Ezt a halat a Tisza Tápé feletti szakaszán fogtam. A határozásban kérem segítségüket. Köszönettel: B.P.

  A hal úszói narancsos színűek, hátúszójának kezdete egy vonalba esik a hasúszó kezdetével. Ez a védett leánykoncérra, valamint a bodorkára is igaz. A szájállás a képen nem látszik egyértelműen, a bodorkának csúcsba nyíló, a leánykoncérnak félig alsó állású szája van. A narancsos szem és az oldalvonalon számolható 44-nél kevesebb pikkely alapján viszont megállapítható, hogy a képen egy jól megtermett bodorka (Rutilus rutilus) látható.

Fiam, egy 10 éves sporthorgász a kiskunlacházi szabad strandon (RSD) szeptember 7-én fogta ezt a halat, melyet sajnos nem sikerült az Önök által kért módon és minőségben lefényképezni. Ennek ellenére kérem, próbálják meg beazonosítani. Szerintem valamilyen géb, de kicsit nagyobb a megszokottnál.

 A megnyúlt test, a széles fej, a magasan ülő szemek, valamint a nagyméretű száj alapján a hal valóban egy gébféle. A sötét színezet alapján a képen egy nászruhás hím látható a képen, a klímaváltozással sok fajnál várható a szaporodási időszak kiterjedése. A hal feje nagyobb, szélesebb, és felülről lapítottabb, mint a folyami géb, tarka géb és csupasztorkú géb esetében, így ezek a fajok kizárhatók. A mell- és farokúszó erősen mintázott, ami nem jellemző a kerekfejű gébre. Az első, életlen képen látszik a hal hatalmas szája is, ezek alapján a képen egy Kessler-géb (Ponticola kessleri) látható.

  A képen látható egyedet augusztus 10-én fogtam a Duna-Tisza csatornából, Sári település zsilipjének a közelében. A test formája, valamint a száj mérete és állása alapján balinra tippelek, de nem vagyok benne biztos, ezért kérem a segítségüket. Üdvözlettel: L. K.

  A hal szája valóban nagy, szájszeglete a szem alá nyúlik, alsó ajka kissé kampós, pikkelyei aprók, farokalatti úszója erősen bemetszett. Ezek alapján sejtése helyes volt, a hal egy fiatal balin (Leuciscus aspius).

  Kerti tavunkban az alábbi kicsi, fekete halacskák jelentek meg, akiket valószínűleg a növényzettel hoztunk be a Ráckevei-Soroksári-Dunából. A lebegő koi tápot előszeretettel fogyasztják, viszonylag gyorsan nőnek. Mik lehetnek ők? Köszönettel: N. D.

  A képen látható hal feje viszonylag kicsi, háta magas, hátúszója hosszú, szegélye egyenes, farokalatti úszója rövid, pikkelyei nagynak tűnnek, ami alapján a véletlenül kerti tóba kerülő halak  valószínűleg inváziós ezüstkárászok (Carassius gibelio). Ez a faj Ázsiából származik, az aranyhal igen közeli rokona.

  A Balaton partján találtuk ezt a két csonthoz hasonló dolgot. Van ötletük mi lehet? Üdvözlettel: E. T.

  A képen egy nagyobb hal kopoltyúfedőjének csontjai láthatók. Ezeken a csontokon a növekedési sávok is megfigyelhetők. Csiszolás után a hal korát is meg lehet állapítani segítségükkel, hasonlóan a fák évgyűrűihez.

  2025. július 30-án Zamárdiban horgásztam, a nádas szélén. Azt hittem, hogy egy kb. 25 cm-es bodorkát fogtam, de a szeme nem sárgás, hanem színtelen, a szája meg kicsit alsó állású volt. Az úszói narancsszínűek, a farokúszó legvége fekete, a hasa egyenes volt. Gyakorlott dunai horgászként leánykoncérnak azonosítottam és visszaengedtem. Utána még három kisebbet is fogtam. Telefon nem volt nálam, így nem készült fotó. A leánykoncér folyóvízi hal, a Balatonban is van? Üdvözlettel: D. T.

  A leánykoncér szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehéres, oldalvonalán legalább 44 pikkely található, míg a bodorka szája csúcsba nyíló, szemgyűrűje kissé narancsos, oldalvonala mentén maximum 46 pikkely számolható. A leánykoncér reofil faj, vagyis az áramló vizet kedveli. Magyarországi állománya növekszik, új élőhelyekről is előkerül, de a Balatonból eddig nem mutatták ki. Sokkal valószínűbb, hogy a fogás valójában egy Balatonra jellemző fakó bodorka (Rutilus rutilus) volt.

  A Tisza tiszafüredi szakaszán fogtam a képen látható halat. Elsőre laposkeszegnek néztem, de ilyen nyúlánk, hosszúkás példánnyal még nem találkoztam. A garda is eszembe jutott, de annak mellúszója hosszabb lenne, hátúszója hátrébb kezdődne. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: H. S.

  A garda háta alacsonyabb, mint a képen látható halé, hátúszója hátrébb kezdődik és oldalvonala kacskaringós lefutású, így ez a faj kizárható. A felső állású száj, valamint a különösen hosszú farokalatti úszó alapján első gondolata helyes volt, a hal valóban egy laposkeszeg (Ballerus ballerus).

  Ezt a 38 cm hosszú halat a Körös folyó békésszentandrási szakaszán fogtam. A határozásában kérném segítségüket. Üdvözlettel: S. Cs.

  A képen látható hal szája csúcsba nyíló és közepes méretű, háta mérsékelten magas, pikkelyei aprók, úszói élénkvörösek, ami alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

  A bevezető mondat mindenképpen a köszöneté kell, hogy legyen, amelyet ismeretterjesztő munkásságukkal és a hozzám hasonló kezdő horgászok tudásának szélesítésével érdemelnek ki. Horgásztársaim nevében is köszönjük! A képen látható halat spiccbotozás közben, a siófoki kikötőnél fogtuk. Először bodorkának gondoltam, de a kép utólagos elemzése közben észrevettem, hogy a hal szeme fehér, akárcsak a leánykoncérnak. Az oldalvonal pikkelyszámát több alkalommal is 40-nek számoltam. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: B. J.

  Köszönjük az elismerő szavakat, örülünk, hogy a "Mit fogtam?" rovatunk sokak számára hasznos információkat nyújt. Kérdésére válaszként azt tudjuk mondani, hogy a balatoni halakra, különösen a bodorkákra jellemző a szokásosnál  fakóbb színezet, így a szín nem biztos határozóbélyeg. A hal szája nyitva van, így nem lehet jól látni a száj állását, ami a bodorka esetében csúcsba nyíló, a leánykoncér esetében félig alsó állású lenne. A hal szeme azonban nem teljesen fehér, van benne egy kis narancsos színezet, továbbá az oldalvonalon valóban 40 pikkely számolható, a leánykoncér esetében viszont legalább 44-nek kellene lennie.  Ezek alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

  Ezt a halat július 30-án a Ráckevei-Dunán, a Molnár-szigetnél fogtuk. Azt hittük kis ponty, de bajuszt nem láttunk. Széles kárász vagy pontykárász lehet? Köszönettel: K. J.

  A képen lévő hal fontos határozóbélyegeit a merítőszák takarja, nem látszik a hátúszó szegélye, a bognártüske fogazottsága és az oldalvonal pikkelyszáma sem, a szürkés, világos pikkelyek viszont az ezüstkárászra jellemzők. A ponty ezüstkárásszal alkotott hibridjénél is megfigyelhető többnyire egy apró bajusz a szájszegletben, ennél a halnál ez hiányzik. Ezek alapján a képen valószínűleg egy magas hátú ezüstkárász (Carassius gibelio) látható.