2022. december 23-án a Duna újpesti szakaszán fogtam a képen látható halat. Kérném a beazonosításában a segítségüket! Véleményem szerint ez egy magyar bucó. Üdvözlettel: Sz. G.

   A két bucófajt az első hátúszó sugárszáma alapján a legkönnyebb biztosan megkülönböztetni. Ha ez tíznél kevesebb, akkor német bucó a hal, ha több, akkor magyar bucó. Sajnos  a képen ez nem látszik, ezért a farokalatti úszót érdemes megnézni. Ebben csak 10 elágazó sugár van, márpedig a magyar bucóéban minimum 11-nek kell lennie. A hal tehát német bucó (Zingel streber), amit a karcsúsága és a nagyon vékony faroknyele is megerősít.

   2023. március 6-án ezt a 24,2 kg-os, különleges színű pontyot fogtam Dömnsödnél a Ráckevei (Soroksári)-Dunából. A hal teljesen egészséges volt, a szeme fekete. Mi okozza ezt a színt? Esetleg koi felmenői vannak? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: S. M.

   A hal egy színezet tekintetében hibás génekkel rendelkező ponty (Cyprinus carpio), amelynek teste — a fejét kivéve — eltér a megszokott színektől. Bőrének a pigmentsejtjeiben a fekete melaninból és a gyöngyházfényű guaninból kevesebb, a piros eritrofillből és a sárga xantofillből pedig a szokásosnál több képződik. Ez egy fejlődési rendellenesség. Az nem kizárt, hogy a felmenői között volt koi, de nem szükségszerű. Mint tudjuk, a koi ugyancsak ponty, melynek a különböző színváltozatait hasonlóan génhibás példányokból tenyésztertték ki, de természetes állományokba kerülve néhány nemzedéken belül ezek is visszaváltoznak közönséges pontyokká. 

   Segítséget szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy milyen hal látható ezen a fotón, melyet január 8-án, Dunakeszinél fogtak a Dunából. Én leánykoncérnak azonosítom, de aki fogta, jászkeszegnek tartja, és haza is vitte. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. R.

   Alakját tekintve a két faj hasonló, de amíg a  jászkeszeg szája csúcsba nyíló és a pikkelyei aprók (oldalvonalán a pikkelyszám 55-60), addig a leánykoncér szája alsó állású és a pikkelyei viszonylag nagyok (az oldalvonalán a számuk csak 46-49). Erre a halra az utóbbi két bélyeg jellemző, tehát nem jászkeszeg, hanem leánykoncér (Rutilus virgo). Ez a faj védett, tehát mindig azonnal vissza kell engedni.

   Ezt a kárászt  a Balaton keleti részén fogtam. Én széles kárásznak gondoltam a  magas háta miatt. A segítségüket szeretném kérni a hal beazonositásában. Üdvözlettel: T .B.

   A nagy testmagasság alapján széles kárász is lehetne. Az nem látszik, hogy a hátúszó szegélyvonala egyenes-e, de valószínűleg igen, mert az ezüstszürke test és a sötétszürke farokúszó  ezüstkárászra utal. Ha nem is gyakoriak, ilyen magas hátú ezüstkárászok is léteznek . Van azonban egy biztosabb jel is, amely kizárja, hogy széles kárász lenne. Az oldalvonalán csak 31 pikkely van, a széles kárásznál viszont minimum 32-nek kell lennie. Ebből következően tehát a hal ezüstkárász (Carassius gibelio).

   A segítségüket kérném a képen látható hal meghatározásában. A Hámori-tóban nyár közepén akadt horogra a fenék közelében. Az úszós készség horgán lévő  pár szem csontira kapott rá, de  gyors fotózás után azonnal visszanyerte a szabadságát. Széles durbincsra tippelnék. Üdvözlettel: R. P.

   A hal barnás színe emlékeztet a széles durbincsra, de az a nevéhez illően kissé szélesebb, azaz magasabb, testén a kisebb sötét pettyek nagyobb foltokká vagy szabálytalan harántsávokká olvadnak össze, a hátúszója hátsó részének a szegélye pedig körívszerűen kidomborodó. Így hát a képen egy vágódurbincs (Gymnocephalus cernua) látható, de jól tette, hogy visszaengedte, mert napjainkra ez a faj is úgy megritkult, hogy már nem fogható.

   A képen látható halat Csepel-szigeten,  Szigetszentmiklós kavicsbányatavából fogta az egyik horgász, ennek azonosításában kérem a segítségüket. Előre is

köszönettel: K. Gy. Á.

   Nyúlánk alakja leánykoncérra emlékeztet, de az oldalvonal pikkelyeinek a száma 45-nél kevesebb (41-42), az anális úszójában sincs 10-nél több elágazó sugár, a szája is inkább csúcsba nyíló, mint alsó állású, és a szemgyűrűje sem fehér. Ezek alapján a hal egy fakó bodorka (Rutilus rutilus).

   Sütés után egy kecsegében találtam a mellékelt valamit. Mivel nem vagyok szakértője a halaknak, nem tudom, hogy parazitát találtam-e vagy csak a hal egy részét. A gerinc mellett futott végig a hal teljes hosszában. Mivel a halból ettem is, nagyon érdekelne, hogy mi ez, és lehet-e bajom tőle. Köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: K. T.

   Amit a kép mutat, valóban féregszerű, de mi úgy látjuk, hogy nem az, hanem a kecsege gerinchúrja. Ez semmi bajt nem okozhat, de a valódi férgek sem jelentenek problémát, ha rendesen megfőzik vagy megsütik a halat. 

   A képen látható halat december 22-én fogtam a Hévízi-lefolyón. Elsőre nekem naphalfèlènek tűnt, de a hátúszója és a kopoltyúfedele más formájú. Lehet, hogy inkább valamilyen cichlid, de nem vagyok benne biztos. Megköszönném, ha tudnának nekem ebben segíteni. Üdvözlettel: E. T.

   Akvarisztikai szakértőnk szerint csak az biztos, hogy a Vieja nembe tartozik a hal, de valószínűleg nem egy tiszta vérű tűzfejű tarkasügér (Vieja synspilum), hanem annak egy hibridje. Sajnos ma már tömeges előfordulású az elvezető csatornában, kezdi onnan kiszorítani őshonos halainkat.

   Egy munkatársam 2022. december 11-én Hollandiában, az Ijssel folyóból fogta ezt a halat, amelynek szíves beazonosítását kérem. Először nyúldomolykóra tippeltem, de annak a hátán csak egy úszó van, ennek meg kettő. Előre is köszönettel: L. P.

   A testforma és a zsírúszó alapján egy marénafajjal van dolgunk. A törpe maréna (Coregonus albula) szája felső állású, a nagy marénáé (Coregonus lavaretus) alsó állású, de ez a képen sajnos nem látszik. A testhossza azonban azonban 40 centi körül van, és ez a törpe marénánál rendkívül ritka. A kép alapján úgy tűnik, hogy a hátúszó elágazó sugarainak a száma 11 alatt van, és az orra is hegyesnek látszik, ezek alapján  a hal nagy valószínűséggel a nagy maréna hegyesorrú alfaja lehet (C. lavaretus oxyrhynchus), melyet ma önálló fajként ismernek el, hegyesorrú maréna néven (Coregonus oxyrinchus).