A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Haltani Társaság!

   A Pilismaróti-öbölben készült az önöknek megküldött videofelvétel. A benne látható hal elmosódott körvonala alapján én balinra tippelek, de ilyen fehéret még nem láttam. Önök szerint mi lehet, és mitől ilyen a színe? Üdvözlettel: K. R.

   A videofelvételből kivágott első képen a hal alakja valóban balinra hasonlít, de ha egy botot beleszúrunk a vízbe és azt oldalról nézzük, sokkal rövidebbnek látszik a fénytörés miatt. Itt is az a helyzet, hogy a hal testmagassága a valóságban nagyobb, mint amilyennek látszik. A második képen pedig azt látni, hogy a hal tátott szájjal úszik. Ez a planktonevő busák jellemzője, a nagy mellúszó pedig arra vall, hogy a hal egy pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis). A színét egy genetikai hiba okozza, ami miatt nem termelődik bőrében a melanin nevű barnásfekete pigment. A guanin viszont bőséggel, ettől fehér, gyöngyház fényű. Nem albínó, mert akkor egyik pigment sem lehetne jelen, és akkor a hajszálerektől halvány rózsaszín lenne.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A képen látható élőlényt a Dunakanyar Pilismaróti-öblében fotóztam, partra sodorta a víz. Mi lehet ez? Édesvízi szivacs vagy mohaállat? Régóta járom a vizeket, de ilyet még nem láttam. Üdvözlettel: B. N.

   A mohaállatok teste nem  lyukacsos, tehát ez a lény egy édesvízi szivacstelep. A kinézete alapján tavi szivacsnak tűnik (Spongilla lacustris), amely eredetileg a víz alatti nádszálakon képez sárgás-szürkés bevonatszerű telepet, melynek a fény felé növekvő elágazó nyúlványai a rajtuk megtelepedő algáktól zöldessé válnak. A telep alkotói parányi, zacskószerű lények, melyek oldalán apró pórusokon áramlik be a víz. Ebből kiszűrik a szerves anyagokat, a tisztább víz pedig a már látható lyukacskákon keresztül jut vissza a környezetbe. Szerepük tehát jelentős a vizek tisztításában.

 

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a halat 2023. július 18-án a Gyöngyöstől nyugatra fekvő Nagyrédén fogtam, a Rédei-Nagy-patakból. Én vágócsíkként azonosítottam, de kérném a megerősítésüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. G.



   A testformából egyértelmű, hogy csíkról van szó. Jellegzetessége, hogy a farokúszója előtt csak egy fekete folt van, továbbá oldalról nézve 5 hosszanti csík húzódik a testén, melyek közül 3 nagyobb foltokból, 2 pedig kis pettyekből áll össze. Ezek alapján megerősítjük, hogy a hal vágócsík (Cobitis elongatoides).

 

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat Szlovéniában, egy gyors vizű és köves medrű patakban kaptam lencsevégre, de nem tudom, mi lehet. Tudnának segíteni? Köszönettel: N. Á.


   A képből kinagyítottuk a halat, és így már látható, hogy teste vaskos, szája nagy, a pikkelyei ugyancsak méretesek és a szélük kontúrozott. További jellegzetessége, hogy az anális úszója rövid, a széle lekerekített, a színe pedig enyhén pirosló. Mindezek alapján a hal egy domolykó (Squalius cephalus) lehet.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   2023. július 15-én fogtam ezt a halat a Duna neszmélyi szakaszán, a déli órákban, pergetve. Balinra és jászkeszegre utaló jegyeket is véltem rajta felfedezni, ezért ezek hibridjére tippelnék, már ha lehetséges ilyen. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. T.


   A nagyobb magasság miatt a testforma inkább a jászkeszegéhez hasonlít, a beillesztett képen különösen jól látható nagy száj és az oldalvonal 60 feletti pikkelyszáma (62) azonban ezt kizárja. Az anális úszó mély öble ugyan balinra emlékeztet, de a száj nem, mert az alsó állkapocs nem nyúlik előrébb a felsőnél és nem kampós, továbbá a pikkelyszám (62) sem éri el a balinra jellemző minimumot (65). A vegyes tulajdonságok és a 60-65 közötti pikkelyszám alapján megállapítható, hogy jólt tippelt. E két faj hibridjével van dolgunk, s mivel egészében inkább a jászkeszeghez hasonlít, valószínűleg egy ikrás jász és egy tejes balin összeívásának az eredménye, vagyis a hal jászbalin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a halat ma hajnalban  (07. 11-én) Budapesten,  a Duna óbudai szakaszán, a Római part térségében fogtam. Megerősítenének abban, hogy egy szép jászkeszeget sikerült megakasztanom? Köszönettel: B. J.

   Az alak, az úszók színe és egymáshoz viszonyított helyzete, a száj állása és kis mérete, az anális úszó alakja és sugárszáma azt mutatja, hogy jól tippelt, a hal jászkeszeg (Leuciscus idus). Az oldalvonal pikkelyszámának megállapításához azonban egy kis csalás kellett: utólag rámásoltuk az ujjára az utána következőket. Ezzel kívánjuk jelezni, hogy a pikkelyszám fontos azonosító bélyeg, ezért a fényképnek azt is mutatnia kell. Egyébként az így számolható 58 pikkely ugyancsak megerősíti, hogy a hal jászkeszeg. 

Tisztelt Haltani Társaság!

   A húgom fogta ezt a dévérkeszeget a Bács-Kiskun megye déli részén fekvő Katymár település határában lévő  Priszpa-víztározóból. Csak hazaérkezvén, a hal pucolásánál vettem észre, hogy hiányzik a hasúszója (elnézést kérek az ízléstelen képért). A kérdésem az, hogy mi történhetett vele. Vajon nem fejlődött ki, vagy egy rablóhal támadta meg? Válaszukat előre is köszönöm, H. M. B.

   Az sem zárható ki, hogy a hasúszó nem fejlődött ki, de a has homorú vonala inkább egy fiatal korban bekövetkezett sérülésre enged következtetni, amelyet a hal szerencsésen túlélt.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Segítségüket szeretném kérni, a gyerekek által fogott hal faji azonosításában. A fogás helye a Mura folyó melletti Tótszerdahely határában lévő Öreg-Kavicsbánya-tó. A fogás napja: 2023. 06. 20. Üdvözlettel: G. Sz.

   A hal kissé magas hátú, de a hátúszó szegélye nem domborúan ívelt, hanem egyenes vonalú, és az oldalvonalán is csak 30, esetleg 31 pikkely számolható. Ezek alapján megállapítható, hogy a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

Tisztelt Haltani Társaság!

   A fotón a Ráckevei (Soroksári)-Dunából 2023. 07. 03-án fogott halam látható. Arra lennék kíváncsi, hogy ez a koi-busának látszó hal rendszertanilag hova sorolható be, hogy valójában milyen hal is ez. Nekem a hal fejformája is kissé másnak tűnik, de lehet, hogy ez csak a színek miatt volt számomra az átlagostól eltérő. Várom megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: B. Gy.

   A testforma,az apró pikkelyek, az alul lévő szem, a viszonylag nagy, felső állású száj és a hasúszókat elérő mellúszók alapján megállapítható, hogy a hal pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis). Ennél a fajnál már több helyen és több alkalommal is előkerültek olyan példányok, amelyeken a sárga xantofill, a fekete melanin és a vörös eritrofill pigmentek helyenként fokozott mennyiségben képződtek. Az ilyen elszíneződéseket genetikai eltérések, hibák okozzák.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Érdekességként küldöm egy szivárványos pisztráng fotóját. A tegnapi nap (2023. 07. 02.) dunai horgászatát tette színesebbé a Győrhöz közeli Nagybajcson. Üdvözlettel: Sz. M. 

   Köszönjük a tájékoztatást, hiszen ritkán kerül elő a Dunából szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss). Minden bizonnyal ez a példány is egy feljebb eső tenyésztelepről jutott el erre a Duna-szakaszra. 

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters