Lenne egy kérdésem, ami már régóta foglalkoztat. A pontyok látnak színeket? Milyen a látásuk? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: O. Cs.

  Az ember szemében háromféle csap van, amelyek a kék, a zöld és a piros szín észleléséért felelősek, így színlátása trikromatikus. Ezzel szemben a csontoshalak nagy része, köztük a pontyfélék is tetrakromát állatok, ugyanis a szemükben az ultraibolya fényre érzékeny pigmentek is megtalálhatók. Ez alapján a pontyok szélesebb tartományban látnak színeket, mint az ember.  A halak gömb alakú szemlencséje 1–2 méteren belüli tárgyakról vetít éles képet a retinára, kisebb halak esetében ez mindössze néhány centiméterre korlátozódhat. A szemlencse görbülete nem változtatható, speciális izmok által hátrahúzva azonban az éleslátás határa akár 10 méterre is nőhet. Mivel a ponty szeme a test oldalán helyezkedik el látómezeje igen széles, a környezetét szinte teljes egészében belátja, vakfoltja kicsi. A két szem látótere között azonban alig van átfedés, így a térlátása gyenge.

   2025. 03. 19-én 15 óra körül fogtam ezt a halat a Diana és Zoltán Horgásztavon, Etyek mellett. A hal pontos tömege 3,675 kiló volt, ami potenciális országos ezüstkárászrekord lenne, ha beigazolódna, hogy a hal ténylegesen ezüstkárász. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: V. A.

  A képen látható hal feje viszonylag rövid, pikkelyei kontúrozatlanok, úszói szürkés színűek, melyek az ezüstkárász jellemzői, viszont az oldalvonalon számolható 33 pikkely, valamint a száj szélén található apró bajuszka alapján a halról megállapítható, hogy az egy ikrás ezüstkárásztól és egy tejes pontytól származó hibrid, azaz ezüstkárász-ponty (Carassius gibelio x Cyprinus carpio).

  2022. június 5-én a Tiszakécskei Holt-Tiszán horgásztam és ezt a furcsa halat fogtam. A hal külseje olyan, mint a tükörpontyé, de nincs bajusza. Vajon mi lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. G.

  A hal feje kicsi, teste zömök, háta viszonylag magas, farokalatti úszója rövid, mintázata sárgás, ezek alapján a hal egy halvány aranyhal (Carassius auratus), vagy annak ezüstkárásszal alkotott hibridje (Carassius auratus x Carassius gibelio). A két faj igen közeli rokonságban áll, olyannyira, hogy egyes források szerint egy fajba tartoznak és mindössze alfaji vagy annál is kisebb különbség van közöttük. A kopoltyúfedőn keresztül áttetszik a kopoltyú vöröses színe, ami arra utal, hogy a hal részlegesen alampiás. Ez a szó magyarul fénytelenséget jelent, ami abból adódik, hogy a hal bőréből hiányzik a gyöngyházfényű guanin színanyag.

  2025. 03. 06-án a Duna Baja alatti, szeremlei szakaszán horgásztam, és fogtam egy olyan halat, amilyet még sosem láttam. Pár ismerősnek elküldtem a képeket róla, de senki sem tudta, hogy mi. Végül a Google segített: pettyes harcsát sikerült fognom. A hal 40 cm hosszú volt és 1,2 kg-os. Üdvözlettel: L. T.

  A fogott hal feje lapított, bajsza hosszú, de a viszonylag rövid farokrész és az azon lévő zsírúszó elárulja, hogy a törpeharcsaféléknek is rokona. A v alakban bemetszett farokúszó és a fekete pettyezettség pedig egyértelművé teszi, hogy ez egy pettyes harcsa (Ictalurus punctatus).

  A képen látható hal 2025.03.08-án Esztergomban került horogvégre a Bottyán híd alatti Kis-Duna-ágból. A fej formája miatt azt gondoljuk, hogy nem egy szélhajtó küsz. A határozásában kérjük segítségüket. Üdvözlettel: Sz. B. és E. T.

  A képen látható hal szája kicsi és felső állású, szeme nagy, a hátúszója a hasúszónál hátrébb kezdődik és oldala zöldes színezetű, ami alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus).

  Miért védett a leánykoncér, hiszen a Dunából már sokszor előkerül, és a Drávában sem ritka? Tudnának erre valamilyen elfogadható magyarázatot adni? Válaszukat várva üdvözlöm önöket, V. J.

  Amikor a képen látható pontyot lefotóztam, azt hittem sebes az oldala, de jobban megnézve ért a meglepetés, hogy ez nem is seb. Nagyítva úgy tűnik, hogy egy színes folt. Mitől lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. A.

  A ponty oldalán látható vörös folt egy körben terjedő, szakszóval körülírt bőrgyulladásnak tűnik. Az okát bakteriológiai, szövettani laboratóriumi vizsgálattal lehetne felderíteni. Ezt akkor célszerű végeztetni, ha az adott víztérben lévő pontyokon halmozottan fordul elő ez az elváltozás.

A Szigetközben fogta a fiam ezt halat, szerintünk leánykoncér. Kérem a megerősítésüket! Üdvözlettel: T. J.

A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje világos, oldalvonalán 45 pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A képen látható paducot az esztergomi Kis-Dunán fogtam. A hátából kilógott valami zöld parazitaszerűség, és a farokúszó tövénél is láttam egy hasonlót. Be tudnák azonosítani? Tisztelettel: B. N.

  A képen egy Tracheliastes nembe tartozó rákélősködő látható. A dunai halakra a Tracheliastes polycolpus nevű, rendszerint az úszók tövén kapaszkodó faj jellemző. Életük nagyobb részét szabadon lebegő lárvaként töltik ezek a rákocskák, melyek teste egy bőr alá befúrható csillagszerű horgonyból, két karból, egy hasonló méretű testből és két hosszú petezacskóból áll.

A képen látható halat 2024 márciusában fogtam egy Pilisszentiván környéki tóból. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: S. R.

A képen látható hal első ránézésre jászkeszegnek tűnik, erre utal az úszók vöröses színe, a homorú szegélyű farokalatti úszó, valamint a csúcsba nyíló száj. Ellenben az alacsony testmagasság, a nagy, szürkés színű, mélyen bemetszett farokúszó és a viszonylag nagyméretű száj balinra emlékeztet. A jászkeszeg oldalvonalán maximum 60 pikkely számolható, ennél a halnál viszont ez az érték 62, ami szintén hibridre utaló jel. Mindezek alapján a hal feltehetően egy ikrás jászkeszeg és tejes balin összeívásából származó jászbalin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).