A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a halat Bécs alatt, a Dunán fogtam. A kifogásánál biztos voltam benne, hogy leánykoncér, de a visszaengedésnél feltűnt, hogy az orra lila és kidudorodik. Az utóbbi időben több leánykoncért is fogtam de egyiknek sem volt hasonló orra. Elképzelhető, hogy egy összeívás eredménye? Válaszukat előre is köszönöm, Sz. Á.



   Az orrcsúcs valóban hasonlít a szilvaorrú keszegéhez, de más, hibridre utaló jellegzetesség nem látszik a halon, amely véleményünk szerint fajtiszta leánykoncér (Rutilus virgo). Abban azonban eltér az általános típustól, hogy "részlegesen melanisztikus". Ennek lényege: genetikai okokból helyenként több sötét színű melanin termelődik a pigmentsejtekben. Jelen esetben az orrcsúcs mellett ilyen az általában fehér színű szemgyűrű is.

Tisztelt Haltani Társaság!

   A Pilismaróti-öbölben készült az önöknek megküldött videofelvétel. A benne látható hal elmosódott körvonala alapján én balinra tippelek, de ilyen fehéret még nem láttam. Önök szerint mi lehet, és mitől ilyen a színe? Üdvözlettel: K. R.

   A videofelvételből kivágott első képen a hal alakja valóban balinra hasonlít, de ha egy botot beleszúrunk a vízbe és azt oldalról nézzük, sokkal rövidebbnek látszik a fénytörés miatt. Itt is az a helyzet, hogy a hal testmagassága a valóságban nagyobb, mint amilyennek látszik. A második képen pedig azt látni, hogy a hal tátott szájjal úszik. Ez a planktonevő busák jellemzője, a nagy mellúszó pedig arra vall, hogy a hal egy pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis). A színét egy genetikai hiba okozza, ami miatt nem termelődik bőrében a melanin nevű barnásfekete pigment. A guanin viszont bőséggel, ettől fehér, gyöngyház fényű. Nem albínó, mert akkor egyik pigment sem lehetne jelen, és akkor a hajszálerektől halvány rózsaszín lenne.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A képen látható élőlényt a Dunakanyar Pilismaróti-öblében fotóztam, partra sodorta a víz. Mi lehet ez? Édesvízi szivacs vagy mohaállat? Régóta járom a vizeket, de ilyet még nem láttam. Üdvözlettel: B. N.

   A mohaállatok teste nem  lyukacsos, tehát ez a lény egy édesvízi szivacstelep. A kinézete alapján tavi szivacsnak tűnik (Spongilla lacustris), amely eredetileg a víz alatti nádszálakon képez sárgás-szürkés bevonatszerű telepet, melynek a fény felé növekvő elágazó nyúlványai a rajtuk megtelepedő algáktól zöldessé válnak. A telep alkotói parányi, zacskószerű lények, melyek oldalán apró pórusokon áramlik be a víz. Ebből kiszűrik a szerves anyagokat, a tisztább víz pedig a már látható lyukacskákon keresztül jut vissza a környezetbe. Szerepük tehát jelentős a vizek tisztításában.

 

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a halat 2023. július 18-án a Gyöngyöstől nyugatra fekvő Nagyrédén fogtam, a Rédei-Nagy-patakból. Én vágócsíkként azonosítottam, de kérném a megerősítésüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. G.



   A testformából egyértelmű, hogy csíkról van szó. Jellegzetessége, hogy a farokúszója előtt csak egy fekete folt van, továbbá oldalról nézve 5 hosszanti csík húzódik a testén, melyek közül 3 nagyobb foltokból, 2 pedig kis pettyekből áll össze. Ezek alapján megerősítjük, hogy a hal vágócsík (Cobitis elongatoides).

 

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat Szlovéniában, egy gyors vizű és köves medrű patakban kaptam lencsevégre, de nem tudom, mi lehet. Tudnának segíteni? Köszönettel: N. Á.


   A képből kinagyítottuk a halat, és így már látható, hogy teste vaskos, szája nagy, a pikkelyei ugyancsak méretesek és a szélük kontúrozott. További jellegzetessége, hogy az anális úszója rövid, a széle lekerekített, a színe pedig enyhén pirosló. Mindezek alapján a hal egy domolykó (Squalius cephalus) lehet.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   2023. július 15-én fogtam ezt a halat a Duna neszmélyi szakaszán, a déli órákban, pergetve. Balinra és jászkeszegre utaló jegyeket is véltem rajta felfedezni, ezért ezek hibridjére tippelnék, már ha lehetséges ilyen. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. T.


   A nagyobb magasság miatt a testforma inkább a jászkeszegéhez hasonlít, a beillesztett képen különösen jól látható nagy száj és az oldalvonal 60 feletti pikkelyszáma (62) azonban ezt kizárja. Az anális úszó mély öble ugyan balinra emlékeztet, de a száj nem, mert az alsó állkapocs nem nyúlik előrébb a felsőnél és nem kampós, továbbá a pikkelyszám (62) sem éri el a balinra jellemző minimumot (65). A vegyes tulajdonságok és a 60-65 közötti pikkelyszám alapján megállapítható, hogy jólt tippelt. E két faj hibridjével van dolgunk, s mivel egészében inkább a jászkeszeghez hasonlít, valószínűleg egy ikrás jász és egy tejes balin összeívásának az eredménye, vagyis a hal jászbalin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a halat ma hajnalban  (07. 11-én) Budapesten,  a Duna óbudai szakaszán, a Római part térségében fogtam. Megerősítenének abban, hogy egy szép jászkeszeget sikerült megakasztanom? Köszönettel: B. J.

   Az alak, az úszók színe és egymáshoz viszonyított helyzete, a száj állása és kis mérete, az anális úszó alakja és sugárszáma azt mutatja, hogy jól tippelt, a hal jászkeszeg (Leuciscus idus). Az oldalvonal pikkelyszámának megállapításához azonban egy kis csalás kellett: utólag rámásoltuk az ujjára az utána következőket. Ezzel kívánjuk jelezni, hogy a pikkelyszám fontos azonosító bélyeg, ezért a fényképnek azt is mutatnia kell. Egyébként az így számolható 58 pikkely ugyancsak megerősíti, hogy a hal jászkeszeg. 

Tisztelt Haltani Társaság!

   A húgom fogta ezt a dévérkeszeget a Bács-Kiskun megye déli részén fekvő Katymár település határában lévő  Priszpa-víztározóból. Csak hazaérkezvén, a hal pucolásánál vettem észre, hogy hiányzik a hasúszója (elnézést kérek az ízléstelen képért). A kérdésem az, hogy mi történhetett vele. Vajon nem fejlődött ki, vagy egy rablóhal támadta meg? Válaszukat előre is köszönöm, H. M. B.

   Az sem zárható ki, hogy a hasúszó nem fejlődött ki, de a has homorú vonala inkább egy fiatal korban bekövetkezett sérülésre enged következtetni, amelyet a hal szerencsésen túlélt.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Segítségüket szeretném kérni, a gyerekek által fogott hal faji azonosításában. A fogás helye a Mura folyó melletti Tótszerdahely határában lévő Öreg-Kavicsbánya-tó. A fogás napja: 2023. 06. 20. Üdvözlettel: G. Sz.

   A hal kissé magas hátú, de a hátúszó szegélye nem domborúan ívelt, hanem egyenes vonalú, és az oldalvonalán is csak 30, esetleg 31 pikkely számolható. Ezek alapján megállapítható, hogy a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

Tisztelt Haltani Társaság!

   A fotón a Ráckevei (Soroksári)-Dunából 2023. 07. 03-án fogott halam látható. Arra lennék kíváncsi, hogy ez a koi-busának látszó hal rendszertanilag hova sorolható be, hogy valójában milyen hal is ez. Nekem a hal fejformája is kissé másnak tűnik, de lehet, hogy ez csak a színek miatt volt számomra az átlagostól eltérő. Várom megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: B. Gy.

   A testforma,az apró pikkelyek, az alul lévő szem, a viszonylag nagy, felső állású száj és a hasúszókat elérő mellúszók alapján megállapítható, hogy a hal pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis). Ennél a fajnál már több helyen és több alkalommal is előkerültek olyan példányok, amelyeken a sárga xantofill, a fekete melanin és a vörös eritrofill pigmentek helyenként fokozott mennyiségben képződtek. Az ilyen elszíneződéseket genetikai eltérések, hibák okozzák.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters