A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Érdekességként küldöm egy szivárványos pisztráng fotóját. A tegnapi nap (2023. 07. 02.) dunai horgászatát tette színesebbé a Győrhöz közeli Nagybajcson. Üdvözlettel: Sz. M. 

   Köszönjük a tájékoztatást, hiszen ritkán kerül elő a Dunából szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss). Minden bizonnyal ez a példány is egy feljebb eső tenyésztelepről jutott el erre a Duna-szakaszra. 

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat június 30-án fogtam Budapesten, az Erzsébet híd alatt. Balinra pergettem, így a csalit húzva külsőleg akadt horgomra, a kövezés előtt nagyjából 3 méterre. Utólag jutott eszembe, hogy beküldjem, számomra hibridnek tűnik. A választ előre is köszönöm, K. Sz.

   Habár a hal alakja és apró pikkelyei némileg a balinra és a jászkeszegre is emlékeztetnek, ilyen előrenyúló orra csak a paducnak és a szilvaorrú keszegnek lehet. Az utóbbi anális úszója viszont sokkal hosszabb, ezért kizárható. A képen tehát egy paduc (Chondrostoma nasus) látható, amely éles alsó ajkával képes levésni a víz alatti tárgyak számára táplálékul szolgáló alga-, illetve élőbevonatát.

 

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A Zempléni-hegység országhatárhoz közeli részén fekvő Nagyhuta határában, a Kemence-patak vizével feltöltött Áfonyás-tó kifolyójának a sekély vizéből fogtam ezt a számomra sujtásos küsznek tűnő halat. Egyedül meglepően sötét színe bizonytalanított el. Előre is köszönöm segítséget. Üdvözlettel: T.-L. Á.
   

A hát és a has hasonlóan ívelt vonala, a csúcsba nyíló száj, a nagy szem, a testoldalon végighúzódó kékes, hosszanti sáv, a mellúszó narancsszín töve és az oldalvonalat kísérő kettős pontsor (sujtás) egyértelműen bizonyítja, hogy a hal sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus). Az erőteljesebb színezet az ívási időszakban felszaporodó ivari hormonok hatására alakul ki (nászruha).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a halat egy  tóban sikerült horogra csalni. Véleményünk az volt, hogy egy pigmenthiánnyal küzdő compót sikerült fognunk. Ebben szeretnénk megerősítést kérni. Üdvözlettel: J. L.

   A hal szerintünk is egy pigmenthiányos compó (Tinca tinca). Fehér színe alapján könnyen rámondhatnánk, hogy albínó, de valójában nem az, mert a pigmenthiánya csak részleges. A gyöngyházfényű guanin ugyanis mindenütt megvan a bőrében, és a szeme is sötét a melanintól. Emellett bőrének a szerkezete, fényelnyelő és fényvisszaverő képessége is eltér a megszokottól, ezért az ezeknek tulajdonítható zöldesen aranyló struktúrszínezet sem látható. 

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A képen látható halat Kelet-Szlovákiában fogták, a Pálóchoz tartozó Ortón.Több pontyon látható ilyen fertőzés. Kérném szépen a betegség azonosítását, ha lehetséges. Előre is köszönöm, B. G.

   Halegészségügyi állatorvos szakértőnk szerint a képen a pontyok fekélyes bőrgyulladásának (erythrodematitis) súlyos formája látható. Régen ezt a betegséget idült hasvízkór néven tartották számon. A kórokozó az Aeromonas salmonicida atipica. A hal fertőződése a tógazdaságban főleg a válogatóasztalon  megy végbe: az asztal egyenetlenségei fölsértik az egészséges halak bőrét, ahova a beteg halak fekélyeiből származó korokozók bedörzsölődnek. Ezért a védekezés alapja a betegségtől mentes helyről történő haltelepítés. A baktériumot paraziták is közvetíthetik, pl. a pontytetű (Argulus foliaceus). Régen antibiotikummal lehetett ellene védekezni, ma már ez kizárt, mert élelmiszerként szolgáló állatoknak nem adható. A nyári planktonbőség idején a kevésbé beteg pontyok gyógyulására is van remény.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat a Duna dunakeszi szakaszán fogtam, de nem tudom eldönteni, hogy milyen fajba sorolható be. Elképzelhetőnek tartom, hogy a balin, a domolykó, illetve a jászkeszeg valamilyen hibridje. Válaszukat előre is köszönöm, Sz. Á.


