A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.
Október 9-én délelőtt, Balatonszabadi szabadstrandjánál akadt horgomra ez a kis hal. Nagy szél volt, csak a végszerelékem frissítésénél leltem rá. Szeretném véleményüket kérni arról, hogy ez egy géb-e, vagy valami más, ritka példány. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: H. I. G.
A hengeres testalkat, a felső állású száj, a szín és a mintázat, vagyis az, hogy a testoldal nagyobb foltjai egy hosszanti sávot alkotnak, mind arra utal, hogy a hal egy folyami géb (Neogobius fluviatilis).
A képeken látható paraziták beazonosításában kérném a segítségüket, ugyanis nem találtam megfelelő szakirodalmat hozzá. A Rába győri szakaszán télen fogott süllők kopoltyúján rendszeresen találkozni a képen látható elváltozással. Köszönettel: Í. M.
A kopoltyúlemezekhez tapadva fehér színű nyálkaspórás paraziták láthatók, melyek a süllőnél valószínűleg a Henneguya creplini fajba tartoznak. Ezek a hámot károsítják, sejtburjánzást okozhatnak, de a halak életét nem veszélyeztetik.
Szeptember 26-án Balatonberénynél, a Balatonból fogtam egy másfél kilós angolnát, melynek a gyomrában ezeket a mozgó férgeket találtam. Felvilágosítást szeretnék kérni, hogy pontosan mik ezek. Üdvözlettel: K. I.
Szakértőink szerint ezek paraziták angolna-fonálférgek (Anguinnicola crassus), melyek lárvái az alsórendű rákokkal jutnak be a halak bélcsatornájába, onnan pedig az úszóhólyagba, ahol sor kerül a peterakásra. A Balatonban 1985-ben és 1991-ben bekövetkezett tömeges angolnapusztulásban fontos szerepe volt ennek a Távol-Keletről behurcolt parazitának, amely az emberre nem jelent veszélyt.
Kedves Látogatóink, elnézésüket kérjük a fentebbi válaszunkban előforduló hibákért, melyeket szakértőnk jelzése alapján az alábbiakban helyesbítünk.
A parazita neve nem Anguinnicola crassus, hanem korábban Aguillicola crassus volt, jelenleg pedig Anguillicoloides crassus a neve. Az alsórendű rákokkal való lárvabejutás lehetséges, de nagyobb az esélye a lárvákkal fertőzött vivőgazda kishalak elfogyasztásával való fertőződésnek. Továbbá ha 1985-ben volt is valamilyen angolnapusztulás a Balatonban, azt nem ez a féreg okozhatta, mert ezt itt 1990-ben mutatták ki, és csak 1991-ben, 1992-ben és később 1995-ben váltott ki nagyobb angolnaelhullásokat.
Egy dunai fogásommal fordulok önökhöz, melyről a közösségi médiában már érkezett megjegyzés a fajával kapcsolatban. Lehetett hallani korábban hibrid tokfélékről, így pl. a vicsegéről (viza x kecsege). A biztonság kedvéért örülnék erről valamiféle visszajelzésnek. Szerintem fajtiszta kecsegéről van szó, de egy természetes vízről lévén szó nem lehet benne biztos egy átlagos horgász. Érdekelne a hal életkora is, melyet a méretei alapján (85 cm, 8.68 kg) 13-14 évre becsülök. Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: S. G.
A vizeinkben manapság már nem fordul elő ivarérett viza, így a vicsege kizárható. A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a halat egy méretes kecsegének látjuk (Acipenser ruthenus). A faj növekedéséről kevés az adat. A Volga vízrendszerében a 15 éves kecsegék hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 85 centis példány kora inkább 20 év körül lehet.
A képen szereplő pisztrángfélét Németországban fogtam, a Happurger See-ből (91230 Happurg). A kérdésem az, hogy pontosan milyen pisztrángot fogtam. Köszönettel: V. M.
A hal teste megnyúlt, hossza a magasságnak több mint négyszerese. A feje is hosszú, meghaladja a test magasságát, és a felső állkapcsa túlér a szem hátsó szélének vonalán. Ezüstös testét és fejét apró sötét foltok díszítik, melyek közt félhold- és X-alakú is van. Ezek alapján galóca is lehetne, de mégsem az, mert azoknak a feje még hosszabb és a testmagasságuk is kisebb, azaz még nyúlánkabbak, karcsúbbak. Továbbá a fejen lévő foltok is nagyobbak annál, mint amilyenek a galócát jellemzik. Az eltéréseket figyelembe véve három szakemberünk is amellett foglalt állást, hogy a hal tavi pisztráng (Salmo trutta lacustris).
Ezt a halat szeptember 10-én fogtam az Által-érben, a dunaalmási kis vashídnàl. Ha jól sejtem, akkor ez Petényi-márna, ezért a fényképezés után azonnal visszaengedtem és abbahagytam a horgászatot. Üdvözlettel: B. P.
Alakját tekintve a kis hal valóban hasonlít a márnákhoz, de azoknak nemcsak a szájszögletében, hanem a felső állkapcsukon is van két kisebb bajszuk. Ilyen nagy, sötét és kékesen irizáló foltjai a küllőknek vannak, melyek közül csak a korábban fenékjáró küllőként ismert faj hát- és farokúszója pettyezett ennyire erősen. Időközben azonban ezt a fajt genetikai vizsgálatok alapján három fajra bontották, melyek közül nálunk csak kettő, a dunai és a tiszai küllő él. Ez a két faj vagy genetikai vizsgálattal, vagy az élőhely alapján különíthető el. Utóbbira alapozva mondhatjuk, hogy a képen egy dunai küllő (Gobio obtusirostris) látható.
Elnézést a nem teljesen megfelelő képért, de az esti fotószortírozásnál lettem figyelmes rá, hogy ez a hal nem feltétlenül az, amire gondoltam/gondolok, ezért szeretnék egyértelmű határozást kérni. Bevallom, még szégyellem is, hogy ez dilemmát okoz, de a halat nem tudom egyértelműen sem koncérnak sem pedig jásznak azonosítani. Hálás lennék ha a rovatban a monogrammom sem tűnne fel. Üdvözlettel: X. Y.
A szájra nem igaz, hogy félig alsó állású, az oldalvonalon pedig a retusált képen 49-nél több pikkely számolható, tehát a leánykoncér kizárható. A jászkeszeg ismertetőjegyeiről viszont ezt olvashatjuk Harka Ákos és Sallai Zoltán Magyarország halfaunája című könyvében: " Mérsékelten magas hátú, oldalról lapított hal, hát- és hasvonala hasonló mértékben ívelt. Hátúszója, melyben 8–9 osztott sugár van, kicsivel hátrébb kezdődik, mint a hasúszók. Farokalatti úszójának a szegélye homorú, magát az úszót 9–10 elágazó sugár támasztja. Feje és szeme közepes nagyságú, szája viszonylag kicsi, csúcsba nyíló. Szájszöglete nem éri el a szem elejének vonalát. Pikkelyei aprók, de elég erősen ülnek, számuk az oldalvonal mentén 55–60. Az idősebb példányok alsó úszói sötétvörösek." Ezek a mondatok viszont mind illenek a halra, tehát ez egy jászkeszeg (Leuciscus idus).
A mellékelt kecsegét a Dunából sikerült kifognom, de sajnos a nagy örömben nem mértem le a súlyát. Az lenne a kérdésem, hogy tudnánk-e segíteni a hal körülbelüli súlyának meghatározásában. A kecsege ~90 cm volt és igencsak zömök. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sz. Á.
A kecsege akár 1 méteres testhosszt és 6-7 kilogrammos testtömeget is elérhet. A FishBase oldalán megadott testhossz-testtömeg közötti összefüggés alapján számítva egy 90 cm teljes testhosszúságú kecsegének 5,84 kg körül lehet a tömege.
Szeretném megmutatni ezt a balinnak látszó, de egyedi fekete csíkokkal tarkított halat, melyet még 2021 októberében fogtam Szegeden az élő Tiszából. A farokúszó fekete kontúrvonala is érdekes számomra. Mitől lehetnek ezek az elváltozások? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: F. D.
A balin (Leuciscus aspius) sötét harántsávjaiért és a farokúszó kontúrjáért egy anyagcseretermék, a barnásfekete melanin felelős, amely a bőr pigmentsejtjeiben halmozódik fel. Hogy hol és mikor jelenik meg nagy mennyiségben ez a pigment, annak genetikai, hormonális és környezeti okai is lehetnek. A jelen esetben genetikai hibáról, mutációról lehet szó.
Augusztus végén élő csalihallal (karikakeszegnek gondolom) harcsáztam egy egyesületi tavon. Kapást nem észleltem, de kihúzáskor, amikor a még élő csalihalat leszedtem a horogról 3 harapásból (?) álló sérülést láttam szegény jószágon. Mi okozhatta ezt a sérülést? Voltak tippek csukára, ami elméletileg nincsen a tóban, illetve nagyobb méretű süllőre is. Köszönettel: N. J.
Ha süllő vagy csuka harapott volna rá a karikakeszegre (Blicca bjoerkna) , akkor mélyebb sebeket látnánk, mert nagyobb fogaik vannak. Ezeket a felszíni sérüléseket egy harcsa (Silurus glanis) kefefogazata okozhatta. A horgot megérezve köphette ki zsákmányát a ragadozó.