Egy Csongrád-Csanád vármegyei csatornában fogtam egy kifejezetten dìszes, színes, 4-5 cm körüli halat. Elengedett akváriumi példány lehet? Több, mint harminc év alatt nem láttam ilyen halat, de még csak hasonló fogásról sem hallottam a környéken. Köszönettel: N. Cs.

  Az oldalról lapított, magas, színpompás test, az erősen ívelt hát- és hasvonal, valamint a faroknyélen látható fémes csillogású kékes sáv alapján a hal egy nászruhás, védett szivárványos ökle (Rhodeus amarus). Apró termete miatt viszonylag ritkán akad horogra. A mi vizeinkben még viszonylag gyakori, de Európa-szerte ritka és sebezhető fajnak számít, ami indokolttá teszi a védelmét.

  Egy 3,5 hektáros bányató egyharmad részén jelentős mértékben elszaporodott a bodros békaszőlő. A növényzet terjedésének visszaszorítása, illetve gyérítése érdekében célszerű amurt telepíteni? Üdvözlettel: B. B.

  Az amur telepítését semmiképp sem javasoljuk. Az amur többnyire a vízfelszínen kiterülő növényeket fogyasztja előszeretettel, pl. vízitök, fehér tündérrózsa, kolokán, de megeszi a fodros békaszőlőt is, ezzel viszont újabb, még súlyosabb problémákat idéz elő. A hínárosodás a nagy mennyiségű növényi tápanyag következménye, viszont ha ezeket a növényeket az amur megeszi, még több tápanyag jut a vízbe a bélsarából, ami az algák számára könnyen felvehető formában jelenik meg. Ez a tápanyag-túlterhelés (eutrofizáció) az algák túlburjánzásához, algavirágzáshoz vezet, aminek hatására oxigénhiányos állapot alakul ki a vízben a hajnali órákban, mikor az algák nem termelnek oxigént, ezáltal a halak pusztulását okozhatja.
  A hínárosok élőhelyet biztosítanak az őshonos halak, kétéltűek, és az azok táplálékául szolgáló gerinctelen szervezetek számára egyaránt. Amennyiben a hínárnövényzet gyérítése mindenképp szükséges a késő nyári, csónakból történő kaszálást javasoljuk, a levágott növényi részek eltávolításával, de érdemes lehet kijelölni egy kíméleti területet is, ami a halak számára ívó- és búvóhelyet, valamint táplálékot biztosít.
  Ezek mellett fel kell tárni az extra tápanyag forrását. Ez lehet felszíni hozzáfolyás, a horgászok által bevitt etetőanyag, de akár mezőgazdasági területről történő beszivárgás is. Utóbbi esetben a tó környékén érdemes pufferzónákat kialakítani, fákat, cserjéket ültetni, de egy övárokszerű vizes élőhely kialakítása is megfontolandó, ami csökkenti a felszín alatti vizekkel érkező terhelést.

  Az amur környezetkárosító hatásairól itt olvashat bővebben: Az amur (Ctenopharyngodon idella) ökológiai és természetvédelmi megítélése a magyarországi természetes és természetközeli vizekben

  Segítségüket kérem a Balatonból fogott hal azonosításában. Nem tiszta vörösszárnyú keszegnek tűnik. Köszönettel: Sz. Sz.

  A képen látható hal szája felső állású, háta magas, úszói vörös színűek, hátúszója a hasúszónál hátrébb kezdődik, a pikkelyek száma az oldalvonal mentén 38 és 42 közé esik. A halon nem látunk hibridre utaló jeleket, a képen egy igen jó kondícióban lévő vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) látható.

  Az RSD-n a Rafásszigetnél fogtuk ezt a halat. Kicsit eltért a megszokott bodorkáktól, ezért leánykoncérra is gyanakodtunk. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: N. A.

  A leánykoncér szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehér színű, oldalvonalán legalább 44 pikkely számolható. A képen látható hal szája viszont csúcsba nyíló, szemgyűrűje sárgás, oldalvonalán csak 41 pikkely látható, ezek alapján a hal egy kissé fakó bodorka (Rutilus rutilus).

  A tatai Cseke-tó felszínén lebegett ez a nemrég elpusztult 5-7 cm-es hal. Kérem, segítsenek meghatározni, hogy mi lehet. Üdvözlettel: P. J.

  A hal szája pici és felső állású, teste megnyúlt, pikkelyei sötét szegélyűek, kontúrosak, faroknyele vaskos. Ezek alapján a hal egy nászruhás razbóra (Pseudorasbora parva).

  A Duna baranyai szakaszán a fenékről fogtam ezt a tokfélét, halszelettel. Fotózás után visszaengedtem, tömege 3–4 kg között lehetett. Üdvözlettel: P. Zs.

  A simatok alsó ajka megszakítás nélküli, így ez a faj kizárható. A viza és a vicsege szája jóval nagyobb, valamint alsó ajkukon szélesebb a hasíték, mint a képen. Az orra rövid és tömpe, alsó ajka megszakított, bajuszszálai az orr hegyéhez közel erednek, ezek alapján a hal valószínűleg vágótok (Acipenser gueldenstaedtii), de egy rövid orrú kecsege (Acipenser ruthenus) sem zárható ki teljesen.

  2025. május 3-án a Cibakházi Holt-Tiszán fogtam 11 db 30-40 dkg-os ezüstkárászt. Számomra nagyon meglepő volt az ivararány, amit a halak pucolása közben tapasztaltam, 9 db tejes és csak 2 db ikrás volt. Korábban csak elvétve zsákmányoltam tejes ezüstkárászt. Önök szerint mi lehet az oka ennek a szokatlanul sok tejes ezüstkárásznak? Üdvözlettel: S. K.

  Magyarországon az 1950-es évektől egészen az 1980-as évekig kizárólag nőstény ezüstkárászok fordultak elő, amelyek más pontyfélék hímjeivel összeívtak ugyan, viszont az ikrákból az anyával teljesen megegyező genetikai állományú ezüstkárász klónok keltek ki. Ezt a szaporodási stratégiát ginogenezisnek nevezik, és nagyon hatékony az új élőhelyek meghódítása során. Az 1980-as években megjelentek a hím egyedek is, ami biztosítja a genetikai változatosságot, ezáltal növeli az alkalmazkodóképességet. A 2000-es évek elején a hím egyedek aránya 10-25% körül volt a populáción belül. Feltehetően napjainkban is többségben vannak az ikrás egyedek, a szokatlanul sok tejes fogása valószínűleg a véletlen műve, egyfajta mintavételi hibának tekinthető.

  A képen látható halat egy vevőm fogta, általam készített wobblerrel a Szigligeti-öbölben. A kérdésem az lenne, hogy a képen balint, vagy esetleg balinjász hibridet láthatunk? Üdvözlettel: H. F.

  A hal teste megnyúlt, szája nagy, farokalatti úszójának első sugara igen hosszú, ezek alapján balinra emlékeztet. Az alsó állkapcsáról viszont hiányzik a kampós végződés, farokalatti úszójában 12-nél kevesebb elágazó sugár található, farokúszója kisebb, mint a balin esetében megszokott, ezek a jászkeszeg jellemzői. A hal összességében jobban hasonlít egy balinhoz, így a képen feltehetően egy ikrás balin és egy tejes jászkeszeg összeívásából származó balinjász (Leuciscus aspius x Leuciscus idus) látható.

2025. 05. 03.-án a Maros makói szakaszán, a part közelében 8-10 mm-es halivadékokat láttam. Áprilisban nagyrészt 18-20 fok volt a víz hőmérséklete. A zöldár elmaradt, a parti fák gyökerei nem voltak víz alatt. A partszél homokos, iszapos, partvédő kövezéssel borított. A Maros keszegállományát főként szélhajtó küsz, bagolykeszeg és laposkeszeg alkotja. Melyik faj ivadékait láthattam?

A legtöbb hazai pontyfélénk ívási időszakában jelentős az átfedés, amibe beletartozik az április is, így ezen leírás alapján nem lehet megállapítani, hogy milyen hal ivadékait láthatta a Marosban az adott időpontban.

  Május 10-én fogtam az alábbi halat egy alföldi homokbányatóból. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: G. I.

  A hal feje kicsi, szája csúcsba nyíló, bajusza nincs, úszói szürkés színűek, farokalatti úszója rövid, hátúszója hosszú és egyenes szegélyű, a pikkelyei nagyok. Ezek alapján a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).