Ezt a bucót 2024. február 22-én Dunakeszinél fogtam a Dunából. Nem tudom biztosan eldönteni, hogy melyik bucófaj. Ehhez kérem a segítségüket! Üdvözlettel: R. B.

   Ha megjegyzi, hogy a magyar bucó hátúszójában legalább 13 úszósugár van (mint fodor a dalbeli kislány szoknyáján), ezzel szemben a német bucóéban 10-nél kevesebb, akkor legközelebb már valószínűleg nem kell segítséget kérnie. Sajnos a képen ez nem látszik, ezért a faroknyél vastagságát kell figyelembe venni. Ez itt vaskosabb, mint a német bucóké, tehát a faj magyar  bucó (Zingel zingel).

   Budapesten szoktam pergetni és halakat fogni. Most, hogy nézegettem a képeimet, elég furcsa dolgot vettem észre az egyik sügéren. A teste sügérszerű, de a feje és a szeme nem egészen. Esetleg meg tudnák mondani, hogy mi is lehet ez?

   Nagyításban az első hátúszó végén láthatóvá válik az a fekete folt, amely a sügérek jellemzője. Ugyanezt erősíti a pikkelyek mérete és alakja, valamint a test sötét sávozottsága. Alkatilag a fejen sem látni olyat, ami ne lenne elfogadható. A szokatlan kis fekete pontok pedig a feketepettyes betegség jelei, melyek azt mutatják, hogy ott egy mételyféreg metacerkáriának nevezett parányi lárvái fészkelnek a bőrben, de olykor a szemlencsében is. A hal tehát szerintünk egy parazita mételyféreggel fertőzött sügér (Perca fluviatilis).

   Egy korábban fogott, nekem kecsegének tűnő halamat egy általam igen tisztelt, a témában szakirányú műveltséggel rendelkező ismerősöm vicsegeként azonosította. Tisztelettel kérem állásfoglalásukat a kérdéskörrel kapcsolatban. Köszönettel: F. L.

   Vicsegének a viza és a kecsege hibridjét nevezzük. Ennek létrejöttéhez két faj  szükséges, de a Dunában nincs viza, és mesterségesen előállított vicsegét sem telepítenek bele. Ebből következően a hal kecsege (Acipenser ruthenus), de emellett szól a testalkat és az oldalvértek 57-nél nagyobbra becsülhető száma is. A bajuszszálak hossza nem biztos bélyeg, mert a fajon belül is változó lehet, viszont a kecsgénél rojtozottak, a vizánál pedig oldalról lapítottak. Ami biztos határozóbélyeg, az a száj mérete és alakja. Az ezt mutató ábrák Berinkey Lászlónak a Halak – Pisces című, 1966-ban megjelent könyvéből származnak.

   Ez a hal 2023. október 12-én a magyar határtól pár kilométerrel északra, a szlovákiai Nemesmartinfala (Martinová) víztározójának leeresztésekor, az egyik lehalászás alkalmával került elő. Szerintem vörösszárnyú keszeg. Üdvözlettel: V. Gy.

   A fotón sajnos nem minden részlet látszik kielégítően, de a hal szerintünk is a vörösszárnyú keszegnek (Scardinius erythrophthalmus) egy részlegesen xatorisztikus példánya. Ez utóbbi azt jelenti, hogy testfelületének egy részén túltermelődött a  xantofill nevű narancssárga festékanyag, de néhol az általában jellemző gyöngyházfényű guanin világos csillogása látszik. A jelenség oka genetikai hiba lehet.

   2023. decemberében Győrben, a Pándzsa-patakból fogtam ezt a keszeget, amelynek meghatározásában kérnék segítséget. Számomra nem egyértelmű, hogy bagoly-, vagy laposkeszeg, ugyanakkor némi dévéres beütést is látok rajta, ezért valamilyen hibridre gyanakszom. Előre is köszönettel: P. R.

   Dévérre utaló jelet nem látunk a keszegen, így a hibrid kizárható. A másik két említett faj anális úszója egyaránt hosszú, de míg a bagolykeszeg szája alsó állású és az oldalvonalán maximum 52 pikkely lehet, ennek a halnak a szája felső állású, és az oldalvonalán 67 pikkely van, tehát a hal laposkeszeg (Ballerus ballerus).

   Pár éve több kishalat is fogtam a hévízi csatornából, melyek közül ez az egy – kb. 1 év után – elég rövid időn belül sárga színűre változott, jelenleg pedig teljesen sárga. Tudnának segíteni a hal beazonosításában? Esetleg van valami ötletük miért váltott színt? Üdvözlettel: Gy. B.

   A hal olyan, mintha vörös citromsügér (Amphilophus labiatus) lenne, de minden bizonnyal ennek valamilyen hibridje, mert a díszhalkereskedésekben is ilyeneket árusítanak. A színváltozás az ivadék növekedésének természetes velejárója. Idegenhonos lévén nem lett volna szabad betelepíteni természetes vizeinkbe. Jelenléte káros az őshonos halfaunára, ezért a kifogott példányait tilos visszaengedni.

   Pár éve fogtam ezt a halat a hévízi csatornából. Tudnának segíteni a hal beazonosításában? Előre is köszönöm szépen a segítséget. Üdvözlettel: Gy. B.

   A képen látható hal egy fiatal tűzfejű tarkasügérnek (Vieja melanurus) tűnik, de nagy valószínűséggel ennek valamilyen hibridje, mert a díszhalárusok kínálatában ezek terjedtek el. Természetes vizeink halfaunájára minden idegen faj káros, így ennek a betelepítése is tiltott, büntetendő cselekmény volt. A kifogott példányokat nem szabad visszaengedni.

   Egy Etyek melletti horgásztóba zömmel  enyhén sárgás fehér harcsákat telepítettek, de vannak köztük olyanok, melyeken a fehér szín sem látszik. Ezek lennének az albínók? Előre is köszönöm a választ.  V. J.

   Ennek a kisharcsának a bőréből valóban hiányzik a fekete melanin  és  a gyöngyházfehér guanin is. Emiatt áttetszővé vált kültakaróján keresztül elősejlik a pirosló kopoltyú, a háthoz közelebb futó gerincoszlop, utóbbi alatt láthatók a testüreget oldalról határoló bordák, az anális úszó elejétől hátrafelé pedig a csigolyák fölső és alsó tövisnyúlványai. Ezek a sajátosságok az albínó példányokra jellemzőek, de az albinizmus a pigmentek teljes hiányát jelenti, itt viszont a bőr színsejtjei mintha tartalmaznának valamennyi sárga színű xantofillt. Ha így van, akkor a hal csak félig albínó, azaz szemialbínó. Ám ha a sárgás színt valamiféle fényvisszaverődés okozza, akkor a harcsa teljesen albínó lehet. Ez az élő példány vizsgálatával dönthető el  (szemi/albínó Silurus glanis).