A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Az egyik ismerősöm fogott egy halat, ami szerinte kárász volt, de szerintem nem az, főleg, hogy wobblerrel akasztott kicsi halról van szó. Sajnos az ismerősöm értékelhetetlen képet készített a halról, igazából nem is reménykedem benne, hogy ennyiből meg lehetne állapítani, de azért hátha. A hal a csepeli Kavicsos-tóból lett kifogva a napokban. Nagyon köszönöm, ha tudnak ebben segíteni. Üdvözlettel: U. G.

   Ilyen fotók alapján nem lehet a fajokat azonosítani. Az alak, a méretarányok, a száj formája  és az úszók helyzete alapján azonban számunkra is az ezüstkárász (Carassius gibelio) tűnik  legvalószínűbbnek a lehetőségek közül. Ám teljes biztonsággal ezt nem lehet kijelenteni.

Tisztelt Haltani Társaság!

   A kifogott ezüstkárászok farokúszójában találtam ilyen élőlényeket. Kíváncsi lennék rá, hogy mik ezek az élősködők, és mi lehet a fertőzés következménye. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. M.

   A farokúszó tövének az alján egy u alakban meggörbült Philometra nevű fonálféreg lárvája látható. Ez a parazita kezdetben a plankton evezőlábú rákjaiban él, és a fertőzött táplálékkal jut a halakba. Itt a pikkelyek alatt, az úszókban és a belső szervekben fejlődik tovább. A filometrózisnak nevezett betegség néhány féreg esetén enyhe tünetekkel jár, de ha sok élősködő fejlődik a halakban az a pusztulásukat is okozhatja. Az emberre azonban nem jelent veszélyt.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A Győrtől nyugatra mintegy 8 kilométerre fekvő Abdai-horgásztóból fogtam ezt a kis halat május 20-án. Segítségüket kérem a faj azonosításában. Előre is köszönettel: M. A.

   A nyúlánk, áramvonalas testforma, a felső állású száj és a gyöngyszerű pikkelyek alapján megállapítható, hogy a kis hal egy razbóra (Pseudorasbora parva).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A képen látható hal a Sió-csatorna alsó szakaszán került horogra. A faj azonosításában kérném segítségüket. Szerintem fiatal márna (Barbus barbus) lehet. Tisztelettel: M. B.

   A hal valóban hasonlít a márnához, de valójában egy annál nyúlánkabb testű küllő, mégpedig nagy valószínűséggel halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). Biztosan akkor állíthatnánk ezt, ha látnánk, hogy a hátúszójában nem 8, hanem 7 elágazó sugár van, de mivel a képen ez nem látszik, a homoki küllő sem zárható ki teljesen, azonban ez faj az erősebb sodrású vizek lakója.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Az egyik tavunkban egyre több esetben jelennek meg a halakon a csatolt képen látható fekélyek, sérülésnek tűnő hibák. A halak aktívan táplálkoznak, elhullás nincs igazán belőlük, de nem szép a látvány. Mi okozhatja ezt? Segítő közreműködését megköszönve, maradok tisztelettel: P. N.

   Halegészségügyi szakértőnk véleménye szerint a kinagyított képeken a pikkelytasakok gyulladását, pikkelyhiányt és vízipenész-felrakódást lehet látni. A pikkelytasak-gyulladást rendszerint baktériumok idézik elő, de közrejátszhat benne valamilyen parazitafertőzés is. Az elsődleges okot laboratóriumi vizsgálattal sem lehet mindig felderíteni . Haltelepítésre nem szabad ilyen állományt vásárolni, de a tavaszi planktonbőség hozzá fog járulni az állomány gyógyulásához.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A mellékelt képen látható halat 2023. 04. 28-án fogtam a Szálkai-víztározó középső szakaszán, de mivel nem ismertem fel, visszaengedtem. A fajának a beazonosításában szeretném a segítségüket kérni. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. D.

   A hal nyúlánk, mérsékelten magas hátú. A feje nem nagy, a szája kicsi és csúcsba nyíló. Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 55. A hátúszó nem színes, de a többi piros. Ezek alapján a hal jászkeszeg (Leuciscus idus).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a dunai galócát 2023. május 30-án ultralight pergető módszerrel fogtam a Duna Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán. A súlyát 6-7 kg körül saccoltuk, a hossza meg kb. 80 cm  lehetett. Üdvözlettel: F. Cs.

   A fokozottan védett, 100 ezer forint természeti értékű galóca (Hucho hucho) előfordulása ismert a Duna hazai szakaszáról, de eddig csak a sokkal följebb lévő, szigetközi fogásairól értesültünk. A Komárom-Esztergom vármegyei szakaszon ez az első észlelése, ezért a megküldött adat különösen értékes számunkra. Köszönjük, hogy értesített bennünket és gratulálunk a ritka fogáshoz. 

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat március 31-én fogtam a Dunán, a szobi rév környékén. Először nem akartam elküldeni a halfotót, amelyről többen is azt állították, hogy küsz, de nem teljesen olyan. A kíváncsiság azonban nem hagyott nyugodni, így végül arra jutottam, megkérdezem Önöktől. A felső állású szája miatt következtettem arra, hogy nem küsz.  Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: J. V.

   A küszök szája is felső állású, de valóban nem ennyivel rövidebb az alsónál a felső állkapcsuk. Mégis úgy véljük a testalkat és a pikkelyzet alapján, hogy ez a hal egy felső állkapcsán nagyon fiatalon sérülést szenvedett és torzultan regenerálódott küsz (Alburnus alburnus).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

A halat Vácon, a Gombás-patakban fogtam 1-1,5 km-re a dunai beömléstől. A hallal együtt domolykókat is fogtam, de ez egyértelműen nem hasonlított rájuk. Nyúldomolykóra gyanakszom. Kérem segítsenek eldönteni mi lehet ez! Üdvözlettel: T.-L. Á.

   A nyúldomolykó oldalvonalán maximum 53 pikkely lehet és a szája alsó állású. Ennek halnak az oldalvonalán 57 pikkely számolható és a szája csúcsba nyíló, tehát nem nyúldomolykó, hanem a még apróbb pikkelyű jászkeszeg (Leuciscus idus).

Tisztelt Haltani Társaság!

   2023. április 22-én a Duna újpesti szakaszán fogtam a képen látható halat. Kérném a beazonosításában a segítségüket! Előre is köszönettel: R. Á.

   A zömök test, a nagy fej, a kis száj, a tüskés kopoltyúfedő, a hosszú hátúszó és a mellúszókhoz közeli hasúszók alapján eldönthető, hogy egy durbincsfaj van a képen, az elszórt kisebb fekete foltok pedig azt is egyértelművé teszik, hogy a hal vágódurbincs (Gymnocephalus cernua).

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters