A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Haltani Társaság!

   Segítséget szeretnék kérni az alábbi hal azonosításában. Én ezüstkárásznak tartom, ugyanis az oldalvonal mentém 31 db pikkely számolható, de van aki széles kárásznak, van aki pedig hibridnek mondja. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: M. R.

   Az ezüstkárászok testmagassága tág határok között változhat, tehát ennek nincs döntő szerepe a faj azonosításában. A hátúszót kellett volna megnézni, hogy a szegélye domború ívű-e, vagy inkább egyenes (ez utóbbi valószínű). Az oldalvonal 31 pikkelye, a viszonylag hosszú és sötét farokúszó, valamint az anális úszó homorú szegélye azonban arra vall. hogy a hal ezüstkárász (Carassius gibelio). Teljes biztonsággal az sem zárható ki, hogy a hal hibrid, de ennek eldöntéséhez genetikai vizsgálatra lenne szükség.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Sajnos csak most találkoztam a Mit fogtam? rovattal, ezért a fényképezési ajánlásokat is csak most ismertem meg. De ha a rossz fotó ellenére is sikerülne beazonosítani ezt a kisoroszinál fogott halat, annak nagyon örülnék, mert a jelenlévők között nem született megegyezés a jászkeszeg vs. domolykó vitában. Köszönettel: K. Z.

   A széles homlok, a vaskos test, az öblös száj, az aránylag nagy és sötéten kontúros pikkelyek, a piros hasúszó, de szürke farokúszó azt igazolja, hogy a hal domolykó (Squalius cephalus).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Nyolcéves "horgásztársunk" 2023. aug. 25-én a Duna budapesti szakaszán először egy 40-50 dekás leánykoncért, majd a képen láthatóan szintén leánykoncérnak tartott halat fogta, amely a  faroktőig 43 cm volt. A nagy méret elbizonytalanított egy kicsit, ezért kérem a megerősítésüket. Köszönettel: B. Gy.

   A hal már alakját tekintve is leánykoncér (Rutilus virgo), és ezt erősíti meg félig alsó állású szája, világos szemgyűrűje, úszóinak piros színe, valamint oldalvonalának pikkelyszáma, amely a "kiegészített" kép alapján 45 és 49 közé esik. A védettség és talán a klímaváltozás is kedvező lehet a számára, mivel a faj gyakoriságában és az előkerülő példányok méretében is növekedés látszik.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a gébet Dunakeszin fogtam 2023. 08. 30-án a Dunából. Én Kessler-gébre gondolok, de kíváncsi vagyok, hogy valóban az-e. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: R. B.

   A nagy fej, a nagyra tátható száj, a magasan ülő szem, a testoldal középén végighúzódó, nagyobb, hosszúkás foltokból álló szaggatott sáv, valamint a végig azonos magasságú második hátúszó egyaránt azt igazolja, hogy a hal Kessler-géb (régebben Neogobius kessleri, jelenleg egy másik nembe átsorolva: Ponticola kessleri).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Abban szinte biztos vagyok, hogy a képen látható hal, melyet augusztus 23-án fogtam a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusának kistavából, dévér-bodorka hibrid. Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy melyik faj az apa, és melyik az anya. A válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Cs. H. I.

   Az oldalvonal pikkelyszáma (50 vagy 51) közelebb esik a dévéréhez, mint a bodorka 48-as maximumához (vagy egyezik vele, mert a dévérnél a minimum 51). Az oldalvonal fölötti (9) és  alatti (4) pikkelysorok száma azonban a bodorkáéval egyezik, és az anális úszó sugárszáma (16) is sokkal közelebb van a bodorka 13-as maximumához, mint a dévér 23-as minimumához. A testhosszhoz képest kis testmagasság ugyancsak a bodorkára jellemző.
   Utóbbi jellegzetességek alapján úgy tűnik, hogy a hal bodorkadévér (Rutilus rutilus x Abramis brama), tehát az anyja volt bodorka, az apja pedig dévér.  A biztos döntéshez azonban genetikai vizsgálatra lenne szükség.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Augusztusban lett fogva a Dunából ez a hal, amit hazavittem a kis tavamba. Mivel engem a ragadozókra emlékeztet, ezért inkább elkülönítettem, amíg kiderül, hogy milyen faj. Balinra hasonlít, de nem vagyok biztos benne, hogy az. Kérem, segítsenek a meghatározásban. Ha ragadozó, akkor visszaengedem a Dunába ott, ahol ki lett fogva. Köszönettel: E. V.

   Sejtését megerősítjük. A kissé kampós alsó állkapocs, a szem alá benyúló száj, a kiegészített oldalvonalon számolható 65-nél több pikkely, valamint a mélyen beöblösödő anális úszó alapján egyértelmű, hogy a hal egy fiatal, kifogható méreten aluli balin (Leuciscus aspius).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Augusztus 17-én akadt horogra a Velencei-tavon (Gárdony és Velence határánál, a strand kerítése mellett, a parti kövezésen) ez a szerintem ponty- és keszegjelleget egyszerre mutató ivadék. (Élénkpiros, hegyesebb farok- és farokalatti úszó, élénk ezüstös szín, ugyanakkor magas hát, tömzsi test, harmonikaszáj és bajusz.) Lehet ponty-vörösszárnyú keszeg hibrid? Tisztelettel: S. B.

   Első ránézésre megtévesztően felső állásúnak tűnik a halacska szája, de nagyításban látható, hogy az csak a kissé előretolt felső ajak alatt nyílik, tehát nem olyan, mint a vörösszárnyú keszegé. A hosszú hátúszó, az oldalvonal pikkelyszáma (35), az oldalvonal feletti pikkelysorok száma (6) és a bajusz egyaránt arra utal, hogy a hal egy ezüstös színű, élénkpiros farok- és anális úszójú fiatal ponty (Cyprinus carpio).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Kishalazás közben, augusztus 14-én fogtam ezt a halacskát  a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körösön. Sajnos nem tudom beazonosítani, de kíváncsi lennék rá, hogy milyen hal lehet. Válaszukat előre is köszönöm, G. Z.

   A felső állású száj, a nagy szem, a hasonlóan ívelt hát és has, a sötéttel szegett, kontúros pikkelyek, valamint a fiatalokra és a felnőtt ikrásokra jellemző hosszanti fekete csík egyaránt amellett szól, hogy a hal egy idegenhonos és inváziós razbóra (Pseudorasabora parva).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Augusztus 12-én fogtam a Lupán egy kárászt, ami hiába ezüstös és 31 db az oldalvonalán a pikkely, nem vagyok 100%-osan meggyőződve a testforma és a fej alapján, hogy ez ezüstkárász. Első körben széles kárásznak hittem, de ezt elvetettem, ponty-kárász hibrid lenne? Üdvözlettel: L. N.

   A hal kissé magas hátú, de erről nem lehet hibridizációra gondolni, mert az ezüstkárászok testhosszhoz viszonyított testmagassága igen tág határok között változik. A feje valóban hosszúnak tűnik egy kissé, így nem zárható ki, hogy a hal egyik szülője ha nem is ponty, de egy hibrid ezüstkárászponty volt. Ennek megállapításához azonban genetikai vizsgálatra lenne szükség. Széles kárászra utaló jellegzetesség - a hátúszó ívesen domború szegélye - nem látható a képen, de nem gondoljuk, hogy ilyen lett volna. Az úszók és a pikkelyek szürkés színét is mérlegelve a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Egy kollégám fogott három siklót kishallal, de én mondtam neki, hogy talán viperát fogott. A vízisiklónak van egy sárga folt a fején, ennél a példánynál nem látható ilyen. A helyszín a Szerencsi hármastó, errefelé eléggé elszaporodtak a viperák. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. S.

   A vipera szárazföldi állat, vele vízben nemigen találkozhatunk. A képen látható hüllő fején valóban nincsenek világos foltok, de ez csak azt jelenti, hogy nem vízisikló. A színe és jellegzetes mintázata alapján azonban megállapítható, hogy egy kockás sikló (Natrix tessellata), amely a vízhez erősen kötődik és a többi hüllőnkhöz hasonlóan védett.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters