November 28-án a Hévízi-kifolyó zsilip alatti részénél másfél óra alatt horoggal több mint 50 darab trópusi sügért fogtam. Volt közöttük jaguársügér (Parachromis managuensis) és több különböző hibrid sügérféle is. A csali, csemegekukorica és kenyérgyurma volt. Tisztelettel: H. E.

 A Hévízi-csatorna kezdeti szakaszának meleg vizében számos idegenhonos halfaj él igen nagy egyedszámban, melyeket akvaristák engedtek szabadon. Bár ezek a halak hideg vízben nem telelnek át, évről évre egyre messzebb merészkednek a kifolyótól a hidegebb víz felé, fokozatosan alkalmazkodva a magyarországi viszonyokhoz. A klímaváltozás következtében teleink egyre enyhébbek, ami lehetőséget ad ezeknek a fajoknak arra, hogy akár hőforrás nélkül is átteleljenek, ennek következményei a hazai halfaunára nézve beláthatatlanok. Éppen ezért tilos megunt akváriumi halakat és más házikedvenceket szabadon engedni.

  November elején fogtuk egy Tisza-holtágból a fotón szereplő halat. Mi növendék balinra vagy esetleg jászkeszegre gondoltunk. Kérjük szíves segítségüket a faj meghatározásában. Köszönettel: S. G.

  A képen látható hal felső állású szája kisebb, mint a baliné, szeglete nem éri el a szem elülső vonalát. A jászkeszeg szája ezzel szemben csúcsba nyíló, az alsó úszói narancsos színűek és a háta viszonylag magas, tehát ez a faj is kizárható. A felső állású száj és a testen végigérő oldalvonal alapján a képen látható hal egy küsz (Alburnus alburnus).

  A képen látható hal határozásában szeretnék segítséget kérni. Üdvözlettel: V. A.

  Mivel úszói szürkék, az oldalvonalán 32-nél kevesebb pikkelye van és a hátúszója szegélye is enyhén homorú, a képen egy magas hátú inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio) látható.

  A képen valószínűleg egy leánykoncér látható, amiről eddig nem tudtam, hogy él a Kiskunsági-főcsatorna tassi szakaszán. A halat 2024. október 13-án fogtam. Esetleg a nagy dunai árvíz után sodródhatott le? Üdvözlettel: V. P.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehéres, a pikkelyei viszonylag nagyok és az oldalvonal mentén 48 számolható, ami alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo). A leánykoncér bennszülött halunk, csak a Duna felső és középső szakaszán, valamint mellékfolyói egy részében fordul elő, viszont állománya gyarapodik, így előfordulhat, hogy olyan mesterséges csatornák gyorsabb folyású szakaszain is megtalálja életfeltételeit, mint amilyen a Kiskunsági-főcsatorna.

  A képen látható halat november 5-én fogtam a Dunából Gönyű térségében és felmerült bennem, hogy esetleg Petényi-márna került horogra? A hal kímélése érdekében minél előbb vissza akartam helyezni a vízbe, ezért a hasi oldaláról nem készült fotó, de remélem segítenek kérdésem végére járni. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sz. G.

  A Petényi-márna genetikai vizsgálatoknak köszönhetően ma már több külön fajként ismert, de valamennyire igaz, hogy két pár bajuszszála van, míg a képen látható halnak csak egy pár bajusza van, így ezek a fajok kizárhatók. Az oldalvonal mentén lévő dupla pontsor, a farokúszót díszítő két sor halvány vonalka, a magas hát és a magas, oldalról lapított faroknyél alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő. (Romanogobio vladykovi).

  A képen látható halat 2024. november 9-én délelőtt 11 órakor fogtam a Kraszna folyó torkolata közelében. A halat fotó után azonnal visszaengedtem. Leánykoncérra gyanakszom, de bizonytalan vagyok. Az azonosításban szeretném kérni a segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: P. J.

  A leánykoncér feje és szája viszonylag kicsi, utóbbi félig alsó állású és nem éri el a szem elülső vonalát, a farokalatti úszója homorú, farokúszója erősen bemetszett. Ezzel szemben a képen látható hal feje nagy, szája csúcsba nyíló és eléri a szem elülső vonalát, farokalatti úszójának szegélye domború, farokúszója enyhén bemetszett és pikkelyeit sötét szegély határolja. Ezek alapján a képen látható hal egy domolykó (Squalius cephalus).

  2024. november 10-én pergetve, műcsalival fogtam egy bucót a Tiszából, Tiszalök közelében, de nem vagyok biztos benne, hogy magyar vagy német bucó-e. Természetesen rövid fotózás után visszakerült a vízbe. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: N. P.

  A képen látható hal teste orsó alakú, feje hosszú, szeme nagy és magasan ülő, szája alsó állású, farka elvékonyodó, pikkelyei aprók, ami alapján valóban egy bucó. A német bucó és a magyar bucó igen közeli rokonok, a német bucó teste erősebben megnyúlt, faroknyele vékonyabb, mint a képen látható példányé, és az első hátúszóban 10-nél kevesebb csonttüske számolható. A kifogott hal első hátúszójában 13 csonttüske található, faroknyele kevésbé karcsú, ami alapján a képen látható hal egy magyar bucó (Zingel zingel).

  A képen látható halat szeretném beazonosíttatni. A fogás ideje 2024. augusztus 21., helye Szarvasi-Holt-Körös, Arborétumi üdülősor. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. J.

  A megnyúlt, hengeres test, a kicsi fej, a félig alsó állású száj, a húsos ajkak, valamint a nagy, sötét szegélyű pikkelyek alapján a képen látható hal egy amurivadék (Ctenopharyngodon idella). A hal eredete bizonytalan, valószínűleg egy környékbeli haltenyészetből származik, de a természetes szaporulat sem zárható ki teljes mértékben.

  2024. november 1-én csalihalfogás közben sikerült pár darab ilyen halat is fognom a Maros klárafalvai szakaszán. Úgy gondolom, hogy sujtásos küsz lehet, de kérném az önök válaszát is. Üdvözlettel: F. Á.

  A megnyúlt test, a közepesen magas hát, a kicsi, csúcsba nyíló száj, a mellúszók narancsszínű töve, a hal oldalán végighúzódó kékesszürke sáv, valamint az oldalvonal mentén húzódó dupla fekete pontsor alapján a képen látható hal egy védett sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus).

  A Dráván horgásztam, és szilvaorrú keszegeket fogtam. Az egyik azonban elütött a többitől. Az orra kisebb volt és a jellegzetes sötét "szilva" is hiányzott róla. Lehetséges, hogy valamilyen hibrid? Tisztelettel: B. N.

  A megnyúlt, oldalról lapított test, a mélyen bemetszett farokúszó, az apró pikkelyek, melyekből az oldalvonalon 56 található, a szilvaorrú keszeg jellemzői. Hiányzik viszont a jellegzetes megnyúlt orr és az ajkak sem olyan vaskosak, mint az a szilvaorrú keszeg esetében megszokott. A viszonylag magas hát, a mellúszók vöröses töve, valamint az oldalvonaltól a hát felé haladva alig csökkenő pikkelyméret alapján a képen látható hal a szilvaorrú keszeg és a karikakeszeg hibridje (Vimba vimba x Blicca bjoerkna).