Ezt a halat a Duna neszmélyi ágában fogtam, és az azonosítását szeretném kérni. Üdvözlettel: M. D.

   A pikkelyek ezüstfehérek és aprók, a száj csúcsba nyíló, az alsó úszók vörhenyes színűek, a hátúszó hátrébb ered a hasúszóknál. Ezek a tulajdonságok a jászkeszeg (Leuciscus idus) jellemzői, de ennél a fajnál a testhosszhoz viszonyított testmagasság ivadékkorban is nagyobb szokott lenni. Továbbá mintha a szája is kissé nagyobb lenne.  Az oldalvonalon pedig 63 pikkely számolható, ami hárommal meghaladja a jászkeszegnél előforduló maximális értéket. Ezzel ugyan balin (L. aspius) sem lehetne, mert annál 65 a minimum, de valószínűsíti, hogy a hal jászbalin, vagyis egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin hibridje (Leuciscus idus X Leuciscus aspius). 

   Én ugyan nem egy beazonosítandó fogással kapcsolatban írok önöknek, de bízom benne hogy tudnak az alábbi kérdésemre szakmailag megalapozott válasszal szolgálni. Az egyik horgászattal foglalkozó Facebook-csoportban heves vita alakult ki a ponty “keserűfogáról”, és az eltávolításának szükségességéről. A kérdésem az, hogy mennyire megalapozottak az erre vonatkozó népi hiedelmek, miszerint a nem eltávolított keserűfog elrontja, megkeseríti az adott étel ízèt. Köszönettel: M. M.

   Keserűfognak a ponty páros, félkörszerűen ívelt garatcsontját nevezik, amelyen 3 sorban 1-1-3 vagy 1-2-3 zománcos csontfog ül. Csontról van tehát szó, és a csont önmagában, tiszta állapotban nem keserű.  Keserű akkor lehet, ha valamilyen táplálékmaradék vagy a közelében lévő és boncoláskor kiszakadó epehólyag váladéka szennyezi. A keserűfoggal kapcsolatos és szinte általánosnak mondható néphit tehát csak egy mese. Hosszú évtizedek pontyhalászléfőző tapasztalata támasztja ezt alá, ám ennek ellenére sokan tartják magukat ehhez a hiedelemhez, és megszokásból mindig gondoskodnak a keserűfog eltávolításáról.

   Rengeteg kutatás után sem találtam semmilyen érdemleges információt a lénai tok, illetve egyéb tokfélék növekedési üteméről. Arra lennék kíváncsi, hogy ez a halfaj mennyi idő alatt éri el a kifejlett egyedekre jellemző méretet. Segítségüket előre is köszönöm. Maradok tisztelettel: F. A.

   A lénai tok (Acipenser baeri) növekedése  – más halakhoz hasonlóan  – a környezeti viszonyoktól függően igen eltérő lehet. Kérdésére a csatolt képen bemutatott forrásmunka általunk kerekített adataiból készített táblázattal adunk választ.

   Majdnem minden halnak megtalálni az átlagos súlyát és hosszát, azonban a szélhajtó küszök súlyáról nem találtam semmilyen információt. Esetleg lehet tudni, hogy mennyi egy 6-8 cm-es sneci súlya? Illetve mennyi a hivatalos magyar rekordja? Válaszukat előre is köszönöm, K. Zs.

   A halak átlagos testtömege egy éven belül is komoly változásokon megy át, hiszen a szaporodást követően nagyon megnő az apró ivadékok száma, ami leviszi az átlagot, ezért ennek az adatnak nincs jelentősége. A balatoni küszök növekedéséről Bíró P. és Muskó I. B. (1995)  dolgozatából vannak adatok:
   60 mm testhossz mellett a testtömeg kb. 3,5 g, 80 mm esetén 10 g, 100 mm  – 15 g, 110 mm  – 26 g. Pénzes B. és Tölg I. (1977) szerint a 20 centis példányok már ritkák, de tapasztalataink szerint a 10 centinél nagyobb példányok sem nagyon gyakoriak. Györe K. (1995) szerint a küsz maximális hossza 250 mm, a testtömege maximum 100 g. A küsz a horgászok számára csalihal, és mivel a rekordlistán nem szerepel, hivatalos magyar rekordja sincs.

   Bár a mellékelt képen szereplő halat nem én fogtam, hanem egy víz alatt készített videóban láttam, kíváncsivá tett, hogy mi lehet! A videó a Hévízi-tó forrásbarlangjában készült. Azt tudom, hogy ennek a termálvizéből számos egzotikus faj került már elő,  és gondolom, hogy a képen is egy akváriumból kirakott faj látható. Valami algaevő harcsa, esetleg gibbiceps(?) lehet? Üdvözlettel: R. T.

   Helyesbítés: Akvarisztikai szakértőnk szerint a fotón nem orinocoi algaevőharcsa (Pterygoplichthys multiradiatus), hanem rokona, egy óriás algaevőhal látható (Ptergyoplichthys pardalis). A hibás azonosítás oka, hogy korábban néhány hibás leírás és fénykép is bekerült a szakirodalomba, illetve a képen nem látszik minden lényeges jellemző bélyeg.

   2022. december 23-án a Duna újpesti szakaszán fogtam a képen látható halat. Kérném a beazonosításában a segítségüket! Véleményem szerint ez egy magyar bucó. Üdvözlettel: Sz. G.

   A két bucófajt az első hátúszó sugárszáma alapján a legkönnyebb biztosan megkülönböztetni. Ha ez tíznél kevesebb, akkor német bucó a hal, ha több, akkor magyar bucó. Sajnos  a képen ez nem látszik, ezért a farokalatti úszót érdemes megnézni. Ebben csak 10 elágazó sugár van, márpedig a magyar bucóéban minimum 11-nek kell lennie. A hal tehát német bucó (Zingel streber), amit a karcsúsága és a nagyon vékony faroknyele is megerősít.

   2023. március 6-án ezt a 24,2 kg-os, különleges színű pontyot fogtam Dömnsödnél a Ráckevei (Soroksári)-Dunából. A hal teljesen egészséges volt, a szeme fekete. Mi okozza ezt a színt? Esetleg koi felmenői vannak? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: S. M.

   A hal egy színezet tekintetében hibás génekkel rendelkező ponty (Cyprinus carpio), amelynek teste — a fejét kivéve — eltér a megszokott színektől. Bőrének a pigmentsejtjeiben a fekete melaninból és a gyöngyházfényű guaninból kevesebb, a piros eritrofillből és a sárga xantofillből pedig a szokásosnál több képződik. Ez egy fejlődési rendellenesség. Az nem kizárt, hogy a felmenői között volt koi, de nem szükségszerű. Mint tudjuk, a koi ugyancsak ponty, melynek a különböző színváltozatait hasonlóan génhibás példányokból tenyésztertték ki, de természetes állományokba kerülve néhány nemzedéken belül ezek is visszaváltoznak közönséges pontyokká. 

   Segítséget szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy milyen hal látható ezen a fotón, melyet január 8-án, Dunakeszinél fogtak a Dunából. Én leánykoncérnak azonosítom, de aki fogta, jászkeszegnek tartja, és haza is vitte. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. R.

   Alakját tekintve a két faj hasonló, de amíg a  jászkeszeg szája csúcsba nyíló és a pikkelyei aprók (oldalvonalán a pikkelyszám 55-60), addig a leánykoncér szája alsó állású és a pikkelyei viszonylag nagyok (az oldalvonalán a számuk csak 46-49). Erre a halra az utóbbi két bélyeg jellemző, tehát nem jászkeszeg, hanem leánykoncér (Rutilus virgo). Ez a faj védett, tehát mindig azonnal vissza kell engedni.

   Ezt a kárászt  a Balaton keleti részén fogtam. Én széles kárásznak gondoltam a  magas háta miatt. A segítségüket szeretném kérni a hal beazonositásában. Üdvözlettel: T .B.

   A nagy testmagasság alapján széles kárász is lehetne. Az nem látszik, hogy a hátúszó szegélyvonala egyenes-e, de valószínűleg igen, mert az ezüstszürke test és a sötétszürke farokúszó  ezüstkárászra utal. Ha nem is gyakoriak, ilyen magas hátú ezüstkárászok is léteznek . Van azonban egy biztosabb jel is, amely kizárja, hogy széles kárász lenne. Az oldalvonalán csak 31 pikkely van, a széles kárásznál viszont minimum 32-nek kell lennie. Ebből következően tehát a hal ezüstkárász (Carassius gibelio).

   A segítségüket kérném a képen látható hal meghatározásában. A Hámori-tóban nyár közepén akadt horogra a fenék közelében. Az úszós készség horgán lévő  pár szem csontira kapott rá, de  gyors fotózás után azonnal visszanyerte a szabadságát. Széles durbincsra tippelnék. Üdvözlettel: R. P.

   A hal barnás színe emlékeztet a széles durbincsra, de az a nevéhez illően kissé szélesebb, azaz magasabb, testén a kisebb sötét pettyek nagyobb foltokká vagy szabálytalan harántsávokká olvadnak össze, a hátúszója hátsó részének a szegélye pedig körívszerűen kidomborodó. Így hát a képen egy vágódurbincs (Gymnocephalus cernua) látható, de jól tette, hogy visszaengedte, mert napjainkra ez a faj is úgy megritkult, hogy már nem fogható.