Április 1-jén fogtam ezt a halat a Nagyteveli víztározón és nem tudtam megállapítani, hogy pontosan milyen fajba sorolható be. A feje és a teste egyértelműen ezüstkárászra utal, az úszói viszont furcsán nagyok és lágyak. Lehetséges, hogy a kárász esetleg keszeggel is összeívik? Köszönöm megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: B. Á.

   Keszegre utaló jelek nincsenek a halon, tehát a hibridizáció kizárható. Az úszók rendellenessége olyan genetikai hibára utal, amilyen a fátyolfarkú díszhalaknál mutatkozik. A példány elvileg egy visszavadult, de génhibás aranyhal is lehetne, ám ennek kicsi az esélye egy víztározóban. A legvalószínűbb az, hogy ez a hal egy fátyolfarkú ezüstkárász (Carassius gibelio).

   A mellékelt fotókon látható halat 2023. 03. 22-én fogtam a Lajtán, Mosonmagyaróvár városi szakaszán. Véleményem szerint a hal nyúldomolykó, de megerősítést kérnék. Köszönettel és tisztelettel: S. Cs.

   A felső képen jól látszik, hogy a hal orra és felső állkapcsa sokkal előrébb nyúlik, mint az alsó állkapocs, tehát a szája kifejezetten alsó állású, míg a nyúldomolykóé (Leuciscus leuciscus) csak félig alsó állású. A lenti képről úgy tűnik, hogy a viszonylagos testmagassága is kisebb, mint a feltételezett fajé. Ezek alapján a halat inkább gyöngyös koncérnak (Rutilus meidingeri) tartjuk. Ám az igaz, hogy az oldalvonalán csak 59 pikkely számolható, ami se a nyúldomolykónak (46-53), se a gyöngyös koncérnak (62-67) nem felel meg. Annál a fajnál azonban, amelybe korábban a koncért alfajként besorolták (Rutilus frisi), többnyire 60 és 64 között változott a pikkelyek száma, de 53-tól 68-ig is terjedhetett. Ez megerősít bennünket abban, hogy a hal gyöngyös koncér (R. meidingeri). Köszönjük ezt az újabb adatot.

   Egy ismerősöm fogott a hétvégén egy halat, aminek a beazonosításában kérnénk segítséget. Ezüstkárásznak néz ki, csak érdekes külsővel… Köszönöm előre is, V. L.

    A hal szerintünk is egy fiatal ezüstkárász (Carassius gibelio), de több részéről is hiányzik a gyöngyházfényű guanin. A kopoltyúfedő alján és a testén egy hosszanti sávon még látszik a guanin ezüstös tükrözése, de a kopoltyúfedő felső részén és a hasi részen már átüt a kopoltyú sötétvörös és az izom pirosló színe. A guaninhiányt genetikai hiba okozhatja. 

   Ezt a gyönyörű szép halat tavaly, ősz végén fogtam  egy békés megyei csatornában. Véleményem szerint egy compó, de kérem a segítségüket a meghatározásában. Előre is köszönettel: M. P.

   Jól gondolja, ez egy compó (Tinca tinca). De olyan, amelynek bőrében nem termelődik a melanin nevű fekete pigment, ezért csak a narancssárga xantofill színe látszik. Ennek alapján mondhatjuk, hogy ez egy xantorisztikus változat, amely csekély számban előfordul a compó tenyészeteiben is, de aranycompó néven egyes díszhalüzletekben is kapható.

   Egy nevesincs abasári kistavon a mai napon (03.02) két kis halat fogtam. Ezeknek nem látszott az oldalvonala, csak pár pikkelyen, illetve az anális úszója fölött fekete pontsor látható. Elképzelhető, hogy kurta baingok? Válaszukat előre is köszönöm.  Sz. D.

   Mindkét említett tulajdonság a kurta baing (Leucaspius delineatus) jellemzője, ahogyan a hal testalkata, felső állású szája és a viszonylag nagy alsó állkapcsa is. Gratulálunk e ritka és védett faj megtalálásához, felismeréséhez.

   Ezt a halat a Duna neszmélyi ágában fogtam, és az azonosítását szeretném kérni. Üdvözlettel: M. D.

   A pikkelyek ezüstfehérek és aprók, a száj csúcsba nyíló, az alsó úszók vörhenyes színűek, a hátúszó hátrébb ered a hasúszóknál. Ezek a tulajdonságok a jászkeszeg (Leuciscus idus) jellemzői, de ennél a fajnál a testhosszhoz viszonyított testmagasság ivadékkorban is nagyobb szokott lenni. Továbbá mintha a szája is kissé nagyobb lenne.  Az oldalvonalon pedig 63 pikkely számolható, ami hárommal meghaladja a jászkeszegnél előforduló maximális értéket. Ezzel ugyan balin (L. aspius) sem lehetne, mert annál 65 a minimum, de valószínűsíti, hogy a hal jászbalin, vagyis egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin hibridje (Leuciscus idus X Leuciscus aspius). 

