A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Haltani Társaság!

   A kifogott ezüstkárászok farokúszójában találtam ilyen élőlényeket. Kíváncsi lennék rá, hogy mik ezek az élősködők, és mi lehet a fertőzés következménye. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. M.

   A farokúszó tövének az alján egy u alakban meggörbült Philometra nevű fonálféreg lárvája látható. Ez a parazita kezdetben a plankton evezőlábú rákjaiban él, és a fertőzött táplálékkal jut a halakba. Itt a pikkelyek alatt, az úszókban és a belső szervekben fejlődik tovább. A filometrózisnak nevezett betegség néhány féreg esetén enyhe tünetekkel jár, de ha sok élősködő fejlődik a halakban az a pusztulásukat is okozhatja. Az emberre azonban nem jelent veszélyt.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A Győrtől nyugatra mintegy 8 kilométerre fekvő Abdai-horgásztóból fogtam ezt a kis halat május 20-án. Segítségüket kérem a faj azonosításában. Előre is köszönettel: M. A.

   A nyúlánk, áramvonalas testforma, a felső állású száj és a gyöngyszerű pikkelyek alapján megállapítható, hogy a kis hal egy razbóra (Pseudorasbora parva).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A képen látható hal a Sió-csatorna alsó szakaszán került horogra. A faj azonosításában kérném segítségüket. Szerintem fiatal márna (Barbus barbus) lehet. Tisztelettel: M. B.

   A hal valóban hasonlít a márnához, de valójában egy annál nyúlánkabb testű küllő, mégpedig nagy valószínűséggel halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). Biztosan akkor állíthatnánk ezt, ha látnánk, hogy a hátúszójában nem 8, hanem 7 elágazó sugár van, de mivel a képen ez nem látszik, a homoki küllő sem zárható ki teljesen, azonban ez faj az erősebb sodrású vizek lakója.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Az egyik tavunkban egyre több esetben jelennek meg a halakon a csatolt képen látható fekélyek, sérülésnek tűnő hibák. A halak aktívan táplálkoznak, elhullás nincs igazán belőlük, de nem szép a látvány. Mi okozhatja ezt? Segítő közreműködését megköszönve, maradok tisztelettel: P. N.

   Halegészségügyi szakértőnk véleménye szerint a kinagyított képeken a pikkelytasakok gyulladását, pikkelyhiányt és vízipenész-felrakódást lehet látni. A pikkelytasak-gyulladást rendszerint baktériumok idézik elő, de közrejátszhat benne valamilyen parazitafertőzés is. Az elsődleges okot laboratóriumi vizsgálattal sem lehet mindig felderíteni . Haltelepítésre nem szabad ilyen állományt vásárolni, de a tavaszi planktonbőség hozzá fog járulni az állomány gyógyulásához.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A mellékelt képen látható halat 2023. 04. 28-án fogtam a Szálkai-víztározó középső szakaszán, de mivel nem ismertem fel, visszaengedtem. A fajának a beazonosításában szeretném a segítségüket kérni. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. D.

   A hal nyúlánk, mérsékelten magas hátú. A feje nem nagy, a szája kicsi és csúcsba nyíló. Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 55. A hátúszó nem színes, de a többi piros. Ezek alapján a hal jászkeszeg (Leuciscus idus).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a dunai galócát 2023. május 30-án ultralight pergető módszerrel fogtam a Duna Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán. A súlyát 6-7 kg körül saccoltuk, a hossza meg kb. 80 cm  lehetett. Üdvözlettel: F. Cs.

   A fokozottan védett, 100 ezer forint természeti értékű galóca (Hucho hucho) előfordulása ismert a Duna hazai szakaszáról, de eddig csak a sokkal följebb lévő, szigetközi fogásairól értesültünk. A Komárom-Esztergom vármegyei szakaszon ez az első észlelése, ezért a megküldött adat különösen értékes számunkra. Köszönjük, hogy értesített bennünket és gratulálunk a ritka fogáshoz. 

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat március 31-én fogtam a Dunán, a szobi rév környékén. Először nem akartam elküldeni a halfotót, amelyről többen is azt állították, hogy küsz, de nem teljesen olyan. A kíváncsiság azonban nem hagyott nyugodni, így végül arra jutottam, megkérdezem Önöktől. A felső állású szája miatt következtettem arra, hogy nem küsz.  Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: J. V.

   A küszök szája is felső állású, de valóban nem ennyivel rövidebb az alsónál a felső állkapcsuk. Mégis úgy véljük a testalkat és a pikkelyzet alapján, hogy ez a hal egy felső állkapcsán nagyon fiatalon sérülést szenvedett és torzultan regenerálódott küsz (Alburnus alburnus).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

A halat Vácon, a Gombás-patakban fogtam 1-1,5 km-re a dunai beömléstől. A hallal együtt domolykókat is fogtam, de ez egyértelműen nem hasonlított rájuk. Nyúldomolykóra gyanakszom. Kérem segítsenek eldönteni mi lehet ez! Üdvözlettel: T.-L. Á.

   A nyúldomolykó oldalvonalán maximum 53 pikkely lehet és a szája alsó állású. Ennek halnak az oldalvonalán 57 pikkely számolható és a szája csúcsba nyíló, tehát nem nyúldomolykó, hanem a még apróbb pikkelyű jászkeszeg (Leuciscus idus).

Tisztelt Haltani Társaság!

   2023. április 22-én a Duna újpesti szakaszán fogtam a képen látható halat. Kérném a beazonosításában a segítségüket! Előre is köszönettel: R. Á.

   A zömök test, a nagy fej, a kis száj, a tüskés kopoltyúfedő, a hosszú hátúszó és a mellúszókhoz közeli hasúszók alapján eldönthető, hogy egy durbincsfaj van a képen, az elszórt kisebb fekete foltok pedig azt is egyértelművé teszik, hogy a hal vágódurbincs (Gymnocephalus cernua).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Kerti tavunkban találtam ezt az elpusztult (süllő?) ivadékot. Mikori ívás lehet? Idei ivadéknak nagynak tartom, tavalyinak pedig kicsinek. Okozhatta az elhullást, hogy a táplálékhalak még nem ívtak le, így nem volt mit elfogyasztania? Köszönöm, P. J.

   A kerti tóból előkerült ivadék hasonlít a süllőre, de nagyobb a feje, magasabb a teste, továbbá az első hátúszja végén ott a fekete folt, ami a sügér (Perca fluviatilis) jellegzetessége. A hal nem volt sovány, tehát pusztulását nem a táplálékhiány okozhatta. A tágra nyílt száj és a kifeszített kopoltyűfedő inkább az oxigénhiányos halakat jellemzi. Nem ismerjük a hal hosszát, de olyannak látszik a képen, mintha most kezdte volna meg életének a második évét. A Tisza-tavi sügérek  első nyári növekedéséről az alábbi linken elérhető dolgozat nyújt tájékoztatást:

https://haltanitarsasag.hu/storage/uploads/1674141829_Harka.&.Papp_Pisces.Hungarici_2021.pdf

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters