2024. november 1-én csalihalfogás közben sikerült pár darab ilyen halat is fognom a Maros klárafalvai szakaszán. Úgy gondolom, hogy sujtásos küsz lehet, de kérném az önök válaszát is. Üdvözlettel: F. Á.

  A megnyúlt test, a közepesen magas hát, a kicsi, csúcsba nyíló száj, a mellúszók narancsszínű töve, a hal oldalán végighúzódó kékesszürke sáv, valamint az oldalvonal mentén húzódó dupla fekete pontsor alapján a képen látható hal egy védett sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus).

  A Dráván horgásztam, és szilvaorrú keszegeket fogtam. Az egyik azonban elütött a többitől. Az orra kisebb volt és a jellegzetes sötét "szilva" is hiányzott róla. Lehetséges, hogy valamilyen hibrid? Tisztelettel: B. N.

  A megnyúlt, oldalról lapított test, a mélyen bemetszett farokúszó, az apró pikkelyek, melyekből az oldalvonalon 56 található, a szilvaorrú keszeg jellemzői. Hiányzik viszont a jellegzetes megnyúlt orr és az ajkak sem olyan vaskosak, mint az a szilvaorrú keszeg esetében megszokott. A viszonylag magas hát, a mellúszók vöröses töve, valamint az oldalvonaltól a hát felé haladva alig csökkenő pikkelyméret alapján a képen látható hal a szilvaorrú keszeg és a karikakeszeg hibridje (Vimba vimba x Blicca bjoerkna).

  A képen látható halat júliusban fogtuk a Szanki Horgásztó és Pihenőpark területén. Kezdő horgászként nem sikerült pontosan beazonosítani. A határozásban kérjük segítségüket. Válaszukat előre is köszönjük. Üdvözlettel: O. V. J.

  A megnyúlt, oldalról lapított test, a mérsékelten magas hát, a közepes méretű fej, a csúcsba nyíló száj, melynek szegletében egy pár bajusz található, valamint az oldalvonalon számolható 37 nagyméretű pikkely alapján a hal egy ponty (Cyprinus carpio). A sötét színezet a melanin nevű pigment túltermelődésének következménye, amit genetikai változás, azaz mutáció idéz elő.

  A képen látható halat 2024. október 31-én fenekező felszereléssel fogtam a Tiszából Tiszapalkonyán. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: Z. T.

  A megnyúlt, elöl hengeres, hátul oldalról kissé lapított test, a nagy fejen magasan ülő szemek, valamint a nagy száj és a vaskos ajkak alapján a hal egy gébféle. A felülről lefelé és hátulról előre irányuló sötét sávok, a hátúszók alakja és foltmentessége, valamint a kopoltyúfedő és a torok pikkelytelensége alapján a képen látható hal egy csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus).

  A képen látható halat Németországban fogták. Sajnos egyebet nem tudok róla, egy Facebook csoportban láttam és érdekesnek találtam. A hal határozásában kérem a segítségüket. 
Üdvözlettel: K. Cs.

  A képen látható hal szája csúcsba nyíló, eléri a szem elülső vonalát, oldalvonalán 60 apró pikkely számolható, felette 8, alatta 4 sor pikkely helyezkedik el, úszói vöröses színűek. Ezek alapján a képen látható hal egy viszonylag magas hátú, jó kondícióban lévő jászkeszeg (Leuciscus idus). Ez a példány enyhén xantorisztikus, azaz sárga színanyagból a szokásosnál többet termel. A faj hazánkban is őshonos, egész Európában általánosan elterjedt.

  A képen látható halat a Tiszából fogtam október 27-én, a Kiskörei vízerőmű alvizén, de nem vagyok benne biztos, hogy leánykoncér vagy bodorka-e. Kérem segítsenek a határozásban. Üdvözlettel: V. J.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehéres, a pikkelyei viszonylag nagyok és az oldalvonal mentén 45 számolható, ami alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A képen látható 13 cm hosszú halat még 2024 márciusában fogtuk a kisfiammal, fenekező szerelékkel, csontival, a  Ráckevei (Soroksári)-Dunából, a Molnár-sziget kis ágán. Először domolykóra tippeltem, de mások jászkeszegként, balinként azonosították. Volt olyan is, aki valamilyen hibridnek gondolta. Szeretnék biztosra menni, milyen halat fogtunk? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. M.

  A képen látható hal feje és szája kisebb, mint a domolykónak és pikkelyei körül nincs fekete szegély. A balin szája túlér a szem elejének vonalán, alsó állkapcsának csúcsa kampószerűen visszahajlik. A vöröses színű úszók, a kis száj, a nagy szem, valamint az oldalvonalon számolható 59 pikkely alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

  Csongrádon az óvárosban, a régi halászfaluban zajlik jelenleg egy feltárás, ahonnan több halcsont is előkerült. Tapasztalt versenyhorgászt kérdezve sem sikerült megfejteni, hogy milyen fajhoz tartozhattak. A csontok kora becslésünk szerint 250-300 év. Tudnának segíteni, hogy miről lehet itt szó? Köszönettel:
B. M. 

  Halcsontokkal foglalkozó szakértő nincs a társaságunkban, így csupán laikusként mondhatjuk, hogy valószínűleg pontyok bognártüskéi láthatók a képen. Erre a csontok mérete, alakja, valamint az alul sima, fölül erősen fogazott volta alapján következtetünk. 

  A képen látható keszeget a  Pilismaróti-öbölben fogtam 2024. október 27-én. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Köszönettel: K. G.

  A kis fej, a viszonylag kis szem, a magas hát, a félig alsó állású száj, az apró pikkelyek, melyek mérete az oldalvonaltól felfelé haladva a felére csökken, valamint a szürkés úszók arra utalnak, hogy a képen látható hal egy  dévérekeszeg (Abramis brama).

  A képen látható csukát a tiszateleki Hajnal-tavon fogták nyár végén. Azt szeretném kérdezni, hogy mi okozhatja ezt a különleges arany színezetet? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: F. I.

  A halak bőrében található pigmentsejtekben négy fő színanyag termelődik, a barnásfekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a piros eritrofill és a sárga xantofill. A halak alapszínét az egyes színanyagok egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Előfordulhat azonban, hogy valamelyik színanyag alul- vagy túltermelődik. Ennek hátterében genetikai változás, azaz mutáció áll. A képen látható hal esetben a sárga xantofill pigmentanyag túltermelése és a melanin hiánya figyelhető meg, ezt nevezzük xantorizmusnak, tehát a képen látható példány egy xantorisztikus csuka (Esox lucius).