   Én ugyan nem egy beazonosítandó fogással kapcsolatban írok önöknek, de bízom benne hogy tudnak az alábbi kérdésemre szakmailag megalapozott válasszal szolgálni. Az egyik horgászattal foglalkozó Facebook-csoportban heves vita alakult ki a ponty “keserűfogáról”, és az eltávolításának szükségességéről. A kérdésem az, hogy mennyire megalapozottak az erre vonatkozó népi hiedelmek, miszerint a nem eltávolított keserűfog elrontja, megkeseríti az adott étel ízèt. Köszönettel: M. M.

   Keserűfognak a ponty páros, félkörszerűen ívelt garatcsontját nevezik, amelyen 3 sorban 1-1-3 vagy 1-2-3 zománcos csontfog ül. Csontról van tehát szó, és a csont önmagában, tiszta állapotban nem keserű.  Keserű akkor lehet, ha valamilyen táplálékmaradék vagy a közelében lévő és boncoláskor kiszakadó epehólyag váladéka szennyezi. A keserűfoggal kapcsolatos és szinte általánosnak mondható néphit tehát csak egy mese. Hosszú évtizedek pontyhalászléfőző tapasztalata támasztja ezt alá, ám ennek ellenére sokan tartják magukat ehhez a hiedelemhez, és megszokásból mindig gondoskodnak a keserűfog eltávolításáról.

   Rengeteg kutatás után sem találtam semmilyen érdemleges információt a lénai tok, illetve egyéb tokfélék növekedési üteméről. Arra lennék kíváncsi, hogy ez a halfaj mennyi idő alatt éri el a kifejlett egyedekre jellemző méretet. Segítségüket előre is köszönöm. Maradok tisztelettel: F. A.

   A lénai tok (Acipenser baeri) növekedése  – más halakhoz hasonlóan  – a környezeti viszonyoktól függően igen eltérő lehet. Kérdésére a csatolt képen bemutatott forrásmunka általunk kerekített adataiból készített táblázattal adunk választ.

   Majdnem minden halnak megtalálni az átlagos súlyát és hosszát, azonban a szélhajtó küszök súlyáról nem találtam semmilyen információt. Esetleg lehet tudni, hogy mennyi egy 6-8 cm-es sneci súlya? Illetve mennyi a hivatalos magyar rekordja? Válaszukat előre is köszönöm, K. Zs.

   A halak átlagos testtömege egy éven belül is komoly változásokon megy át, hiszen a szaporodást követően nagyon megnő az apró ivadékok száma, ami leviszi az átlagot, ezért ennek az adatnak nincs jelentősége. A balatoni küszök növekedéséről Bíró P. és Muskó I. B. (1995)  dolgozatából vannak adatok:
   60 mm testhossz mellett a testtömeg kb. 3,5 g, 80 mm esetén 10 g, 100 mm  – 15 g, 110 mm  – 26 g. Pénzes B. és Tölg I. (1977) szerint a 20 centis példányok már ritkák, de tapasztalataink szerint a 10 centinél nagyobb példányok sem nagyon gyakoriak. Györe K. (1995) szerint a küsz maximális hossza 250 mm, a testtömege maximum 100 g. A küsz a horgászok számára csalihal, és mivel a rekordlistán nem szerepel, hivatalos magyar rekordja sincs.

   Bár a mellékelt képen szereplő halat nem én fogtam, hanem egy víz alatt készített videóban láttam, kíváncsivá tett, hogy mi lehet! A videó a Hévízi-tó forrásbarlangjában készült. Azt tudom, hogy ennek a termálvizéből számos egzotikus faj került már elő,  és gondolom, hogy a képen is egy akváriumból kirakott faj látható. Valami algaevő harcsa, esetleg gibbiceps(?) lehet? Üdvözlettel: R. T.

   Helyesbítés: Akvarisztikai szakértőnk szerint a fotón nem orinocoi algaevőharcsa (Pterygoplichthys multiradiatus), hanem rokona, egy óriás algaevőhal látható (Ptergyoplichthys pardalis). A hibás azonosítás oka, hogy korábban néhány hibás leírás és fénykép is bekerült a szakirodalomba, illetve a képen nem látszik minden lényeges jellemző bélyeg.