkelyek alapján megállapítható, hogy a kis hal egy razbóra (Pseudorasbora parva).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A képen látható hal a Sió-csatorna alsó szakaszán került horogra. A faj azonosításában kérném segítségüket. Szerintem fiatal márna (Barbus barbus) lehet. Tisztelettel: M. B.

   A hal valóban hasonlít a márnához, de valójában egy annál nyúlánkabb testű küllő, mégpedig nagy valószínűséggel halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). Biztosan akkor állíthatnánk ezt, ha látnánk, hogy a hátúszójában nem 8, hanem 7 elágazó sugár van, de mivel a képen ez nem látszik, a homoki küllő sem zárható ki teljesen, azonban ez faj az erősebb sodrású vizek lakója.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Az egyik tavunkban egyre több esetben jelennek meg a halakon a csatolt képen látható fekélyek, sérülésnek tűnő hibák. A halak aktívan táplálkoznak, elhullás nincs igazán belőlük, de nem szép a látvány. Mi okozhatja ezt? Segítő közreműködését megköszönve, maradok tisztelettel: P. N.

   Halegészségügyi szakértőnk véleménye szerint a kinagyított képeken a pikkelytasakok gyulladását, pikkelyhiányt és vízipenész-felrakódást lehet látni. A pikkelytasak-gyulladást rendszerint baktériumok idézik elő, de közrejátszhat benne valamilyen parazitafertőzés is. Az elsődleges okot laboratóriumi vizsgálattal sem lehet mindig felderíteni . Haltelepítésre nem szabad ilyen állományt vásárolni, de a tavaszi planktonbőség hozzá fog járulni az állomány gyógyulásához.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A mellékelt képen látható halat 2023. 04. 28-án fogtam a Szálkai-víztározó középső szakaszán, de mivel nem ismertem fel, visszaengedtem. A fajának a beazonosításában szeretném a segítségüket kérni. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. D.

   A hal nyúlánk, mérsékelten magas hátú. A feje nem nagy, a szája kicsi és csúcsba nyíló. Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 55. A hátúszó nem színes, de a többi piros. Ezek alapján a hal jászkeszeg (Leuciscus idus).

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters