A közösségi oldalak kommentelői között nagy vitát váltott ki a képeken látható, Dunaparton talált hal teteme. A határozásban kérem segítségüket.

  A határozás nehézségekbe ütközik, mivel a hal már jó ideje elpusztult és partra került. Felülnézetből a hal orra rövidnek és tompának tűnik, hátvértjei nagyok és kiemelkednek, ezek a vágótok ismertetőjegyei, viszont a bőr és a kötőszövetek már bomlásnak indultak, ezért ezek a határozóbélyegek megtévesztők lehetnek. A  bajuszszálak viszonylag hosszúak a szájhoz közelebb erednek, mint az orr hegyéhez, ami viszont a kecsegére jellemző. Összességében úgy gondoljuk hogy a képen elpusztult kecsege (Acipenser ruthenus) látható, de a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) sem zárható ki teljes mértékben.

  Ezt a paducot a Duna budakalászi szakaszán fogtam. Mi lehet a baja? Válaszukat várva előre is küldöm köszönetemet. Üdvözlettel: D. B.

  A paducon (Chondrostoma nasus) valószínűleg nyálkaspórás parazita fertőzöttség figyelhető meg. A képen éréshez közeli ciszták láthatók, melyek néhány héten belül kiürítik spóráikat, ezután a fertőzöttségnek csak enyhe nyoma marad. A horgászokat arra kérjük, hogy amennyiben hasonló tünetekkel rendelkező, szabályosan elvihető halat fognak, tegyék a beteg halat nejlonzacskóban mélyhűtőbe és vegyék fel velünk a kapcsolatot. A megkereséseket a haltanitarsasag@gmail.com e-mailcímre várjuk, a halakon látható elváltozásokról készült képekkel együtt. Köszönjük az együttműködésüket.

 Május 5-én fogtam ezt a halat a Dunából, pergetve. Kétkilós lehetett, viszont a faját nem tudtam teljes bizonyossággal megállapítani. Az biztos, hogy a balinhoz köze van, de a szája valahogy jóval kisebb, mint a balinnál megszokott. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: H. M. B.

 A hal teste megnyúlt, farokalatti úszója viszonylag hosszú és mélyen bemetszett, ezek alapján balinra hasonlít. A szája viszont jóval kisebb, nem éri el a szem elülső vonalát, a farokúszó kisebb és kevésbé bemetszett, mint a hasonló méretű balinoké, ezek a bélyegek a jászkeszegre jellemzők. Mindezek alapján a hal feltehetően egy ikrás jászkeszeg és tejes balin összeívásából származó jászbalin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

Hatvannál fogtam ezeket a gyönyörű halakat. Sokan azt mondják, hogy sujtásos küsz, kíváncsi vagyok a véleményükre. Fényképezés után rögtön kíméletesen visszaengedtem őket a Zagyvába. Üdvözlettel: H. L.

A beküldött fotók alapján sajnos nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani milyen halak láthatók a képeken. A küsz (Alburnus alburnus) valamint a sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) közeli rokonai egymásnak, a megkülönböztetésükhöz nagyon fontos a száj állását is megfigyelni, hiszen a sujtásos küsz szája csúcsba nyíló, míg a küszé felső állású. Ezért kérjük, hogy a halat ne a horgon lógva fotózzák, hanem puha, bevizezett helyre fektetve készítsenek róla minél több teljes alakos képet, ahol a hal szája csukva, a hát- és farokalatti úszója kifeszített állapotban van.

  Ezt a a halat a Duna Fejér megyei szakaszán snecizés közben fogtam. Úgy gondolom nem küsz. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: Sz. D.

  A halivadék teste megnyúlt, oldalról lapított, orra hosszú, szája alsó állású. A megnyúlt orr a szilvaorrú keszegre és a paducra egyaránt jellemző. A fiatal paducok szája a szilvaorrú keszeghez hasonlóan kissé U alakú, a jellegzetes szaruél csak később alakul ki. A szilvaorrú keszeg farokalatti úszója viszont jóval hosszabb, mint a képen látható halé, ami alapján megállapítható, hogy a hal egy fiatal paduc (Chondrostoma nasus). 

  A Dunában a Pilismaróti-öbölben találtam ezt a halat. Teljesen kiúszott a parthoz, egész testét ez a furcsa nyálka borítja. Mi baja lehet? Üdvözlettel: B. A.

  A képen lévő halon kiterjedt halpenész-felrakódás figyelhető meg. Ezt a betegséget vízi penészgombák (Saprolegnia, Achlyla, Leptolegni sp.) okozzák. A gomba a gyenge, sérült halakat támadja, a gombafonalak egy része behálózza a bőr felsõ rétegét, másik vége a halon kívül a vízben lebeg. A fonalak szürkésfehér színűek, a zöldes árnyalatot a gombafonalakon lerakódó hordalék okozza.

  A képen szereplő furcsa ezüstkárászt a Mária-csatornán fogtam. A pikkelyei egy része nagyobb volt és ezüstös, egy része kisebb és inkább bronzos színű. Ez egy korábbi sérülés eredménye, vagy másról van szó? Üdvözlettel: B. N.

  A képen látható ezüstkárászon (Carassius gibelio) feltehetően egy korábban lezajlott gyulladás vagy sérülés nyoma látható. A visszanőtt, illetve gyógyult pikkelyekből hiányzik a gyöngyházfényű guanin színanyag.

  A képen látható halat a Szentendrei-Dunaágból fogtam. A bajusza alapján valami koi-keveréknek gondolom. Önök szerint mi lehet? Üdvözlettel: Cs. Cs.

  A megnyúlt, oldalról lapított test, a mérsékelten magas hát, a közepes méretű fej, a csúcsba nyíló száj, melynek szegletében egy pár bajusz található, valamint az oldalvonalon számolható 37 nagyméretű pikkely alapján a hal egy ponty (Cyprinus carpio). A koi szintén ponty, melynek a különböző színváltozatait hasonlóan génhibás példányokból tenyésztették ki, de természetes állományokba kerülve néhány nemzedéken belül ezek is visszaváltoznak közönséges pontyokká. A hal színe nem olyan egységes, mint a kereskedésekben kapható példányoké, ezért feltételezhetjük, hogy ez a példány egy ponty és egy koi ponty utóda. Mindemellett a világos pikkelyek részleges színanyaghiányra utalnak. 

  2025. április 28-án Szlovákiában fogtam egy kristálytiszta vizű bányatóból ezt a nagyon különleges csukát. A szája kék volt, akárcsak a teste és az uszonyai. Mitől lehet ez? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: P. P.

  A halak színét a pigment-eredetű és strukturális színek együttesen határozzák meg komplex kölcsönhatások révén. A pigmenteket (így például a sárga xantofilt vagy a sötét melanint) tartalmazó kromatofór sejtek elnyelik a beeső fényt, és más hullámhosszon bocsátják ki. A strukturális színeket (pl. kéket vagy ezüstöt) a membránban elhelyezkedő guanin lemezkéket tartalmazó iridoszómákról visszaverődő fény okozza. Ha a fenti színek valamelyikének erőssége jelentősen gyengül vagy teljesen eltűnik, az adott egyed színe vagy tónusa véglegesen megváltozhat.

  A csukák alapszíne általában olivazöld, melyen világos foltok találhatók. Ritkán előforduló genetikai változások (mutációk) hatására azonban előfordulnak közöttük aranyszínű vagy színtelen albínó egyedek is. A képen látható csuka kék színének valószínű oka egy olyan genetikai mutáció lehet, melynek hatására a sárga vagy piros pigmentek eltűntek, és ez a kék szín felerősödését okozhatta.Ezt a ritka jelenséget korábban megfigyelték már észak-amerikai és ír csukákon, sőt a mi süllőnk tengerentúli rokonán, a ‘walleye’-on (Sander vitreus) is.

  A halak egyébként arra is képesek, hogy a kromatofórok és/vagy iridoszómák méretét és pozícióját változtatva a színüket a környezetükhöz igazítsák (indukálható szín mimikri). A fentiekkel ellentétben ez egy visszafordítható folyamat, mely meglehetősen gyorsan végbemehet.

  Azt szeretném kérdezni, hogy mi ejthette ezeket a sebeket? A kép a Keszeg-éren készült. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. B

  Ragadozóhalaink közül a balinnak nincs foga, így nem képes ilyen sérüléseket okozni, a sügér fogazata igen apró, alig hagy nyomot, míg a harcsa gerebenfogazata komoly, horzsolászerű sebet ejt az áldozata testén sikertelen vadászat után. A kősüllő a sügérhez hasonlóan szintén kevésbé mély sebeket okoz. A nagyobb csukák sűrűn elhelyezkedő fogai erőteljesen roncsolnak, a kisebb példányok sűrű, éles vágásokat hagynak sikertelen támadás után. A süllő fogai a felső állkapocsban több sorban helyezkednek el, ezek okozhatták a jobboldali vágásokat, kapófogai mély, szúrt sebet ejtenek, ez a bal oldalon, a test közepén található. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a képen látható sérüléseket egy kisebb süllő (Sander lucioperca) okozhatta.