A képen látható belső szervek "tulajdonosát", egy 1,5 kg körüli balint, a Tassi zsilip alatt, a Turbina-ágból fogtam. Hazaérve, pucolás közben a képen szereplő elváltozásokra lettem figyelmes a hal belső szervein. Jól gondolom, hogy valamilyen parazita támadta meg ezt az egyedet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Cs. V.

  A képen látható paraziták feltekeredett Eustrongylides fonálférgek. Testhosszuk 3 cm körüli. A féreg első lárvaalakja kevéssertéjű férgekben fejlődik ki, a halak a második köztigazdák, a végső gazdaállatok halevő madarak. Főként süllőben és sügérben gyakori, de a balinban is előfordul. A klímaváltozás következtében terjedése töretlen. Az alaposan átsütött, főzött halhús fogyasztható, fertőzést nem okoz.

  A képen látható kis méretű halat csalihalfogó hálóval fogtam a Hortobágy folyóból, a Kilenclyukú híd mellett szeptember 17-én. Hasonlít az akváriumi díszmárnákhoz, a faroknyélen szép fekete csík volt. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: K. Á.

  A zömök test, a magas hát, a kicsi fej, valamint a rövid farokalatti úszó alapján a hal egy kárász. Az ezüstkárász és a széles kárász közötti fő megkülönböztető bélyegek, vagyis a bognártüske fogazottsága, a hátúszó szegélye, valamint a hát- és a farokalatti úszó sugarainak száma ezen a képen nem kivehetők. Az oldalvonalon található pikkelyek száma 33, tehát köztes értéket mutat. A fiatal széles kárászokra jellemző, faroknyélen található fekete gyűrű a képen látható példányon is jelen van, de ez a határozóbélyeg a hibridek esetében is gyakori. Ezek alapján a hal vagy egy széles kárász (Carassius carassius), vagy a széles kárász ezüstkárásszal alkotott hibridje (Carassius carassius x Carassius gibelio). A pontos határozáshoz azonban genetikai vizsgálatra lenne szükség.

  A Balatonból fogtam egy ikrával teli angolnát. 50 év alatt sose láttam vagy fogtam egyetlen egyet sem. Szép ezüst színű volt, kishal csalival fogtam. Azon sem csodálkoznék, ha leívna a Balatonban. Tisztelettel: Cs. G.

  A képen az angolna úszóhólyagjában található Anguillicoides crassus úszóhólyag-parazita súlyos fertőzésének tünetei láthatók. A parazita véres, savós, gázképződéssel járó gyulladást idéz elő, amely "buborékokat" hoz létre. Az angolna az úgynevezett gymnovarian típusú petefészekkel rendelkezik. Ennek a típusnak az a jellemzője, hogy a petefészket nem veszi körül semmilyen elválasztó fal, így az érett ikraszemek közvetlenül a hasüregbe hullanak. Ebben az állapotban az ikrák még szabad szemmel láthatatlanok, méretük később sem haladja meg az 1 mm-t. Anguillicoides crassus fertőzés hatására az úszóhólyag fala jelentősen megvastagodik és nem tudja ellátni a feladatát, így a hal nem képes tetszőleges vízmagasságban lebegni. A képen egy nagyon súlyos fertőzés figyelhető meg, a parazita elszaporodását követően valószínűleg bakteriális fertőződés is súlyosbította a helyzetet és előidézte a kis gázhólyagok kialakulását.

  Halfilézés közben a képen látható parazitákra lettem figyelmes. Mik lehetnek ezek? Üdvözlettel: T. A.

  A képen látható paraziták a hal izomzatában feltekeredett Eustrongylides fonálférgek. Testhosszuk 3 cm körüli. A féreg első lárvaalakja kevéssertéjű férgekben fejlődik ki, a halak a második köztigazdák, a végső gazdaállatok halevő madarak. Főként süllőben és sügérben gyakori, a csukában is közönségesnek számít, de más halfajokban is előfordul. A klímaváltozás következtében terjedése töretlen. Az alaposan átsütött, főzött halhús fogyasztható, fertőzést nem okoz.

  Egy ismerősöm snecizés közben fogta a képen látható halat, azt szeretném kérdezni, hogy melyik fajba tartozik? Üdvözlettel: Gy. A.

  A nagy szem, az oldalról lapított test, a magas hát, az erősen ívelt hát-, és hasvonal, valamint a faroknyélen látható fémes csillogású kékes sáv alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy védett szivárványos ökle (Rhodeus amarus).

  A képen látható halat 2024. október 4-én fogtam az Újpesti-öbölben. Első ránézésre ezüstkárásznak gondoltam, de a hátúszó domború szegélye elbizonytalanított. Próbáltam pikkelyszám alapján eldönteni, de ha jól számoltam 32 pikkely van az oldalvonalán, ami alapján ezüstkárász és széles kárász is lehet. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sz. K.

  A képen látható hal oldalvonalán valóban 32 pikkely számolható, ami mindkét faj esetében előfordulhat, viszont a hátúszó szegélye a széles kárász esetében domborúbb, a bognártüskéje sűrűbben fogazott lenne. Az ezüstös pikkelyek és a szürkés színű úszók tovább erősítik, hogy a képen látható hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio).

  A képen látható halat 2024. október 7-én csalihalfogó hálóval fogtam a Kákafoki-holtágból Békésszentandráson, a Dinnyelaposi üdülősoron. Semmiképp sem szokványos fogás, szeretném megtudni, hogy pontosan melyik faj. Köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: T. A.

 A felső állású száj, a nagy szem, a hasonlóan ívelt hát és has, a sötét szegélyű, kontúros pikkelyek, a test egészén végighúzódó fekete csík és a vaskos faroknyél egyaránt amellett szól, hogy a hal egy inváziós razbóra (Pseudorasabora parva). Ázsiából, az  Amur folyótól délre eső területről származik, Európába az amur és a busafajok ivadékaival került, mára a Kárpát-medencében általánosan elterjedt fajnak tekinthető.

  Kedves Szakértők, a képen látható hal Gemenc környékéről került elő. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: C. I.

  A képen látható hal pikkelyei körül fekete szegély figyelhető meg, oldalvonalán 42 pikkely található, felette 6, alatta 4 pikkelysor húzódik, farokalatti úszójában 7 sugár számolható. A száj hasítéka eléri a szem vonalát. Mindezek alapján a képen látható hal egy sérült, parazitáktól szenvedő domolykó (Squalius cephalus). A viszonylag kicsinek tűnő fej és száj a szokatlan perspektívának tudható be.

  A soltvadkerti Vadkerti-tavon 2024. október 1-én és 2-án fogott pontyokon piros fekélyek voltak. A két nap alatt fogott 7 ponty közül mind fekélyes volt, a tőpontyok és a tükörpontyok egyaránt érintettek voltak. Azt szeretnénk kérdezni, hogy mitől lehet ez és mivel lehetne kezelni. Korábban algapusztulás is történt a tavon. Előre is köszönjük a választ. Üdvözlettel: Sz. I. és M. K.

  A képeken kezdődő pikkelytasak-gyulladások láthatók, amik még nem terjedtek be az izomzatba. Ezeket gyulladásokat baktériumok okozzák, melyeket rendszerint valamilyen parazita terjeszt. Ezúttal parazitát nem láttunk a képen, így lehetséges, hogy a paraziták az említett algapusztulással egyidőben elhagyták a pontyokat. A jó kondícióban lévő pontyok feltehetően még a telelés előtt leküzdik ezt a betegséget. A baktériumok ellen gyógykezelési javaslatot nem tudunk ajánlani,  mert étkezésre szánt halaknak antibiotikum nem adható.

  Ezt a halat 2024. október 5-én kaláccsal fogtam a Dunából a Hárosi-öbölben. Szélhajtó küszre tippelek, de nem vagyok benne biztos. Az azonosításában szeretném a segítségüket kérni. Válaszukat köszönöm. Üdvözlettel: B. D.

  A megnyúlt, oldalról erősen lapított test, a nagy szem és a kicsi, felső állású száj, az éles has valamint a hosszú anális úszó alapján a képen látható hal valóban egy küsz (Alburnus alburnus).