A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Dunai horgász vagyok, és a folyó fővárosi szakaszán fogtam ezt a különös halat. Vaskos csabak lenne? Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: B. M.

   A hal szája csúcsba nyíló, tehát az alsó szájállású vaskos csabak kizárható. A rendellenesen hosszú úszók alapján nyilvánvaló, hogy a képen egy aberráns példány látható, melynek oldalvonalán 52 pikkely számolható. Kinézete alapján ez a hal lehet egy fiatal, karcsú jászkeszeg (Leuciscus idus), amely valamelyest pikkelyszámban is eltér a megszokottól. A karcsúsága, a pikkelyképlete és úszóinak sugárszáma alapján azonban az is lehet, hogy egy ritkaság, a jászkeszeg és a domolykó hibridje, vagyis jászdomolykó (Leuciscus idus x Squalius cephalus). A kérdés eldöntéséhez azonban alaposabb vizsgálatra lett volna szükség.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Beazonosítást kérnék erről a halról, melyet az Ipoly folyó alsó szakaszán,  Letkés település alatt fogtam. Bodorka vagy leánykoncér? Bodorkának túl nagynak tűnik, és szeme is világos nem sárgás. Ezért kérném a válaszukat. Előre is köszönettel: S. Ö.

   A hal csakugyan szép méretű, de nem annyira, hogy kizáró tényező legyen, mert a bodorka esetében a horgászrekord 1,9 kg. A szemgyűrű nagyobb része valóban világos, de ez előfordulhat a bodorkánál, a felső részén azonban van egy kis narancsszín árnyalat. A döntő bizonyíték azonban a száj. Mivel nem alsó állású, hanem csúcsba nyíló, a hal bodorka (Rutilus rutilus).

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a halat Németországban, Brandenburg tartomány egyik tavában találtam, de sajnos nem ismerem fel. Tudnának esetleg segíteni? Üdvözlettel: N. B.

   A hosszú és hegyes orr, a háton nagyításban előtűnő csonttüskék, a nagy, sötét foltokkal tarkított zöldesbarna testszín alapján megállapítható, hogy a halacska egy tüskés pikó, németül Dreitachliger Stichling (Gasterosteus aculeatus). Németországban ez a faj csak az északi, valamint az északkeleti, tehát brandenburgi területeken él.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Április 1-jén fogtam ezt a halat a Nagyteveli víztározón és nem tudtam megállapítani, hogy pontosan milyen fajba sorolható be. A feje és a teste egyértelműen ezüstkárászra utal, az úszói viszont furcsán nagyok és lágyak. Lehetséges, hogy a kárász esetleg keszeggel is összeívik? Köszönöm megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: B. Á.

   Keszegre utaló jelek nincsenek a halon, tehát a hibridizáció kizárható. Az úszók rendellenessége olyan genetikai hibára utal, amilyen a fátyolfarkú díszhalaknál mutatkozik. A példány elvileg egy visszavadult, de génhibás aranyhal is lehetne, ám ennek kicsi az esélye egy víztározóban. A legvalószínűbb az, hogy ez a hal egy fátyolfarkú ezüstkárász (Carassius gibelio).

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   A mellékelt fotókon látható halat 2023. 03. 22-én fogtam a Lajtán, Mosonmagyaróvár városi szakaszán. Véleményem szerint a hal nyúldomolykó, de megerősítést kérnék. Köszönettel és tisztelettel: S. Cs.

 

   A felső képen jól látszik, hogy a hal orra és felső állkapcsa sokkal előrébb nyúlik, mint az alsó állkapocs, tehát a szája kifejezetten alsó állású, míg a nyúldomolykóé (Leuciscus leuciscus) csak félig alsó állású. A lenti képről úgy tűnik, hogy a viszonylagos testmagassága is kisebb, mint a feltételezett fajé. Ezek alapján a halat inkább gyöngyös koncérnak (Rutilus meidingeri) tartjuk. Ám az igaz, hogy az oldalvonalán csak 59 pikkely számolható, ami se a nyúldomolykónak (46-53), se a gyöngyös koncérnak (62-67) nem felel meg. Annál a fajnál azonban, amelybe korábban a koncért alfajként besorolták (Rutilus frisi), többnyire 60 és 64 között változott a pikkelyek száma, de 53-tól 68-ig is terjedhetett. Ez megerősít bennünket abban, hogy a hal gyöngyös koncér (R. meidingeri). Köszönjük ezt az újabb adatot.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Egy ismerősöm fogott a hétvégén egy halat, aminek a beazonosításában kérnénk segítséget. Ezüstkárásznak néz ki, csak érdekes külsővel… Köszönöm előre is, V. L.

 

    A hal szerintünk is egy fiatal ezüstkárász (Carassius gibelio), de több részéről is hiányzik a gyöngyházfényű guanin. A kopoltyúfedő alján és a testén egy hosszanti sávon még látszik a guanin ezüstös tükrözése, de a kopoltyúfedő felső részén és a hasi részen már átüt a kopoltyú sötétvörös és az izom pirosló színe. A guaninhiányt genetikai hiba okozhatja. 

Tisztelt Haltani Társaság!

   Ezt a gyönyörű szép halat tavaly, ősz végén fogtam  egy békés megyei csatornában. Véleményem szerint egy compó, de kérem a segítségüket a meghatározásában. Előre is köszönettel: M. P.

   Jól gondolja, ez egy compó (Tinca tinca). De olyan, amelynek bőrében nem termelődik a melanin nevű fekete pigment, ezért csak a narancssárga xantofill színe látszik. Ennek alapján mondhatjuk, hogy ez egy xantorisztikus változat, amely csekély számban előfordul a compó tenyészeteiben is, de aranycompó néven egyes díszhalüzletekben is kapható.

Tisztelt Haltani Társaság!

   Egy nevesincs abasári kistavon a mai napon (03.02) két kis halat fogtam. Ezeknek nem látszott az oldalvonala, csak pár pikkelyen, illetve az anális úszója fölött fekete pontsor látható. Elképzelhető, hogy kurta baingok? Válaszukat előre is köszönöm.  Sz. D.

 

   Mindkét említett tulajdonság a kurta baing (Leucaspius delineatus) jellemzője, ahogyan a hal testalkata, felső állású szája és a viszonylag nagy alsó állkapcsa is. Gratulálunk e ritka és védett faj megtalálásához, felismeréséhez.

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Ezt a halat a Duna neszmélyi ágában fogtam, és az azonosítását szeretném kérni. Üdvözlettel: M. D.

 

   A pikkelyek ezüstfehérek és aprók, a száj csúcsba nyíló, az alsó úszók vörhenyes színűek, a hátúszó hátrébb ered a hasúszóknál. Ezek a tulajdonságok a jászkeszeg (Leuciscus idus) jellemzői, de ennél a fajnál a testhosszhoz viszonyított testmagasság ivadékkorban is nagyobb szokott lenni. Továbbá mintha a szája is kissé nagyobb lenne.  Az oldalvonalon pedig 63 pikkely számolható, ami hárommal meghaladja a jászkeszegnél előforduló maximális értéket. Ezzel ugyan balin (L. aspius) sem lehetne, mert annál 65 a minimum, de valószínűsíti, hogy a hal jászbalin, vagyis egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin hibridje (Leuciscus idus X Leuciscus aspius). 

Tisztelt Magyar Haltani Társaság!

   Én ugyan nem egy beazonosítandó fogással kapcsolatban írok önöknek, de bízom benne hogy tudnak az alábbi kérdésemre szakmailag megalapozott válasszal szolgálni. Az egyik horgászattal foglalkozó Facebook-csoportban heves vita alakult ki a ponty “keserűfogáról”, és az eltávolításának szükségességéről. A kérdésem az, hogy mennyire megalapozottak az erre vonatkozó népi hiedelmek, miszerint a nem eltávolított keserűfog elrontja, megkeseríti az adott étel ízèt. Köszönettel: M. M.

 

   Keserűfognak a ponty páros, félkörszerűen ívelt garatcsontját nevezik, amelyen 3 sorban 1-1-3 vagy 1-2-3 zománcos csontfog ül. Csontról van tehát szó, és a csont önmagában, tiszta állapotban nem keserű.  Keserű akkor lehet, ha valamilyen táplálékmaradék vagy a közelében lévő és boncoláskor kiszakadó epehólyag váladéka szennyezi. A keserűfoggal kapcsolatos és szinte általánosnak mondható néphit tehát csak egy mese. Hosszú évtizedek pontyhalászléfőző tapasztalata támasztja ezt alá, ám ennek ellenére sokan tartják magukat ehhez a hiedelemhez, és megszokásból mindig gondoskodnak a keserűfog eltávolításáról.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters