Dunakeszin egy szállodahajó hullámai által kimosott halakat nem tudom beazonosítani, ebben kérem a véleményüket. Nyúldomolykó, leánykoncér? Kb. 50-60 darabot mentettünk vissza, de sajnos hamarosan jött a következő hajó. Köszönettel: T. L.

   A nyúldomolykó szája kissé alsó állású, a leánykoncér oldalvonalán nem lehet több 49 pikkelynél, tehát ezek egyike sem lehet. Ennek az ivadéknak a szája csúcsba nyíló, pikkelyei aprók, az oldalvonalán 58-60 számolható, hosszához képest a testmagassága nagyobb, mint a baliné. Mindezek alapján a hal jászkeszegként (Leuciscus idus) azonosítható.

   Tisztelt Haltani Társaság! Az ezüstkárászról szeretnék érdeklődni, hogy előfordul-e tiszta génállománnyal ilyen nyurga forma, vagy hibridről lehet szó. A halon még fura volt a száj, illetve a testből nagyon kiálló, kidülledő szemek. A halat egy intenzíven telepített horgásztavon fogtam. Üdvözlettel: Sz. I.

   Az ezüstkárász (Carassius gibelio) testmagassága tág határok között változhat, így ez a példány nem tekinthető rendkívülinek, és bár a szeme valóban kiduzzad kissé, állategészségügyi szakértőink szerint nem kóros. Hibridre utaló jeleket nem látunk.

   Ezt a balint 2022. október 6-án fogtam a Balatonból. Semmi nyoma a jobb oldali mellúszójának és a pikkelyek is szép, szabályosnak tűnnek. Lehetséges-e genetikai hiba ebben az esetben? Köszönettel: H. F.

   Nem zárható ki a genetikai hiba sem, de valószínűbb az embrió fejlődési rendellenessége, illetve a fiatalkori sérülés.

   Pontypucolás közben találtam a képen látható parazitát. Segítséget szeretnék kérni az azonosításában. Üdvözlettel: Sz. G.

   A pikkelyezés közben talált mintegy 10 cm hosszú élősködő a ponty parazitája, a Philometroides cyprini nevű fonálféreg. A halban 9-10 hónapig fejlődő féreg lárvái a vízbe ürülnek, ahonnan a kandicsrákokba, azokból pedig a ponty belébe jutnak. Innen az úszóhólyagba vándorolnak, a megtermékenyült nőstények pedig tovább mennek a pikkelyek alá. A paraziták látványa nem gusztusos, de a féreg az emberre nem veszélyes. Védekezésre a természetes vizekben nincs lehetőség. 

   A Duna bajai szakaszán egy már víz nélküli mélyedésben találtam ezt a halat, vagy kiugrott, vagy hullámzással került távol a víztől, ami láthatólag nem zavarta olyan nagyon, de fotózás után visszahelyeztem az életterébe. Milyen halat mentettem meg? Üdvözlettel: R. T.

A halacska alakja, de különösképpen az oldalát díszítő ferde sávozás elárulja, hogy egy csupasztorkú gébet (Neogobius gymnotrachelus) talált. 

   Nemrég kezdtem a Dunán békés halra is horgászni. Meg szeretném kérdezni, hogy a mellékelt képen egy leánykoncér látható-e. Előre is köszönöm, B. K.

    A tipp jó. A fehér szemgyűrű, a kissé alsó állású száj és a narancsos úszók igazolják, hogy a hal valóban egy szép, védett leánykoncér (Rutilus virgo).

   A képen szereplő hal szeptember 22-én, süllőzés közben, gumihalas pergetéssel került horogra a Tisza és a Maros összefolyásánál. Gyors fénykép után azonnal visszaengedtem. Helyi, idősebb horgászok szerint ritkaság vele találkozni így szeptember közepe felé. Igaz ez? A hal 34 cm volt. Ez a faj átlagos méretéhez képest, mekkorának számít? Köszönöm válaszaikat, és remélem, hogy a levelemből hasznos információkat is szereztek. Sok sikert további munkájukhoz! Üdvözlettel: P. K.

   A magyar bucó (Zingel zingel) a Duna vízrendszerének bennszülött faja, amely hajdanán itt alakult ki, ezért fokozottan védett. Térségünkön kívül csak a Dnyeszter vízrendszerében fordul elő. Nem csak ősszel ritkaság. máskor sem gyakran akad horogra, de az állománya stabil. Mérete nálunk ritkán haladja meg a 30 centit, tehát a fogott példány rekordértékű. A tájékoztatást és a jókívánságot köszönjük.

   A segítségüket kérném a képen látható hal meghatározásában, illetve, hogy mitől lett ilyen a színezete. Bősnél fogták a Dunából, a súlya 9 kg volt, természetesen visszaengedték. Válaszukat előre is köszönöm, T. A.

   A részaránytalan farokúszó és az oldalvértek jelzik, hogy a hal egy tokféle. További jellemzői: a hosszú, karcsú, enyhén fölfelé hajló orr, a hosszú bajusz, amely hátrahajtva a felső ajakig érne, valamint a hát-, a farok- és a farokalatti úszó világos szegélye. Ezek alapján a faj egy fekete foltokkal tarkított kecsege (Acipenser ruthenus) lehet, de annak valamely hibridje sem zárható ki. Ám karcsú testalkata miatt a 9 kilós testtömegével kapcsolatban komoly kétségek merültek fel, erősen túlbecsülhették.  Foltjait - feltehetőleg genetikai hibából adódóan - a bőrben helyileg túltermelődő fekete pigment, a melanin okozza.

   A képeken látható márnát 2022. 09. 16-án fogtam a Szártos-patakból, amely a Hernádba torkollik Hidasnémetinél, és a beazonosításában kérném a segítségüket. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: D. J.

   A (rózsás) márna hátúszója elején lévő teljesen kifejlett osztatlan úszósugár fogazott (bognártüske), a kisnövésű pataki márnáké ellenben nem (kárpáti, bihari és Petényi-márna). Ez alapján, valamint tekintettel arra, hogy az anális úszó viszonylag rövid, a farokúszó pedig enyhén rózsaszín a hal egy fiatal (rózsás) márna (Barbus barbus).

   2022. szeptember 11-én a Tisza rakamazi szakaszán fogtam a képen látható halat. Kérném a beazonosításában a segítségüket! Köszönettel: O. P.

   Az oldalvonal mentén számolható 45 pikkely, valamint a kicsi csúcsba nyíló száj miatt karikakeszegre hajaz, viszont az élénk, tűzpiros úszók és a sárgásfehér szemgyűrű folytán véleményünk szerint a fogott hal egy karikakeszeg és vörösszárnyú keszeg hibridje (Blicca bjoerkna x Scardinius erythrophthalmus).