A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Ponty-ezüstkárász

  A képen látható halat egy Lajosmizse környéki horgásztóban fogtam. Tömege 4,70 kg volt, első ránézésre ponty-kárász hibridnek gondoltam. Szeretném kérni a megerősítésüket. Köszönettel: Ny. M.

A képen látható hal pontyra hasonlít leginkább, erre utal a viszonylag hosszú orr, az oldalvonalon számolható 34 pikkely, valamint a felső szájszögletben található bajusz. Az úszói viszont szürkés színűek, pikkelyei ezüstösek és kontúrozatlanok, feje kicsi, melyek az ezüstkárász jellemzői. A hal hibrid mivoltára utal az is, hogy a bajusza apró, csökevényes. Mindezek alapján a hal feltehetően egy ikrás ponty és egy tejes ezüstkárász hibridje, vagyis ponty-ezüstkárász (Cyprinus carpio x Carassius gibelio).

Fekély a pontyon

  2025. 06. 07-én fogtam ezt a pontyot a Ráckevei (Soroksári)-Dunából. Azt szeretném kérdezni mi ez seb rajta? Mind a két oldalán van, nem fogtam olyat, amin ne lenne hasonló. A válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. Zs.


  A képen lévő ponty kopoltyúfedőjén látható fekélyeket a Pseudomonas fluorescens baktérium okozza. A fekély UV fény hatására gyakran fluoreszkál is, a baktérium a nevét is erről kapta. A betegség elhullást nem okoz.

Jászkeszeg

  A képen látható halat a Tassi V-VI. vízterületen fogtam, szerintem jászkeszeg, de nem vagyok benne teljesen biztos. Fogás után visszaengedtem. Üdvözlettel: B. P.


  A képen látható hal szája csúcsba nyíló, közepes méretű, háta mérsékelten magas, pikkelyei aprók, oldalvonalán 55-nél több számolható, úszói élénkvörösek, ami alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

Garda

  Az élő Tiszából fogtuk ezt a gardának gondolt halat, de ezidáig nem találkoztunk ezzel a fajjal. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: F. I.


  A képen látható hal szája felső állású, hátúszója hátul, a farokalatti úszó kezdetével egyvonalban kezdődik, mellúszója feltűnően hosszú, oldalvonala kanyargós lefutású. Mindezek alapján a képen látható hal egy garda (Pelecus cultratus). A garda eredetileg vándorhal, a tengerekben és a folyók édesvizében is megtalálja életfeltételeit, de a tengertől távoli, hazai állományai teljesen édesvízivé váltak. Magyarországon elsősorban bővizű folyóinkban, illetve nagyobb tavainkban fordul elő.

Bodorka

  A képen látható halat a Tassi V-VI. vízterületen fogtam, szerintem bodorka, de nem vagyok benne teljesen biztos. Fogás után visszaengedtem. Üdvözlettel: B. P.


  A képen látható hal száját - horog nélkül és csukva  - egyértelműen csúcsba nyílónak és közepes méretűnek látnánk, szemgyűrűje narancsos, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, oldalvonalán 42 pikkely számolható, ami alapján a képen látható hal valóban egy bodorka (Rutilus rutilus).

Jászkeszeg

  Ezt a halat Csehországban fogtam az Elba folyóból. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: K. J.


  A képen látható hal szája csúcsba nyíló és közepes méretű, háta mérsékelten magas, oldalvonalán 55-nél több apró pikkely számolható, úszói a barnás alapszín mellett vörösesek, ami alapján a hal egy szokásostól sötétebb színű jászkeszeg (Leuciscus idus).

Amurivadék

 

  A képen látható halat egy kis, Hajdúszoboszló környéki csatornából fogtam. Nem tudtam egyértelműen beazonosítani. Szeretném ebben segítségüket kérni. Üdvözlettel K. A.


  A hal teste megnyúlt, hengeres, feje kicsi, szája félig alsó állású, ajkai vaskosak, orrnyílásai között barázda húzódik, pikkelyei nagyok és sötét szegélyűek, ami alapján a képen látható hal egy amurivadék (Ctenopharyngodon idella). A hal eredete bizonytalan, valószínűleg egy környékbeli halgazdaságból származik, de a természetes szaporulat sem zárható ki teljes mértékben.

Küszivadék

  A képen látható ivadékot egy kanálisból fogtam merítőhálóval. Rajokba tömörültek, gyorsak voltak. A nagyobbak közül egyet sem sikerült megakasztani. A hal beazonosításában szeretnék segítséget kérni. Üdvözlettel: G. R.


  Ilyen korban az ivadékok nehezen határozhatók. A képen látható halivadék szája felső állású, háta alacsony, egy alföldi kisvízfolyás nyílt vizéből került elő. Ezek alapján a képen látható hal valószínűleg egy küszivadék (Alburnus alburnus).

 

Süllő halpenész

  A képen látható halat a Nagykunsági-főcsatornából fogtam. Milyen betegsége lehet ennek a szegény süllőnek? Üdvözlettel: Ny. K.


  A Nagykunsági-főcsatornából fogott süllőn vízi penészgomba  (Saprolegnia, Achlyla, Leptolegni sp.) felrakódást lehet látni. Ez az elváltozás valamely korábbi mechanikai hámsérülést (pl. egy horgász szákolását és a hal elszökését) követően alakulhatott ki a telelés során.

Karikakeszeg

  A képen látható, rövid, dévérkeszegnek gondolt halat külső akadással, pergetés közben fogtam május 31-én. Mi lehet a torzulás oka? Válaszukat előre is köszönöm. B. Cs.


  A képen látható hal pikkelyeinek mérete a hát felé haladva nem csökken olyan számottevően, mint a dévérkeszegnek, mellúszója töve vöröses színű, ami alapján a hal egy karikakeszeg (Blicca bjoerkna). Az ilyen magas hátú példányok nem gyakoriak, viszont a hal formája utal a nevére. A megduzzadt hasüreg alapján egy ikrával teli példány került elő, de mivel a hasi terület elülső része domborodik ki a leginkább, a Ligula intestinalis féreg általi  fertőzöttség sem zárható ki teljes mértékben. Ezek a férgek a 20-30 cm testhosszt is elérhetnek, a fertőzött halakat a Balatoni halászok "mellyes keszegnek" nevezték. Az úszótövek vérbősége, valamint az enyhe pikkelyborzolódás miatt a baktérium eredetű szeptikémiára (vérmérgezésre) is gyanakodhatunk. A biztos diagnózis felállításához a hasüreg felnyitására és laboratóriumi vizsgálatra lett volna szükség.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters