A Duna partján a budafoki Hajó utcánál pergetve haladtam és 6 többkilós busa tetemét számoltam össze, erősen foszladozó állapotban. Közben megláttam egy kb 2-3 kilós busát a víz felszínén úszni, egyszer lebukott, de hamar visszajött a felszínre. Kb. 1 perc múlva felfordult és a víz kisodorta a parthoz, ahol percek alatt elpusztult. Megpiszkáltam, kiszedtem a partra, de nem volt rajta külsérelmi nyom. Mi okozhatta a gyors halálát? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: D. T.

  A busaelhullások okát csak laboratóriumi vizsgálat alapján lehet megállapítani. Egy busára jellremző tavaszi  kórkép, a fehérvérsejtekben élő intracelluláris egysejtű is állhat a tömeges pusztulások hátterében, melyek országszerte, különböző vizekben, gyakran busákkal túlnépesített holtágakban fordulnak elő.

  Abban kérném szakvéleményüket, hogy a mellékelt képen szereplő hal milyen fajba tartozik? Ismerősök szerint széles kárász lehet. A kerti dísztóban szaporodtak el, ahol alapvetően koipontyokat nevelek, tehát lehet, hogy valamilyen hibrid. Üdvözlettel: T. L.

  Az ezüstkárász és a széles kárász közötti fő megkülönböztető bélyegek, vagyis a bognártüske fogazottsága, a hátúszó szegélye, valamint a hát- és farokalatti úszó sugarainak száma ezen a képen nem kivehető, az oldalvonalon található pikkelyek száma is köztes értéket mutat az utólagos kiegészítés után. Az oldalvonal felett viszont csak 5 pikkely számolható, míg a széles kárász esetében legalább 6-nak kellene lennie, ezért a hal feltehetően ezüstkárász (Carassius gibelio). Lehetséges, hogy a halak egy korábbi koiszállítmánnyal jutottak a tóba ivadékként, de akár vízimadarak lábára ragadt ikraként is bekerülhettek a rendszerbe. Ezüstkárászok esetében akár egy nőstény egyed is elég lehet egy víztest benépesítésére, mivel más pontyfélékkel összeívva az utódokban a hím tulajdonságai nem jelennek meg, ami következtében ezüstkárász klónok keletkeznek (gynogenezis).

  Szeretném beazonosítását kérni az alábbi kishalnak, amely a Fűzvölgyi-csatorna dunatetétleni szakaszán május elsején ugrott be a haltartóba.  Mi amurra tippelünk. Tisztelettel: B. A.

  A képen sajnos nem jól látszik, de ennek a halnak a szája felső állású, míg az amuré félig alsó állású, tehát kizárható.  A megnyúlt, oldalról lapított test, a felső állású száj, a nagy szem, a sötét peremű pikkelyek, valamint a vaskos faroknyél alapján a hal egy kifejlett razbóra (Pseudorasbora parva).

A képen látható halat egy horgászfórum hozzászólói bagolykeszegnek, laposkeszegnek vagy karikakeszegnek vélik, a Google szerint pedig Wuchang-keszeg. Ennek az ellentmondásnak a feloldásában szeretnék segítséget kérni. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: U. B.

  A kínai Vuhan városától délre nagyban tenyésztett Wuchang-keszeg (Wuchang Bream) anális úszójának a szegélye szinte egyenes, ellentétben a képen látható haléval, amelynél erősen beöblösödő. A viszonylag kicsi fej, a nagyméretű szem, a csúcsbanyíló száj, a mellúszó vöröses töve, valamint az oldalvonal pikkelyszáma (46) és a hát felé alig csökkenő pikkelyméret alapján a hal egy hazai karikakeszeg (Blicca bjoerkna).

  A képen látható ezüstkárászt április 27-én fogtam a Nagyteveli víztározón. Kíváncsi lennék, mitől puffadhat így fel ez a hal. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: K. L.

  Az ezüstkárászon (Carassius gibelio) látható tüneteggyüttest, azaz a szemdülledést, pikkelyborzolódást, valamint a hasi terime megnagyobbodását több különböző kórokozó is okozhatja. Ilyen lehet például a tavaszi virémiát okozó vírus, de szakértőnk szerint valószínűbb, hogy ezt az Aeromonas baktériumok által előidézett hasvízkór okozza. A biztos kórkép felállításához azonban laboratóriumi (bakteriológiai és virológiai) vizsgálatokra is szükség lenne.

  A képen látható halat április 27-én fogtam a Nagyteveli víztározón. Szélhajtó küszre tippelek, de szeretném, ha önök is megerősítenék az álláspontom. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: K. L.

  A megnyúlt test, a felső állású száj, az oldalvonalon számolható 51 pikkely, valamint farokalatti úszóban számolható 3 osztatlan és 20 osztott sugár alapján a hal egy jól megtermett küsz (Alburnus alburnus). Az ilyen idős példányokra jellemző az átlagosnál magasabb hát.

  Ezt a halat 2024. április 27-én reggel fogtam a Füzesabony környékén található ,,Legend Lake” elnevezésű bányatóból. Segítséget szeretnék kérni a faj meghatározásában. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: P. B.

  A vörös színű úszók, a kicsi, felső állású száj, a narancssárga szemgyűrű, valamint a hasúszónál jóval hátrébb kezdődő hátúszó alapján a hal egy vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus).

  Az egyik közösségi oldalon láttam ezt a képet, amely Balatonlellén készült. Önök dokumentálták már a kecsege (?) balatoni előfordulását? Üdvözlettel: K. G.

  A tokfélét kifogó Janka Jánossal sikerült fölvennünk a kapcsolatot, s megtudtuk, hogy a fogás Balatonlelle mólójánál (46°47'37.1"N, 17°41'24.3"E), 2024. április 20-án történt. Szerencsére olyan képeket is kaptunk, amelyekről megállapíthattuk, hogy a hal bajuszszálai nem rojtozottak, hanem simák, az orrcsúcshoz közelebb erednek, de a felső ajkat elérik. Ezek a sajátságok, továbbá az erősen megnyúlt test, valamint az, hogy a vértek színe alig tér el a test színétől szintén amellett szól, hogy a hal lénai tok (Acipenser baerii). Ez a faj Magyarországon idegenhonos, így nem szabad visszaengedni, ellentétben a kecsegével, ami nem fogható halunk, ezért megkülönböztetésük kiemelt figyelmet érdemel.