Kerti tavunkban találtam ezt az elpusztult (süllő?) ivadékot. Mikori ívás lehet? Idei ivadéknak nagynak tartom, tavalyinak pedig kicsinek. Okozhatta az elhullást, hogy a táplálékhalak még nem ívtak le, így nem volt mit elfogyasztania? Köszönöm, P. J.

   A kerti tóból előkerült ivadék hasonlít a süllőre, de nagyobb a feje, magasabb a teste, továbbá az első hátúszja végén ott a fekete folt, ami a sügér (Perca fluviatilis) jellegzetessége. A hal nem volt sovány, tehát pusztulását nem a táplálékhiány okozhatta. A tágra nyílt száj és a kifeszített kopoltyűfedő inkább az oxigénhiányos halakat jellemzi. Nem ismerjük a hal hosszát, de olyannak látszik a képen, mintha most kezdte volna meg életének a második évét. A Tisza-tavi sügérek  első nyári növekedéséről az alábbi linken elérhető dolgozat nyújt tájékoztatást:

https://haltanitarsasag.hu/storage/uploads/1674141829_Harka.&.Papp_Pisces.Hungarici_2021.pdf

   Beazonosítást kérnék erről a halról, melyet az Ipoly folyó alsó szakaszán,  Letkés település alatt fogtam. Bodorka vagy leánykoncér? Bodorkának túl nagynak tűnik, és szeme is világos nem sárgás. Ezért kérném a válaszukat. Előre is köszönettel: S. Ö.

   A hal csakugyan szép méretű, de nem annyira, hogy kizáró tényező legyen, mert a bodorka esetében a horgászrekord 1,9 kg. A szemgyűrű nagyobb része valóban világos, de ez előfordulhat a bodorkánál, a felső részén azonban van egy kis narancsszín árnyalat. A döntő bizonyíték azonban a száj. Mivel nem alsó állású, hanem csúcsba nyíló, a hal bodorka (Rutilus rutilus).

   Április 1-jén fogtam ezt a halat a Nagyteveli víztározón és nem tudtam megállapítani, hogy pontosan milyen fajba sorolható be. A feje és a teste egyértelműen ezüstkárászra utal, az úszói viszont furcsán nagyok és lágyak. Lehetséges, hogy a kárász esetleg keszeggel is összeívik? Köszönöm megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: B. Á.

   Keszegre utaló jelek nincsenek a halon, tehát a hibridizáció kizárható. Az úszók rendellenessége olyan genetikai hibára utal, amilyen a fátyolfarkú díszhalaknál mutatkozik. A példány elvileg egy visszavadult, de génhibás aranyhal is lehetne, ám ennek kicsi az esélye egy víztározóban. A legvalószínűbb az, hogy ez a hal egy fátyolfarkú ezüstkárász (Carassius gibelio).

   A mellékelt fotókon látható halat 2023. 03. 22-én fogtam a Lajtán, Mosonmagyaróvár városi szakaszán. Véleményem szerint a hal nyúldomolykó, de megerősítést kérnék. Köszönettel és tisztelettel: S. Cs.

   A felső képen jól látszik, hogy a hal orra és felső állkapcsa sokkal előrébb nyúlik, mint az alsó állkapocs, tehát a szája kifejezetten alsó állású, míg a nyúldomolykóé (Leuciscus leuciscus) csak félig alsó állású. A lenti képről úgy tűnik, hogy a viszonylagos testmagassága is kisebb, mint a feltételezett fajé. Ezek alapján a halat inkább gyöngyös koncérnak (Rutilus meidingeri) tartjuk. Ám az igaz, hogy az oldalvonalán csak 59 pikkely számolható, ami se a nyúldomolykónak (46-53), se a gyöngyös koncérnak (62-67) nem felel meg. Annál a fajnál azonban, amelybe korábban a koncért alfajként besorolták (Rutilus frisi), többnyire 60 és 64 között változott a pikkelyek száma, de 53-tól 68-ig is terjedhetett. Ez megerősít bennünket abban, hogy a hal gyöngyös koncér (R. meidingeri). Köszönjük ezt az újabb adatot.

   Egy ismerősöm fogott a hétvégén egy halat, aminek a beazonosításában kérnénk segítséget. Ezüstkárásznak néz ki, csak érdekes külsővel… Köszönöm előre is, V. L.

    A hal szerintünk is egy fiatal ezüstkárász (Carassius gibelio), de több részéről is hiányzik a gyöngyházfényű guanin. A kopoltyúfedő alján és a testén egy hosszanti sávon még látszik a guanin ezüstös tükrözése, de a kopoltyúfedő felső részén és a hasi részen már átüt a kopoltyú sötétvörös és az izom pirosló színe. A guaninhiányt genetikai hiba okozhatja. 

   Ezt a gyönyörű szép halat tavaly, ősz végén fogtam  egy békés megyei csatornában. Véleményem szerint egy compó, de kérem a segítségüket a meghatározásában. Előre is köszönettel: M. P.

   Jól gondolja, ez egy compó (Tinca tinca). De olyan, amelynek bőrében nem termelődik a melanin nevű fekete pigment, ezért csak a narancssárga xantofill színe látszik. Ennek alapján mondhatjuk, hogy ez egy xantorisztikus változat, amely csekély számban előfordul a compó tenyészeteiben is, de aranycompó néven egyes díszhalüzletekben is kapható.

   Egy nevesincs abasári kistavon a mai napon (03.02) két kis halat fogtam. Ezeknek nem látszott az oldalvonala, csak pár pikkelyen, illetve az anális úszója fölött fekete pontsor látható. Elképzelhető, hogy kurta baingok? Válaszukat előre is köszönöm.  Sz. D.

   Mindkét említett tulajdonság a kurta baing (Leucaspius delineatus) jellemzője, ahogyan a hal testalkata, felső állású szája és a viszonylag nagy alsó állkapcsa is. Gratulálunk e ritka és védett faj megtalálásához, felismeréséhez.

   Ezt a halat a Duna neszmélyi ágában fogtam, és az azonosítását szeretném kérni. Üdvözlettel: M. D.

   A pikkelyek ezüstfehérek és aprók, a száj csúcsba nyíló, az alsó úszók vörhenyes színűek, a hátúszó hátrébb ered a hasúszóknál. Ezek a tulajdonságok a jászkeszeg (Leuciscus idus) jellemzői, de ennél a fajnál a testhosszhoz viszonyított testmagasság ivadékkorban is nagyobb szokott lenni. Továbbá mintha a szája is kissé nagyobb lenne.  Az oldalvonalon pedig 63 pikkely számolható, ami hárommal meghaladja a jászkeszegnél előforduló maximális értéket. Ezzel ugyan balin (L. aspius) sem lehetne, mert annál 65 a minimum, de valószínűsíti, hogy a hal jászbalin, vagyis egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin hibridje (Leuciscus idus X Leuciscus aspius).