Azt szeretném kérdezni, hogy a képen látható hal leánykoncér-e? 2025. 04. 21-én fogtunk a Bodrog folyóból Bodrogolaszinál. Üdvözlettel: Sz. E.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehér, úszói narancsos színűek, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Az alábbi kérdésben szeretnénk segítséget kérni. Az egyesületi tavunkon az elmúlt napokban több halon is ilyen piros kis "foltokat, pöttyöket" látunk. Nemcsak ezüstkárászon, hanem fekete törpeharcsán és dévérkeszegen is megjelentek. Mi lehet ez? Üdvözlettel: M. P.

A képeket kinagyítottuk a „foltok, pöttyök” környékén és azok belsejében is, de parazitákat nem találtunk. A leírt kórkép feltehetően bakteriális fertőzés következménye lehet. Biztosat azonban csak laboratóriumi vizsgálat után lehet megállapítani.

  Egy kollégám fogta Hollandiában ezt a feltehetően jászkeszeget. Kérjük a megerősítésüket a hal faját illetően. Üdvözlettel: L. P.

  A képen látható hal szája csúcsba nyíló, nem éri el a szem elülső vonalát. Háta viszonylag magas, pikkelyei aprók, úszói vöröses színűek. Ezek alapján a képen látható hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus). Ez a példány xantorisztikus, azaz a  sárga xantofill nevű színanyagból a szokásosnál többet termel. Mielőtt az aranyhal és a koi ponty kiszorította volna, a kerti tavak gyakori dísze volt ez a színváltozat, amit arany orfa néven ismernek.

  A képen látható 0,7 kg-os halat a Bodrog folyóból fogtam. Szerintem leánykoncér, de szeretném kérni a megerősítésüket. Üdvözlettel: Sz. T.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje világos, úszói narancsos színűek, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A képen látható halat Tiszadada közelében fogtam. Valamilyen küllőfajra tippelek, de a pontos beazonosításban kérem a segítségüket. Üdvözlettel: K. S.

  A képen látható hal viszonylag erőteljes testalkatú, teste hengeres, szája alsó állású, faroknyele széles és oldalról lapított, hátúszóján két sor halvány petty látható, ezek alapján a hal egy halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

  2025. 04. 04-én találtam a képen látható elpusztult halat a Soproni-hegységben, Óhermes és Újhermes között egy nagyobb, állandó pocsolyában. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: E. P.

  A hal feje kicsi, szája csúcsba nyíló, teste zömök, oldalvonalán 32-nél kevesebb pikkely számolható, farokalatti úszója rövid, ezek alapján a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio). Ez az inváziós faj kiválóan alkalmazkodik, a hegyi patakok kivételével szinte minden hazai víztípusban megtalálható.

  2025 márciusában fogtam ezt a keszegfélét a Törökbálinti-tavon. Többünknek sem sikerült beazonosítani, ezért kérem segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. M.

  A hal szája csúcsba nyíló, szemgyűrűje sárgás, farokalatti úszója rövid, hátúszója kezdete egyvonalba esik a hasúszó kezdetével, oldalvonalán 43 pikkely számolható, ezek alapján a hal egy kissé magas hátú, ikrával teli, fakó bodorka (Rutilus rutilus).

Szeretném megkérdezni, hogy milyen hatással van a halakra a víz pH-értéke, és hogyan lehet ezt lekövetni. Üdvözlettel: O. Cs.

  A víz pH-értékéhez – vagyis kémhatásához – a halak bizonyos keretek között képesek alkalmazkodni, a hirtelen pH-változás azonban végzetes lehet számukra. A természetes vizek kémhatását számos vízben oldott só ionjai befolyásolják. Ez a komplex pufferrendszer képes kompenzálni a pH hirtelen változását.
  A túl alacsony pH, vagyis a savas kémhatás többek között a halak légzését gátolja, mivel a vízben oldott karbonát-ionok szén-dioxiddá alakulnak, nehezítve az oxigén felvételét. Az elöregedett holtmedrekben, ahol jelentős az üledék bomló szervesanyag-tartalma, gyakran lecsökken a pH, ami azt jelenti, hogy a vízben nagy lesz a hidrogénion-koncentráció. Ezekkel az ionokkal az egyébként nem mérgező szulfid- és hidrogénszulfid-ionok kénhidrogénné alakulnak, ami már kis koncentrációban is rendkívül mérgező, így a halak pusztulását okozhatja. A túl magas pH, azaz lúgos kémhatás hatására viszont az ammónium-ionok alakulnak át ammóniává, ami pedig erős sejtméreg.
  A pH mérésére színváltó sav-bázis indikátorok vagy elektromos feszültségen alapuló pH-mérők használhatók.

  A Principális-csatornából fogtam ezt a halat, de nem tudom pontosan mi lehet. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: B. I. 

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehér, oldalvonalán 47 pikkely számolható, ezek alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A képen látható halat a Hárosi-öbölben, keszegezés közben fogtam. Elsőre nagyobb szélhajtó küsznek néztem, de aztán a szélesebb háta és a furcsa szájállása miatt elbizonytalanodtam. Szeretném a segítségüket kérni az azonosításban. Üdvözlettel: Sz. D.

  A képen látható hal szája felső állású, szeme nagy, oldalvonala teljes, hosszú farokalatti úszójának a szegélye csak enyhén homorú, ami alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus). Az idős küszökre kifejezetten jellemző a magas hát és a vaskosabb test, a horgászok "vezérküsznek" is hívják az ilyen példányokat.