A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Haltani Társaság!

   A képen szereplő keszegfélék fajának pontos meghatározásában kérném segítségüket, mert köztem és a társam között baràti vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a képen karikakeszegek  és vörösszárnyú keszegek vagy bodorkák láthatók-e. A halak a Nagykunsági-főcsatorna nyugati ágából kerültek elő. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. M.

   A pirossal bekarikázott, kevésbé kontúrozott pikkelyekkel fedett testű, csúcsba nyíló szájú, fehér szemű, vörhenyes tövű mellúszóval rendelkező, de aránylag hosszú és szürke anális úszójú halak karikakeszegek (Blicca bjoerkna). A  csúcsba nyíló szájú, narancssárga szemű és anális úszójú halak pedig bodorkák (Rutilus rutilus), ugyanis a vörösszárnyú keszegek szája felső állású, a hátúszójuk pedig sokkal hátrébb ered, mint a hasúszójuk.

Tisztelt Haltani Társaság!

  Egy halfaj azonosításában kérnék segítséget. Rendezés közben találtam ezt a képet a telefonomon. Ráébredtem, hogy ez a rejtély még nem oldódott meg, kíváncsiságom újra feltámadt. A halacskát 2019-ben fogtam a Bózsva-patakból, az egyik fenékküszöb alatti részen, a Széphalom melletti szakaszon. Kis balinra tippelek, de nem értem, hogy honnan került ebbe a patakba. Köszönöm segítségüket. Üdvözlettel: B. A.

   A szem alá benyúló száj, a már kissé kampós alsó ajak, az apró pikkelyek és a mélyen beöblösödő anális úszó igazolja, hogy a hal balin (Leuciscus aspius). Ennek a fajnak a Bózsva-patakban nincs önfenntartó állománya, de ha vannak olyan tavak a közelében, amelyekben él és amelyekkel kapcsolatban van, akkor onnan kerülhetett a patakba. De egy horgász is behozhatta a csalihalai közt, és egy balinikrát fogyasztó réce ürülékével is érkezhetett. Ugyanis kísérletek igazolják, hogy a sértetlenül lenyelt ikrák egy része képes az emésztőnedveknek ellenállni, és ezekből kifejlődhetnek a halak.

Tisztelt Haltani Társaság!

   A képen látható 1,9 kg-os halat még 2021. augusztusában, compózás közben fogta a fiam a Hévízi-csatorna erősen hínáros, Fenékpusztához közeli, tökleveles szakaszán. Ezt a példányt egy tejes ezüstkárász és egy  ponty hibridjének véltem. Önök szerint mi lehet? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: O. M. L.

   A faj hibrid voltával és a két szülő faji hovatartozásával egyetértünk, de a nyúlánkabb test, a sötét úszók és a világos, kontúrvonalak nélküli pikkelyek alapján úgy látjuk, közelebb áll az ezüst színű ezüstkárászhoz, mint a pontyhoz. Ez alapján szerintünk a hal egy ikrás ezüstkárász és egy tejes ponty hibridje, vagyis ezüstkárász-ponty (Carassius gibelio x Cyprinus carpio).

Tisztelt Haltani Társaság!

   A fényképen látható kb. 1,3 kg-os halat a fiam fogta 2023. 08. 19.-én a Hévízi-csatorna Fenékpusztához közeli, erősen hínáros szakaszán. A testalkata, az oldalvonal pikkelyszáma, valamint a domború hátúszója alapján mi aranykárásznak vagy más néven széles kárásznak tippeltük. Önök is egyetértenek ezzel? Válaszukat előre is köszönjük. Üdvözlettel: O. M. L.

   Nem zárható ki, hogy a hal széles kárász (Carassius carassius), habár az említett vízfolyásból az utóbbi években ez a faj nem került elő, de az sem zárható ki, hogy ezüstkárász (Carassius gibelio), mert ritkán az is lehet ilyen magas hátú. Azt nem tudjuk, hogy a hátúszónak teljesen vagy csak részben volt domború a szegélye, viszont bognártüske nevű csontsugarának a durva fogazottsága és tövének a simasága az ezüstkárász jellegzetessége, miként az úszók sötét színe is. Ám az említett bélyegek kissé bizonytalanul látszanak, így aztán az egyed hibrid volta sem zárható ki. Ez esetben egy ikrás széles kárász lehet az anya és egy tejes ezüstkárász az apa. A hibrid neve tehát széleskárász-ezüstkárász (Carassius carassius x Carassius gibelio) lenne. A kérdés biztonsággal csak genetikai vizsgálattal dönthető el.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A segítségüket szeretném kérni a fényképen látható kb. 2,5 kg-os hal meghatározásában, melyet 2023. 08. 19.-én a Hévízi-csatorna Fenékpusztához közeli szakaszán sikerült kifognom. Alakja és a csökevényes bajsza alapján én hibridnek, ponty-kárásznak tippeltem. Önök szerint jól gondolom? Üdvözlettel: O. M. L.

  A hal pontyra hasonlít, de a rövid bajsza miatt jogos hibridnek tekinteni. Hogy a másik szülője melyik kárászfaj lehet? A kis testmagasságból, a hátúszó még csak nem is egyenes, hanem homorú szegélyéből, valamint a szürke úszókból arra lehet következtetni, hogy ezüstkárász. Mivel a hal alkatilag jobban hasonlít a pontyhoz, valószínűleg ikrás pontytól és tejes ezüstkárásztól származik, tehát a neve ponty-ezüstkárász (Cyprinus carpio x Carassius gibelio).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a bucót 2024. február 22-én Dunakeszinél fogtam a Dunából. Nem tudom biztosan eldönteni, hogy melyik bucófaj. Ehhez kérem a segítségüket! Üdvözlettel: R. B.

   Ha megjegyzi, hogy a magyar bucó hátúszójában legalább 13 úszósugár van (mint fodor a dalbeli kislány szoknyáján), ezzel szemben a német bucóéban 10-nél kevesebb, akkor legközelebb már valószínűleg nem kell segítséget kérnie. Sajnos a képen ez nem látszik, ezért a faroknyél vastagságát kell figyelembe venni. Ez itt vaskosabb, mint a német bucóké, tehát a faj magyar  bucó (Zingel zingel).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Budapesten szoktam pergetni és halakat fogni. Most, hogy nézegettem a képeimet, elég furcsa dolgot vettem észre az egyik sügéren. A teste sügérszerű, de a feje és a szeme nem egészen. Esetleg meg tudnák mondani, hogy mi is lehet ez?

   Nagyításban az első hátúszó végén láthatóvá válik az a fekete folt, amely a sügérek jellemzője. Ugyanezt erősíti a pikkelyek mérete és alakja, valamint a test sötét sávozottsága. Alkatilag a fejen sem látni olyat, ami ne lenne elfogadható. A szokatlan kis fekete pontok pedig a feketepettyes betegség jelei, melyek azt mutatják, hogy ott egy mételyféreg metacerkáriának nevezett parányi lárvái fészkelnek a bőrben, de olykor a szemlencsében is. A hal tehát szerintünk egy parazita mételyféreggel fertőzött sügér (Perca fluviatilis).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Egy korábban fogott, nekem kecsegének tűnő halamat egy általam igen tisztelt, a témában szakirányú műveltséggel rendelkező ismerősöm vicsegeként azonosította. Tisztelettel kérem állásfoglalásukat a kérdéskörrel kapcsolatban. Köszönettel: F. L.

   Vicsegének a viza és a kecsege hibridjét nevezzük. Ennek létrejöttéhez két faj  szükséges, de a Dunában nincs viza, és mesterségesen előállított vicsegét sem telepítenek bele. Ebből következően a hal kecsege (Acipenser ruthenus), de emellett szól a testalkat és az oldalvértek 57-nél nagyobbra becsülhető száma is. A bajuszszálak hossza nem biztos bélyeg, mert a fajon belül is változó lehet, viszont a kecsgénél rojtozottak, a vizánál pedig oldalról lapítottak. Ami biztos határozóbélyeg, az a száj mérete és alakja. Az ezt mutató ábrák Berinkey Lászlónak a Halak – Pisces című, 1966-ban megjelent könyvéből származnak.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat 2024. 01. 14-én fogtam a Pécsi-víznek a Pécs és Zók közötti szakaszán.  Csak ezt az egy képet készítettem, mert fiatal leánykoncérra gyanakodtam, és ezért egyből vissza is engedtem.  A segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: H. Cs.

   A leánykoncér közeli rokona a bodorkának, ezért nagyon hasonlítanak egymáshoz, de a leánykoncér szemgyűrűje sosem narancssárga, hanem fehér, továbbá az oldalvonalán legalább 35 pikkely van, míg ennek csak 31. Ez a hal tehát egyértelműen bodorka (Rutilus rutilus).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ez a hal 2023. október 12-én a magyar határtól pár kilométerrel északra, a szlovákiai Nemesmartinfala (Martinová) víztározójának leeresztésekor, az egyik lehalászás alkalmával került elő. Szerintem vörösszárnyú keszeg. Üdvözlettel: V. Gy.

   A fotón sajnos nem minden részlet látszik kielégítően, de a hal szerintünk is a vörösszárnyú keszegnek (Scardinius erythrophthalmus) egy részlegesen xatorisztikus példánya. Ez utóbbi azt jelenti, hogy testfelületének egy részén túltermelődött a  xantofill nevű narancssárga festékanyag, de néhol az általában jellemző gyöngyházfényű guanin világos csillogása látszik. A jelenség oka genetikai hiba lehet.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters