Egy korábbi horgászatunk során a horgászbarátom fogott egy különös halhibridet. Annyit megláttunk benne, hogy dévér volt az egyik félrelépő, de a másik tag nem egyértelmű számomra.  Szerintem laposkeszeg vagy garda lehetett. Kérem ez ügyben az Önök véleményét. Tisztelettel: V. P.

   A száj felső állású (a dévéré félig alsó), a pikkelyek száma az oldalvonalon 72 (a dévérnél maximum 57), az anális úszóban az osztott sugarak száma 39 (a dévérnél maximum 28). Ezek alapján a hal nem hibrid, hanem laposkeszeg (Ballerus ballerus).

   Ezt a halat október 28-án találtam a Vargahossza-főcsatorna Békés határában húzódó rosszerdei szakasza partján. Önök szerint mi lehet? Köszönettel: K. P.

   A nagy testmagasság, az úszók elhelyezkedése és mérete, az oldalvonal pikkelyszáma (40), a kis száj, valamint a kopoltyúfedő felső részén lévő kis bőrfüggeléken valamennyire még így is látható sötét folt alapján megállapítható, hogy amire rátalált, az egy naphal (Lepomis gibbosus) teteme.

   Ezt a halat 2023. október 23-án reggel fogtam a Dunából. Segítségüket kérem a határozáshoz. Előre is köszönettel: P. Sz.

   A vaskos, kissé hengeres test, a két hátúszó, továbbá a képen nagyon kevéssé látszó, de a valóságban tapadókoronggá összenőtt hasúszók arról árulkodnak, hogy egy gébbel van dolgunk. A rövid, lekerekített orr és különösképpen az első hátúszón látható fekete folt pedig azt bizonyítja, hogy ez a hal egy feketeszájú, újabban elfogadott nevén kerekfejű géb (Neogobius melanostomus).

   Nem tudjuk, mi célból érkezett meg hozzánk ennek a szép halnak a fotója. Bizonyára nem azért, mert K. Z. – a küldője – még nem tanult meg írni, hiszen már rég iskolás, aki gyönyörű halakat is tud fogni. De ha azért küldte, hogy a fajt azonosítsuk, akkor ennek eleget teszünk.

   A fölső állású száj, a hosszú anális úszó és az oldalvonal pikkelyszáma (51) alapján megállapítható, hogy a hal egy küsz (Alburnus alburnus). Méghozzá egy idősebb, nagy példány, amelynél a testmagasság már ilyen jelentős szokott lenni.

   A mellékelt fotón szereplő kagylóhéjakat október 17-én találtam a Pécsi-tó partján. Véleményem szerint redős kosárkagyló, mely invazív faj. Kérem megerősítésüket! Tisztelettel: T. L.

   Mi is úgy véljük, hogy a képen látható kagylóhéjak a vizeinkben egyre terjedő redős vagy másik nevén  nagy kosárkagyló (Corbicula fluminea) maradványai. Emellett szól, hogy a héjon látható rovátkázás ritkább (11 borda/cm), mint nagyon hasonló rokonánál, a folyami vagy vonalkás kosárkagylónál (Corbicula fluminalis). Utóbbinál a bordák száma centiméterenként 13 és 28 között lehet.

   Ezt a kis halat a Tiszán fogtom az elmúlt napokban, de a fotózás után vissza is engedtem. Érdekel azonban, hogy melyik fajba tartozik, és azt az információt kaptam, hogy a Haltani Társaság tud ebben segíteni. Előre is köszönettel: S. R.

   A méret, a testforma, valamint a hátúszó alakja és felépítése alapján egy durbincsfajra lehet következtetni. A  hosszú fej és a hátoldalon látható hosszanti sötét csíkok - még a rövidségük ellenére is - igazolják azt, hogy ez a hal egy selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser).

   A minap fogtam - pergetve - a Balatonból ezt a halat, Balatonfenyvesnél. Úgy tudom, hogy legnagyobb tavunkban elég ritka a jászkeszeg (ha jól ítélem meg). Üdvözlettel: N. Á.

   Jól gondolja, a csúcsba nyíló kis száj, a sok apró pikkely, a viszonylag rövid, de vörhenyes színű anális úszó igazolja, hogy a hal jászkeszeg (Leuciscus idus), és az is igaz, hogy ez a faj a Balatonban ritkaság. Éppen ezért köszönjük, hogy értesített a fogásáról.