   Külsőleg a hal leginkább a balinra hasonlít, de valóban hibrid lehet, mert a szája kisebb, szeglete nem nyúlik be a szem alá, és az oldalvonalán is csak 63 pikkely van (a balinoknál ez 65 és 75 közé esik). Szájának a szeglete eléri a szem elejének vonalát, ami a domolykóra jellemző, de ez a faj mégis kizárható a szülők közül, mert az oldalvonalán csak 41-46 pikkely van, ezért a balindomolykó oldalvonalán a pikkelyek száma valahol középtájon lenne a 46 és a 65 között. A jászkeszeg viszont megfelel hibridizáló partnernek, mert az oldalvonalán 55-60 pikkely van, és így a halunkon számolható 63 arányos helyet foglal el a 60 és 65  között. A halunk tehát nagy valószínűséggel egy ikrás balinnak és egy tejes jászkeszegnek a hibridje, vagyis balinjász (Leuciscus aspius x Leuciscus idus).

Tisztelt Haltani Társaság!

   A képen lévő hal meghatározásában szeretném kérni a segítségüket. A halat a kisfiam 2023. 06. 11-én fogta a budapesti Naplás-tóból. Jobb képem sajnos nincs a halról és a horgászvizsga tananyagban szereplő képek alapján nem tudtam eldönteni, milyen hal lehetett. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: N. Zs.

   A testforma, a viszonylag nagy testmagasság és a takarás ellenére is hosszúnak látszó anális úszó alapján négy keszegfaj jöhet szóba: karikakeszeg, dévérkeszeg, laposkeszeg, bagolykeszeg. A félig alsó állású száj, valamint a hátúszó és az oldalvonal között húzódó 12 hosszanti pikkelysor pedig arra utal, hogy a hal dévérkeszeg (Abramis brama). Emellett szól az is, hogy a pikkelyek mérete az oldalvonaltól a hátúszóig haladva fokozatosan a felére csökken.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Nemrég fogtam egy halat, de nem vagyok biztos abban, hogy micsoda. Tippre csuka, de lehet, hogy muskie. Székesfehérváron, a Palotavárosi Felső-tóból fogtam, érdekelne, hogy ritka lehet az ilyesmi? Előre is köszönöm a választ. Üdvözlettel: P. B.

   A muskellunge (Esox masquinongy) vagy egyszerűsített angol nevén  muskie (magyarul maszki) egy Észak-Amerikában élő, külsőleg a mi csukánkhoz nagyon hasonló faj. Ezt a két csukafélét az alsó állkapocs pórusai  alapján meg lehetne különböztetni, de ezek a képen nem láthatók. Tekintettel arra, hogy a maszki magyarországi előfordulása nem bizonyított, a fogott példány minden valószínűség szerint közönséges csuka (Esox lucius). 

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A diósjenői horgásztó egyik stégjén nézelődve 2023. 06. 12-én vettem észre a képen látható halakat, amint a felszínről szedegettek. Az általalam vörösszárnyú keszegnek gondolt halak közt több példányon is fekete pettyezettség figyelhető meg, eltérő mértékben. A pettyes példányok együtt mozogtak a normál küllemű fajtársaikkal, kondíció és viselkedésbeli különbség nem volt megfigyelhető. Önök szerint mi okozhatja a leírt elváltozást? Üdvözlettel: S. M.

   Szakértőink szerint a sötét foltos vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) feketepettyességben (posthodiplostomosis) szenved. A kórokozó a Posthodiplostomus cuticola nevű mételyféreg metacerkáriának nevezett lárvája, amely a hal bőrében és bőr alatti kötőszövetében telepszik meg, majd maga körül cisztát képez. A hal szervezete a parazita cisztáját tokkal veszi körül, és az ebben lerakódó sok pigmenttől egy sötét folt alakul ki. A parazitának a halat megelőző köztigazdája valamilyen vízicsiga, a végleges gazdái pedig a gémek. A halak ivadékait, különösen a zsenge ivadékot e parazita el is pusztíthatja, de a nagyobbaknál elhullást nem okoz. Sütés, főzés után az emberre semmi veszélyt nem jelent.    

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

    2023. június 8-án a Balatonból fogta egy horgász ezt a furcsa halat, amelyről nem tudtuk megállapítani, hogy melyik fajba tartozik. Ennek eldöntésében kérjük a segítségüket, amit előre is köszönünk. Üdvözlettel: H. Zs.

   A hal hasa alól kilátszó ívelt úszószegély a hasúszók összenövéséből kialakult tapadókorong része, ez pedig a gébek jellemzője. A magasan ülő szemek, a felső állású száj és az előre keskenyedő állkapcsok pedig azt mutatják, hogy a hal egy folyami géb (Neogobius fluviatilis). A sötét szín, valamint a világossal szegett hát- és farokúszó pedig arról árulkodik, hogy ez egy ívásra érett nászruhás hím.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters